Külföldi lapok a várható jobbratolódásról

A várható jobbratolódásról közöl összeállítást a Kurier

Az 1867-es kiegyezés utáni magyar történelmet is dióhéjban ismertető összeállítás középpontjában a Jobbik egyik választási nagygyűléséről készült riport áll, mely szerint a párt közönségét az 1989-es rendszerváltozás nagy vesztesei képezik, az alsó középosztálytól az állástalan diplomásokig. A szónok, a pártelnök Vona Gábor a "haza visszahódításáról" beszél nekik, azt állítva, hogy pártja az egyetlen, amely a "nagytakarítást" és a politikai elit elszámoltatását véghezviszi. Közben "sokak által tetszéssel fogadott" oldalvágásokat tesz a multinacionális vállalatok, milliárdosok és bankárok felé, akik mögött általában a "kizsákmányoló zsidó tőkét" értik. "A másik bűnbak a romák, akiket mint bűnözőket és szociális élősködőket gyűlölnek", de hamarosan, figyelmeztet a szónok, "minden naplopót nyakon fognak csípni".

A lap interjút közöl Tamás Gáspár Miklóssal, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori alapítójával, aki ma újbaloldaliként határozza meg magát. A politikus szerint a rendszerváltozás első szabad választására is az antiszemitizmus nyomta rá bélyegét, és a mostani választási kampányban is  tapasztalható ez a jelenség. Tamás Gáspár szerint a fiatal nemzedék nem fogadja el az "új rendet", s a Jobbik az ellenállás lehetőségét, sőt "forradalmi potenciált" kínál számukra. A mai rasszizmus azonban nem a náci időkre jellemző rasszizmus, hanem egy szociálisan motivált fajgyűlölet - magyarázza. Egy vad vetélkedés a fehér, konzervatív középosztály és a munkanélküli rétegek - például a romák - között, akik az állam segítségére szorulnak a túléléshez.

A lap jegyzete szerint a magyaroknak az 1989-es rendszerváltás sem hozott valódi felemelkedést, ehelyett azt kellett megtapasztalniuk, hogy folytatódott a Nyugattól való lemaradásuk. A jobboldal nagymagyar és részben fasiszta szimbólumai egy vélt jobb múltba való menekülést jeleznek, amikor a birodalomnak tekintélye volt, és az emberek joggal lehettek büszkék - írja. Ma bizalomhiány van Magyarországon: a politikailag végletesen megosztott társadalom, a durva gazdasági hibák, a korrupció és a néppártok képtelensége, hogy az emberek egzisztenciális gondjait kezeljék, előkészítették a talajt a szélsőséges nézeteknek. A jobbratolódás ennek logikus következménye. "Hamarosan megmutatkozik, hogy a várható győztes Orbán Viktor mit kezd a megelőlegezett bizalommal: belevész a Jobbik és a maradék szocialisták elleni támadásokba, vagy kivezeti a dühös választókat a "siralom völgyéből" - írta a Kurier.

OLDALTÖRÉS: Francia lapok a Jobbik megerősödéséről

Francia lapok a Jobbik megerősödéséről

 A magyarországi országgyűlési választások előtt "az irredenta és romaellenes beszéddel hódító" Jobbik borsodi megerősödéséről közölt riportot pénteken a Libération című francia napilap.

 A baloldali újság szerint a 2003-ban egyszerű diákmozgalomként indult Jobbik mára országos párttá vált több ezer fiatal aktivistájának köszönhetően. Egyik utolsó kampánygyűlésükön a 22 éves történészhallgató Tamás a lapnak elmondta, hogy szerinte a cigánykérdés nem szociális, és nem is gazdasági, hanem genetikai probléma. Szerinte vagy kötelező közmunkát kellene teremteni vagy pedig kiutasítani a romákat az országból. A 23 éves angolszakos Attila pedig arról beszélt a lapnak, hogy nem híve a parlamentáris demokráciának, hanem inkább alkotmányos monarchiát szeretne, amelyben csak a képzett embereknek lehetne szavazati joga. Az Európai Unióról pedig úgy gondolja, hogy az a zsidó kapitalisták kezében van.

