Belföld

2010.04.07. 21:52

Választási elemzesek: akár kétharmada is lehet a Fidesznek, bejuthat az LMP

Elkészültek a legfrissebb választási közvélemény-kutatások és elemzések - az előrejelzések szerint a Fidesznek akár a kétharmad is összejöhet. Fej fej mellett versenyez a Jobbik és az MSZP, az LMP lehet a negyedik parlamenti párt. Az intézetek legújabb adatai.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

Medián: kétharmadosnál is nagyobb Fidesz-KDNP frakció alakulhat

Kétharmadosnál is nagyobb Fidesz–KDNP-frakció, fej fej melletti MSZP és Jobbik, továbbá az LMP alkotja majd az új parlamentet - tette közzé a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, a HVG megbízásából készített a vasárnapi országgyűlési választásokra vonatkozó előrejelzését honlapján szerdán este.

A hvg.hu-n is olvasható, az előrejelzés igényével készült 1200 fős országos Medián-felmérés szerint ez tűnik a legvalószínűbb eredménynek. A felmérést 2010. március 26-a és 30-a között készítette a Medián, az ország több mint 100 településén véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével.

Az eredmények szerint nagyjából két héttel a választás első fordulója előtt a választók 56 százaléka mondta azt, hogy április 11-én biztosan elmegy szavazni. Ez valamivel magasabb a március elején mért 53 százaléknál, viszont alacsonyabb a 2006-os választás előtt mért 59 százaléknál. A felmérés szerint ezek alapján feltételezhető, hogy az idei részvételi arány elmarad a négy évvel korábbi 67,8 százaléktól és a 2002-es 70,5 százalékról. 
 
A választási kampány hajrája nem is a részvételi szándékok változásában mutatkozott meg leginkább, hanem abban, hogy jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik nem tudták vagy nem akarták megmondani, melyik pártra szavaznának. Ám a "bizonytalanok" száma így is jóval nagyobb a négy évvel ezelőttinél: akkor 19 volt, most 24 százalék az arányuk.

Az összes választókorú csaknem fele, 47 százaléka voksolna a Fidesz–KDNP közös listára, így a jobboldali ellenzék népszerűsége a tavalyi EP-választás idején mért szintre emelkedett. Akkor ez – meglehetősen alacsony, 36 százalékos részvétel mellett – 56 százalékos listás szavazatarányhoz volt elég.

A jelenlegi előrejelzés egyik bizonytalansága éppen abból származhat, hogy a korábbi két parlamenti választásénál feltehetően alacsonyabb részvétel hogyan csapódik le az egyes pártokkal rokonszenvezők táborán belül - jegyzi meg a Medián. Az intézet felhívja a figyelmet arra, hogy hosszú hónapokon keresztül a Fidesz-szavazók nagyobb aktivitást mutattak, mint az MSZP-sek, de az utóbbi hónapokban ebből a szempontból a Fidesz került hátrányba. Elképzelhető, hogy sok választópolgár érzi az idő szelét és a többségi véleményhez csapódva a Fidesszel szimpatizál, de lefutottnak látván a meccset végül mégsem megy el szavazni. Ez annál is inkább így lehet, mivel a választók 86 százaléka valószínűsíti a párt győzelmét, a Fidesz-szavazók körében pedig gyakorlatilag mindenki erre készül.
 
De még ha a Fidesszel rokonszenvezők egy része otthon maradna is, az sem igazán veszélyeztetné, hogy a párt megszerezze a parlamenti helyek kétharmadát.  A Medián szerint minden bizonytalanság ellenére úgy tűnik, a Fidesz már egy 50 százalék körüli listás eredménnyel megszerezheti az alkotmányos keretek átrajzolásához is elegendő 258 mandátumot. Márpedig a Fidesz–KDNP ennél sokkal jobban áll: a Medián becslése szerint 58 százalékos országos támogatottsággal besöpörné az összes egyéni mandátumot (137-et már az első fordulóban), és 99 mandátumot kapna listáról (ebből 96-ot a területi listákról, hármat az országos kompenzációs listáról). A Fidesz kétharmada akkor válna kérdésessé, ha az MSZP és a Jobbik együtt legalább 40 százalékot érne el, és legalább még egy párt bejutna az Országgyűlésbe.
 
