Holokauszt-emléknap - Több tízezeren vettek részt az Élet Menetén

"Aggasztóan aktuális ma az Élet Menete, és fájdalmas az emlékezés a holokauszt áldozataira" - mutatott rá Németh Sándor. Úgy fogalmazott: a náci Magyarország tradícióját megidéző Jobbik képviselői immár az Országgyűlésben jelenítik majd meg azt a "nemzetpusztító, átkozott örökséget, amely ellen csaknem 600 ezer magyar zsidó, több ezer roma és más közösséghez tartozó ártatlan áldozat vére kiált az utókorhoz és (...) Istenhez".

Ha a fanatikus ember ellenőrizhetetlen hatalomra tesz szert, képes embertársait legnagyobb kincsüktől, az élettől megfosztani. A vészkorszak után az emberiség kevéssé tudja az áldozatokat kárpótolni, az elpusztított életeket és elrabolt sorsokat visszaadni pedig nem lehet - jegyezte meg.

Németh Sándor kiemelte: az utókor adósa e mártíroknak, és "azért vagyunk emberek, hogy a múltat nem a mindenkori hatalom önigazolása alapján értelmezzük, hanem az áldozatok, a kiszolgáltatottak, a megalázottak tényleges tragédiája szempontjából".

Emlékezésünket csak az hitelesíti, ha egyértelművé tesszük: nem tűrjük a náci példaképeket követő, agresszív nacionalisták uszításait - mondta. Szerinte az ország csak akkor lesz képes kilábalni a válság következményeiből, ha "kiveti magából az antiszemita, rasszista, nacionalista gyűlölködést. Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol tisztelet övez minden törvénykövető polgárt, vallási és etnikai hovatartozásától függetlenül".

Felhívta a figyelmet az Izrael-ellenességre, az antiszemitizmus legújabb formájára is, holott "Izrael létezése rendkívüli jelentőséggel bír, mert biztosítja "a fizikai létezésükben fenyegetett zsidók (...) védelmét".

Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora beszédében kiemelte: hatmillió európai zsidó emberre, azon belül 600 ezer magyar zsidó emberre emlékeznek, akiket koncentrációs táborokban, munkaszolgálatban, gettókban, vagy a Duna partján gyilkoltak meg. Ugyanígy kegyelettel kell gondolni "roma honfitársainkra, ellenállókra, a magyar hadsereg azon katonáira, akik ártatlanul szenvedtek vértanúhalált".

A rektor kitért az embermentők tevékenységére is, megemlítette közöttük Slachta Margitot, Salkaházi Sárát, illetve Márton Áron gyulafehérvári, Apor Vilmos győri megyéspüspököket, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapátot, Éliás József református, valamint Sztehlo Gábor evangélikus lelkészt. 65 évvel a holokauszt után közösen is "fel kell emelni szavunkat az antiszemitizmus, a rasszizmus minden fajtája ellen, a szélsőséges gondolatok terjedése ellen" - fűzte hozzá.

Schőner Alfréd utalt a Pauer Gyula szobrászművész által alkotott Cipők a Duna-parton című kompozíciójára, melynek kapcsán arról beszélt, hogy "szolidaritással, pedagógiával, toleranciával, közös gondolkodással, egymás iránt érzett felelősségtudattal, az emberi méltóság tiszteletben tartásával, imádsággal lehet csak építeni hidat az emberi lelkek között".

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány elnöke és a sorrendben nyolcadik felvonulás szervezője beszédében kiemelte: rendezvényük mára társadalmi eseménnyé vált, a megjelent hatalmas tömeg pedig mutatja, hogy a holokausztra való emlékezés 2010-ben is fontos ügy.

"Mi nem akarjuk még egyszer átélni a rettegés óráit, a legborzasztóbb számbavétel megsemmisítő érzését a pusztítást és a pusztulást" - fogalmazott.
    Kiemelte: "soha (...) ne lehessen letagadni, hogy valamikor réges-régen ártatlan emberek millióit gyilkolták le, csecsemőket, anyákat pusztítottak el, életerős felnőtt embereket öltek meg egy őrült eszme nevében".

Sivarama Szvámi elmondta: édesanyja a deportálás során megszökött, de elfogták, és a ravensbrücki lágerbe került. Édesapja kényszermunkásként dolgozott az ukrán fronton, és a második világháború végén, hosszas keresés után megtalálta édesanyját. Isten előtt mindenki egyenlő, ennek a ténynek a figyelembevétele az emberek közötti különbségtétel megszüntetését eredményezheti - vélekedett.

A megemlékezés végén hat óriás léggömböt eresztettek a magasba a holokauszt 600 ezer magyarországi áldozatának tiszteletére. A léggömbökre szalagokat erősítettek, amelyeken a 600 ezer magyar áldozat neve szerepelt.

Az Országos Cigány Önkormányzat szerint (OCÖ), ha a magyar hatóságok képtelenek és tehetetlenek fellépni a félkatonai szervezetek, illetve a náci, nyilas eszmét nyíltan hirdető pártok és tömörülések ellen, akkor nemzetközi fórumokon kell kezdeményezni feloszlatásukat, és segítséget kérni az ellenük való hatékony fellépés érdekében.

Ifjabb Bogdán János OCÖ-szóvivő az MTI-nek úgy fogalmazott: a holokauszt valamennyi áldozata emléke előtt soha el nem múló kegyelettel és tisztelettel kell adózni, és ez joggal várható el még a tudatos népirtást tagadó politikusok és szervezetek tagjaitól, szimpatizánsaitól is. Felidézte, hogy a holokauszttagadást büntető törvény elfogadásakor a Fidesz tartózkodott, ahogy a Fidesz padsorában ülő három roma politikus is, akik ezzel Bogdán János szerint megtagadták cigányságukat.

A holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját 2001 óta minden évben április 16-án rendezik, amikor arra emlékeznek, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött Kárpátalján a magyarországi zsidóság gettókba zárása. Az idén a zsidó vallási előírások miatt az emléknapot több szervezet, így az Élet Menete Alapítvány is vasárnap rendezte.