A cikkíró azt hangsúlyozza, hogy "a gazdasági válságtól és a korrupciós ügyektől meggyengült szocialista kormány lesújtó vereségre készül, de elképzelhető, hogy a Jobbik népszerűsége megfosztja a populista jobboldali ellenzéket, a Fideszt a kétharmados többségtől". Azt is leszögezi, hogy az egykori borsodi bányászrégióban számíthat a legjobb eredményre a szélsőjobboldal.

Példaként említi a lap Sajókazát azon falvak közül, ahol a Jobbik által kitalált "cigánybűnözés" tematikája népszerű. A háromezres lakosú, negyven százalékban, a faluvégen víz nélküli házakban élő romák lakta településen az önkormányzat az egyetlen munkáltató. Itt a tavalyi európai parlamenti választásokon a Jobbik 37 százalékot ért el. A kisbolt tulajdonosa szerint a cigányok ellopják a nyugdíjasok kiskertjeiből a gyümölcsöt és a zöldséget, valamint betörnek a pincékbe, miközben a "politikusok nem merik kinyitni a szájukat".

 A lap szerint az állam a bűnözéssel, így az 50, sőt 100 százalékos kamattal kölcsönző uzsorások ténykedésével szemben is tehetetlen, akikből tucatnyi van Sajókazán, s többségük roma. "Gondolja, hogy egy bank adna kölcsönt nekem, egy cigánynak?" - kérdezi a lap tudósítójától egy ötgyerekes asszony, aki általában gyógyszerre kér kölcsön. A családok a szociális segélyek egy jelentős részét az uzsorásoknak adják. Az iskolaigazgató szerint pedig a rendőrség semmit nem tud tenni, ugyanis hiába filmezte le őket rejtett kamerával, tanúk is kellenének a vádemeléshez, de azok minden alkalommal visszavonják állításaikat.

 A hatezer lakosú Szikszón, ahol a lakosság harminc százalékát kitevő romák nagy részének van munkája, a Libération szerint egészen addig nem volt gond az emberek között, amíg itt a Jobbik az európai parlamenti választásokon 44 százalékot nem kapott. A jobboldali vezetésű önkormányzatnak 2009 márciusában ajándékozott, és a lap szerint a polgármesteri hivatalban kitett árpádsávos zászló kapcsán Boholy György, a Fidesz képviselője a lapnak elmondta: a párt nem működik együtt a Jobbikkal, a zászló egyszerűen a magyar királyok és a nemzeti identitás szimbóluma.

Szabados Krisztián, a Political Capital igazgatója úgy vélte a lapban, hogy a Fideszhez közel álló média sokáig távolságtartás nélkül szimpatizált a Jobbikkal. A fordulat a választások előtt néhány hónappal következett be. A Libération idézi Szijjártó Pétert, a Fidesz szóvivőjét is, aki szerint pártja nem fog koalícióra lépni a Jobbikkal, amely "erőszakot hirdető szélsőséges mozgalom". "De már túl késő van" - zárta írását a Libération.

A La Croix című napilap szerint a választásokon a Jobbik a második legjelentősebb politikai erővé válhat Magyarországon. A katolikus újság hangsúlyozza, hogy a Fidesz kétharmados többségű győzelmet célzott meg, de nem biztos, hogy ez sikerülni fog neki: "ezt nem annyira a jelenleg kormányzó szocialisták, hanem inkább a szélsőjobboldal akadályozhatja meg".

 A cikkíró szerint a szélsőjobboldal a Magyarországon uralkodó kiábrándultságot használja ki: a magyaroknak alig harminc százaléka véli ugyanis úgy, hogy jó dolog volt az uniós csatlakozás. Idézi Martonyi Jánost, a Fidesz külügyminiszter-jelöltjét, aki szerint Magyarország az egyetlen ország, ahol a GDP ugyanazon a szinten van, mint a csatlakozáskor. Ezzel szemben a szlovákoknál az elmúlt öt évben a GDP 35 százalékkal növekedett, Magyarországon kilenccel, de ennyivel vissza is esett tavaly.

A Fidesz - mint a lap kiemeli - a képviselők számának megfelezésével és az elkövetkező tíz évben egymillió munkahely megteremtésének az ígéretével kampányolt. "De Orbán Viktor óvatos maradt beszédeiben, jól tudva, hogy kicsi lesz a mozgástere" - tette hozzá a szerző, megemlítve, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalap ellenőrzése alatt áll, s a kormány megszorító programot vezetett be. "Azt fizetjük most meg, hogy vállalnunk kellett a népszerűtlen intézkedéseket" - mondta a lapnak Mesterházy Attila, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje.