Az intézet szerint két héttel a választás előtt erre az LMP-nek nagyobb esélye van, mint az MDF-nek. A Bokros Lajos által fémjelzett pártnak a bejutáshoz körülbelül 5,5 százalékot kell elérnie azokban a megyékben, ahol rajta van a szavazólapon – hiszen három megyében eleve nem lehet rá szavazni –, ám a támogatottsága jócskán elmarad ettől. Igaz, az MDF a 2004-es és a 2009-es EP-választáson és a 2006-os országgyűlési választáson is úgy kerekedett egy hajszállal az 5 százalékos küszöb fölé, hogy a felmérések többsége ennél valamivel alacsonyabb támogatottságot mutatott. 

A választani tudók körében az LMP 5 százalékon áll, mégpedig úgy, hogy az elmúlt három hétben csaknem megháromszorozta támogatóinak a számát. További növekedési potenciált jelenthet a sokak által feltehetően csak a kampányhajrában ismertté vált tömörülés számára, hogy ez a Fidesz után a legkevésbé elutasított párt, így a "bizonytalanok" egy része akár kizárásos alapon is rá szavazhat.

OLDALTÖRÉS: Gallup: kétharmados Fidesz-győzelem várható


Gallup: kétharmados Fidesz-győzelem várható


Gallup: kétharmados Fidesz-győzelem várható


Gallup: kétharmados Fidesz-győzelem várható

Kétharmados Fidesz-győzelem, a Jobbik a szocialistákat megelőzve a második legnagyobb erő lehet, s az LMP is bekerülhet a parlamentbe - derül ki a Gallup közvélemény-kutató intézet legfrissebb elemzéséből, amelyről csütörtökön tájékoztatta az MTI-t.

"A Fidesz földcsuszamlásszerű győzelme nem kétséges, a Jobbik esélyesebb a második helyre. Az LMP a küszöbön" - olvasható a Magyar Gallup Intézet honlapján megjelent, március 26-30. között, 1016 választópolgár megkérdezésével készített reprezentatív vizsgálat összefoglalójában.
 
A Gallup a 2006-os adathoz hasonlóan, 58 százalék körüli részvételre számít az országgyűlési választások első fordulójában, április 11-én.

A teljes népességben a Fidesz szavazóinak aránya jelenleg 41 százalékos, a Jobbik iránti preferenciáját 11 százalék nyilvánította ki, s az intézet most mért először egyszámjegyű támogatottságot a jelenlegi kormánypártnak: a megkérdezettek 9 százaléka vallotta magát MSZP szavazónak. Az LMP-re a kérdezettek 3 százaléka, az MDF-re pedig a felnőtt állampolgárok 1 százaléka voksolna. A megkérdezettek 12 százaléka azzal hárította el a kérdést, hogy nem szavaz majd, 22 százalék pedig nem osztotta meg pártpreferenciáját: vagy megtagadta a választ, vagy nem tudom-mal válaszolt.

A Fidesz a listás szavazatok 59 százalékára számíthat, a Jobbik 17 százalékot, az MSZP pedig 16 százalékot kaphat, ugyanakkor az MDF csupán 3-t, és ezzel valószínűleg nem jut be az új Országgyűlésbe. Az LMP ezzel szemben elérheti a parlamentbe jutást jelentő 5 százalékos küszöböt.
 