"A szélsőjobboldal kihasználja a gyűlölködő hangulatot, amelyben a korrupciós ügyek hiteltelenné tették a politikai elitet. A Jobbik beszédeiben a +cigánybűnözést+, a multinacionális cégeket és Európát támadja, önmagát a nemzeti identitás védelmezőjeként beállítva. Vezetőjének, a volt történelemtanár Vona Gábornak sikerült pártját a protesztszavazatokat begyűjtő erővé növelnie" - írta a La Croix.

OLDALTÖRÉS: A Financial Times Deutschland cikke a magyar választásokról

 A Financial Times Deutschland cikke a magyar választásokról

A szélsőjobboldal megriasztja a magyar elitet címmel berlini, illetve budapesti keltezésű tudósításban foglalkozott a küszöbönálló parlamenti választásokkal pénteki számában a Financial Times Deutschland.

 A német üzleti körök lapja az írás bevezetőjében kiemelte, hogy Magyarországon "drámai" jobboldali fordulat rajzolódik ki. Az újság idézte a Gallup közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérésének adatait, majd hangoztatta: az Európai Unió megfigyelőit különösen aggasztja a szélsőjobboldali Jobbik erősödése. A lap utalt arra, hogy a pártnak 10 százalékot jósoltak, közvélemény-kutatókra hivatkozva úgy vélte ugyanakkor, hogy a Jobbik támogatottsága a lakosság körében akár 20 százalékos.

A Financial Times Deutschland szerint a várható hatalomváltás bizonyítja, hogy a jelenlegi szakértői kormány megbízható költségvetési politikája sem tudott változtatni a szocialisták nagyfokú tekintélyvesztésén. Ehelyett a kormány szigorú takarékossági politikája nyilvánvalóan még pótlólagos felháborodást váltott ki a lakosság körében.

Az üzleti napilap szerint mindazonáltal a jövőbeni Fidesz-kormány sem térhet el elődjének takarékossági programjától. Az újság emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap a költségvetési fegyelmet a Magyarországnak 2008-ban nyújtott többmilliárdos hitel előfeltételéül szabta. "A Nemzetközi Valutaalap határozza meg a játékszabályokat" - idézte a lap Csaba Lászlót, a Közép-Európai Egyetem közgazdászát. Az újság hozzáfűzte: Orbán Viktor, a Fidesz vezetője a választási kampányban emiatt lemondott a szokásos nagyvonalú ígéretekről és csupán "homályos" lehetséges adócsökkentéseket és foglalkoztatási programot jelentett be.

A lap szerint a lehangoló gazdasági helyzet miatti elégedetlenség a Fidesz számára is problémát okozhat. A legnagyobb ellenzéki párt - mint írta - a parlamentben kétharmados többséget remél. Mindazonáltal a Jobbik a korrupció, a cigányok és a külföldi nagyvállalatok elleni populista kampányával nyilvánvalóan sikerrel "vadászik" Orbán szavazótáborában is. Az újság idézte Závecz Tibort, a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet vezetőjét, aki szerint a Jobbik hívei kezdetben csak a nagyvárosi fiatalok voltak, most azonban már mindenütt vannak támogatóik.

A Jobbik felemelkedése riadalmat okoz a magyar politikai elitben - írta a lap, emlékeztetve: Bajnai Gordon miniszterelnök a közelmúltban a Financial Times című lapnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a Jobbik ellentmond "minden központi demokratikus értéknek". A Fidesz kizárta a szélsőjobboldallal való koalíciót, de remélnie kell, hogy minden külső támogatás nélkül képes lesz kormányt alakítani - fűzte hozzá az újság.

A Financial Times Deutschland szerint a szomszédos országokban is aggodalommal szemlélik a "nacionalisták" erősödését. A múltban újra és újra fellángolt a vita a Romániában és Szlovákiában élő magyar kisebbség kapcsán - emlékeztetett a lap, utalva arra: olyan témáról van szó, amelyet a Jobbik ugyancsak a maga javára használhatott ki.

OLDALTÖRÉS: Brit lapok a magyarországi választási esélyekről

Brit lapok a magyarországi választási esélyekről

Brit lapok a magyarországi választási esélyekről

Brit lapok a magyarországi választási esélyekről

Több brit lap is foglalkozik pénteken a magyarországi választásokkal, kiemelten tárgyalva a Jobbik esélyeit. A baloldali The Guardian elemzése úgy fogalmaz: Magyarországra a hétvégén az elmúlt húsz év demokráciájának legnagyobb politikai földrengése vár. Vasárnap várhatóan a politika fő sodorvonalába tartozó jobboldal és "az újfasiszták" veszik birtokukba "a westminsterire hasonlító" Duna-parti parlamentet; "a győzelem földcsuszamlásszerű lesz".

"A harcos populista" Orbán Viktor, "a következő miniszterelnök" a jobbközép Fidesznek hatalmas többséget szerez; akár a kétharmadot is elérheti, amivel "tetszés szerint" átírhatja az alkotmányt - áll a The Guardian írásában. A legnagyobb áttörést azonban a Jobbik fogja elérni, "e szélsőséges antiszemita és cigányellenes mozgalom", amely első ízben szerez majd parlamenti mandátumot, és akár a második legnagyobb párttá is válhat - írja a baloldali brit lap.

A The Guardian idézi Vona Gábort, a Jobbik "ifjú vezetőjét", aki "a cigánykérdésről" kijelenti: a helyzet az ország egyes térségeiben "polgárháborúra emlékeztet". Vona szerint "most már csak drasztikus közbelépés segíthet ... olyan környezetet kell teremtenünk, amelyben a cigány emberek visszatérhetnek a munka, a törvényesség és az oktatás világába". Aki pedig erre nem hajlandó, annak "két lehetősége marad: vagy kihasználja az Európai Unió biztosította mozgásszabadságot és távozik az országból, mivel egyszerűen nem fogunk tovább belenyugodni az ingyenélésnek és a bűnözésnek szentelt életmódba, vagy ott van a börtön" - idézi a brit lap a Jobbik vezetőjét.

Anton Pelinka, egy Budapesten dolgozó osztrák politikatudományi szakértő azt mondta a The Guardiannek, hogy a Jobbik nyíltan legitimálja a cigányellenes erőszakot, nyíltan antiszemita, és "nagyon jól fog szerepelni vasárnap". A lap által idézett elemzők szerint az európai társadalmakban állandósulni látszik a szélsőjobboldal jelenléte. Magyarországon és Közép-Európa többi fiatal demokráciájában azonban más a helyzet, mint Nyugat-Európa gazdag társadalmaiban, amelyeket "új fóbiák" kerítettek hatalmukba. Anton Pelinka szerint Közép-Európában "a régi vágású szélsőjobb" van jelen, és az "ellenség is a régi: a zsidók, a cigányok, a nemzeti kisebbségek".

A The Guardian idézi Tamás Pál szociológus felmérését, amely azt mutatta ki, hogy a magyarok 55 százaléka nem szeretné, ha romák laknának a szomszédságában, felük nem akarna homoszexuálisok vagy leszbikusok mellett lakni, és 22 százalékuknak lenne ellenérzése, ha szlovákok, románok vagy zsidók élnének a szomszédban.

A The Economist című vezető brit gazdasági-politikai folyóirat pénteken megjelent legújabb kiadása idézi Szijjártó Pétert, a Fidesz elnöki stábjának vezetőjét, aki kijelenti, hogy a Fidesznek "semmi köze nem lesz" a Jobbikhoz.

 A hetilap elemzése szerint "elég egyértelműen" megmutatkozik "a Jobbik sötét oldala". A cikk ismerteti, hogy a Barikád című, a párt egyik vezetője által szerkesztett magazin legutóbbi száma Szent Gellért budapesti szobrát hétágú menórával (a zsidó vallás egyik fő jelképével) a kezében mutatja, azzal az aláírással kiegészítve, hogy "Ébredj Budapest: ezt akarjátok?" A magazin egyik cikke pedig "Judapestről" ír.

A The Economist szerint azonban a Jobbik illetékesei tagadják, hogy a párt antiszemita lenne, és azt mondják: a cikk csak válasz volt Simon Peresz egy 2007-es beszédére, amelyben az izraeli elnök Magyarország, a Manhattan és Lengyelország felvásárlásáról beszélt.