A Gallup szerint nagyon kevés várható Fidesz-szavazó rejti el véleményét a kérdezőbiztosok elől, s egy részük nem feltétlen adja majd (mindkét) voksát a várható győztesre. Az MSZP táborán belül van a legtöbb bizonytalan vagy rejtőzködő szavazó. Ez alapján feltételezhető, hogy a Jobbikkal szembeni primer adatok alapján kirajzolódó viszonylag egyértelmű hátrány ellenére, a szavazófülkében leadott voksok alapján az MSZP mégis megközelítheti a nemzeti radikális pártot a legnagyobb ellenzéki párt pozíciójáért folyó versenyben.
 
Viszonylag sok az olyan választó is, aki véleményei alapján legvalószínűbben az LMP szavazótáborába sorolható, de mégsem adott határozott választ a pártpreferenciát firtató kérdésre.

"A közelmúlt választási küzdelmeiben az utolsó napok kampányai gyakran felborították a potenciális választók preferenciáin alapuló előrebecsléseket. Erre most is megvan minden esély. Minden párt számára a potenciális saját szavazók mozgósítása az utolsó hét legfontosabb feladata" - olvasható a Gallup honlapján

OLDALTÖRÉS: Tárki: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP jut be a parlamentbe


Tárki: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP jut be a parlamentbe


Tárki: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP jut be a parlamentbe


Tárki: a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP jut be a parlamentbe

A Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és az LMP jut be a parlamentbe a Tárki Társadalomkutatási Intézet becslése alapján. Az intézet mérése szerint a Fidesz mintegy hárommillió, az MSZP legfeljebb egymillió, a Jobbik pedig legalább félmillió szavazatra számíthat április 11-én. Becslésük alapján az LMP bejut az Országgyűlésbe, míg az MDF nem.

A Tárki MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az olvasható, hogy az intézet felmérése szerint a Fidesz-KDNP támogatottsága a felnőtt lakosság körében 42 százalék, öt százalékkal több, mint februárban. Az MSZP tábora változatlanul 13 százalék, a Jobbik 8, az LMP pedig 5 százalékon áll.
 
A pártválasztók körében is nőtt a Fidesz előnye, amely jelenleg 43 százalékpontnyi az MSZP előtt (februárban 34 százalék volt a különbség). A Jobbik a pártválasztók körében 12, az LMP pedig 7 százalékra számíthat.
 
A Tárki e négy párt parlamentbe jutását valószínűsíti, míg mérése szerint az MDF a teljes lakosságon belül 1, a pártválasztók körében 2 százalékon áll, vagyis elmarad a parlamenti küszöbtől.
 
Az intézet becslése szerint a 8 millió választásra jogosult ember közül várhatóan 4,7-5,1 millióan vesznek részt az áprilisi választás első, most vasárnapi fordulóján. Ha így lesz, a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 56-60, az MSZP 18-20 százalékára számíthat, azaz az előbbire körülbelül 2,8-3 millióan, az utóbbira pedig hozzávetőleg 900 ezer-1 millióan voksolnak majd - véli a Tárki, hozzátéve, hogy a Jobbik 500-600 ezer szavazója 10-12 százalék eléréséhez lehet elég, míg az LMP mintegy 300-400 ezer szavazatára (a voksok 6-8 százalékára) számíthat.
 
A Tárki előrejelzése szerint az MDF-nek 100-150 ezer szavazója lesz, ami nem elég a parlamentbe kerüléshez. A Tárki kutatása 1000 ember megkérdezésével március végén készült, és a 18 évesnél idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentálja.

 

OLDALTÖRÉS: Republikon Intézet: kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek


Republikon Intézet: kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek


Republikon Intézet: kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek


Republikon Intézet: kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek

Kétharmados többsége lesz a Fidesz-KDNP-nek az új Országgyűlésben a Republikon Intézet elemzése szerint. Az intézet teljes listát készített, eszerint 176 képviselő először kaphat helyet a 386 tagú parlamentben, a nők száma pedig 43-ról 34-re csökkenhet.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzés megállapítja: a Fidesznek jó eséllyel a kereszténydemokrata politikusok nélkül is kényelmes többsége lesz 2010-től; a párt 237 tagú képviselőcsoportja az utóbbi húsz év legnépesebb parlamenti alakulatának ígérkezik, a 30 bejutó kereszténydemokrata képviselővel pedig meglesz a kétharmados támogatottsága. 