A brit folyóirat szerint mindazonáltal "a Jobbik felemelkedése egybeesik az antiszemitizmus erősödésével". Választási plakátokra Dávid-csillagokat rajzolnak, Budapest zsidó negyedében pedig egy rabbi lakásának ablakait bezúzták a zsidó húsvét ünnepe alatt. 

A The Economist szerint még egyes szocialista és liberális szavazók is abban reménykednek, hogy Orbán Viktor földcsuszamlásszerű győzelemmel állítja meg a Jobbik emelkedését.

OLDALTÖRÉS: Die Presse: Navracsics Tibor a Fidesz tervezett intézkedéseiről

Die Presse: Navracsics Tibor a Fidesz tervezett intézkedéseiről

Die Presse: Navracsics Tibor a Fidesz tervezett intézkedéseiről

Die Presse: Navracsics Tibor a Fidesz tervezett intézkedéseiről

A Fidesz-MPSZ választási győzelme esetén tervezett intézkedéseiről, célkitűzéseiről nyilatkozott a párt frakcióvezetője, Navracsics Tibor a Die Presse című osztrák konzervatív napilap pénteki számában megjelent interjúban.

A lap budapesti tudósítója, Peter Bognar kérdésére válaszolva Navracsics elmondta, hogy az Orbán Viktor pártelnök által elképzelt "centrális politikai erőtérben" egy nagy politikai erő, a fiatal demokraták lesz a domináns, amely mellett két kisebb párt, a szocialisták és a jobboldali radikális Jobbik szerepel még, tehát a formálódó új politikai rendszerben a konzervatívok képezik a centrumot. Navracsics szerint az új választások nyomán kirajzolódó egyértelmű erőviszonyok lecsillapítják a magyarországi politikai nyugtalanságot, véget vetnek a két nagy párt között évek óta tartó állóháborúnak és az éles politikai polarizálódásnak.

 A frakcióvezető szerint a Fidesznek nincs forgatókönyve egy esetleges kétharmados többségre, az országot egyszerű többséggel is ki lehet vezetni a válságból. Kétharmados többség birtokában azonban a Fidesz valószínűleg megváltoztatná a médiatörvényt, és megerősítené olyan állami intézmények mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Állami Számvevőszék, a jegybank vagy a Központi Statisztikai Hivatal függetlenségét. A párt nem akarja az alkotmányt megváltoztatni, de szeretne egy kisebb parlamentet és kisebb önkormányzatokat.

A frakcióvezető kizárta a Fidesz parlamenti együttműködésének lehetőségét a szocialistákkal vagy a Jobbikkal. A romakérdéssel kapcsolatban kijelentette, hogy itt nem etnikai, hanem oktatás- és foglalkoztatáspolitikai kérdésről van szó. A cél az, hogy a roma gyerekek képzésben részesüljenek, a felnőtt romák pedig munkához jussanak. Ez közhasznú munkát is jelent - tette hozzá.

A tervezett elszámoltatásról szólva Navracsics emlékeztetett, hogy 2002-es választási győzelmük után a szocialisták külön államtitkárságot állítottak fel ugyanebből a célból a korábbi Orbán-kormány "állítólagos bűncselekményeinek" felderítésére, de semmit se tudtak bizonyítani. A Fidesz csupán azokat a gyanús eseteket akarja kivizsgálni, amelyek a balliberális kormányok idején történtek.

A frakcióvezető szerint a balliberális kormányok legnagyobb bűne az, hogy a magyarországi jólét látszatát hitelek felvételével tartották fenn, ami által az ország adósságcsapdába került. A rémisztő eladósodás láttán azután arra kényszerültek, hogy drasztikus takarékossági intézkedéseket vezessenek be. Ez oda vezetett, hogy Magyarország ma kivérzett állapotban van - állapította meg Navracsics Tibor, aki szerint a Bajnai-kormány csupán annyit tett, hogy megakadályozta az államcsődöt. 

A frakcióvezető megerősítette, hogy a Fidesz meg akarja adni a külhoni magyaroknak a magyar állampolgárságot, hozzátéve, hogy Európában a kettős állampolgárságra számos példa van.