A szocialisták viszont jelenlegi képviselői helyeik kétharmadát elveszíthetik, így frakciójuk 62 tagú lehet a következő ciklusban. 

A Republikon - a Nézőpont Intézet legutóbbi elemzéséhez hasonlóan - azzal számol, hogy a Fidesz-KDNP-n és az MSZP-n kívül a Jobbik és az LMP juthat mandátumhoz az áprilisi országgyűlési választáson, egyikük 47, másikuk 10 tagú frakciót alakíthat. 

Az intézet becslése szerint a Fidesz-KDNP a 176 egyéni körzetből 171-et nyer meg, négy helyet az MSZP, egyet a Jobbik szerez meg.

A Republikon számításai szerint csupán heten maradnának azok közül, akik 1990 óta folyamatosan tagjai az Országgyűlésnek: Vitányi Iván (MSZP), Orbán Viktor, Kövér László, Kósa Lajos, Németh Zsolt (Fidesz), Salamon László (KDNP) , valamint az MDF-ből való kizárása óta ugyancsak a Fideszben politizáló Balsai István. A Fidesz 107, az MSZP viszont csak hat újonc képviselőt küldhet a törvényhozásba. 

A legnagyobb ellenzéki párt nagy számban küldi a parlamentbe a 2006-ban hivatalba lépő polgármestereit, önkormányzati képviselőit. A modell alapján továbbá a jelenlegi négy roma képviselő helyett csak három jutna be a parlamentbe. 
 
Az elemzés szerint a Jobbik öt kelet-magyarországi megyében előzheti meg az MSZP-t, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében pedig akár a szavazatok 30 százalékát is begyűjtheti.

A nevesebb politikus-újoncok között valószínűleg lesznek médiaszemélyiségek is: Pálffy István televíziós műsorvezető a KDNP, Pörzse Sándor újságíró a Jobbik színeiben ülhet a parlamenti patkóba. 

Először juthat képviselői helyhez a Fidesz színeiben Tiffán Zsolt borász, és - a párbajtőröző olimpiai bajnok Schmitt Pálon kívül - két korábbi élsportoló: Borkai Zsolt olimpiai bajnok tornász, Győr polgármestere, valamint Bohács Zsolt ötszörös kenuvilágbajnok. 

Tapolczai Gergely, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének korábbi főtitkára személyében pedig első alkalommal szerezhet országgyűlési mandátumot siket ember.

A Republikon Intézet mandátumbecslését a Medián és a Szonda Ipsos februári és márciusi közvélemény-kutatási adataira támaszkodva számította ki.

A Nézőpont Intézet "modellparlamentjében", amelyet a Heti Válasz számára március 31. és április 2. között készített felmérése alapján állított fel, a Fidesz-KDNP pártszövetségnek komoly esélye van a kétharmadra, az MSZP-nek pedig nőtt az esélye arra, hogy megelőzze a Jobbikot. A 386 képviselői székből 284 jutna a Fidesznek, 50 az MSZP-nek. A Jobbik 37, az LMP pedig 15 fővel képviseltethetné magát a parlamenti patkóban a Nézőpont Intézet szerint.

 

OLDALTÖRÉS: Századvég: stabil Fidesz-előny, kifulladni látszó Jobbik


Századvég: stabil Fidesz-előny, kifulladni látszó Jobbik


Századvég: stabil Fidesz-előny, kifulladni látszó Jobbik


Századvég: stabil Fidesz-előny, kifulladni látszó Jobbik

A Századvég-Kód legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP továbbra is stabil előnnyel vezet a választások hajrájában, miközben a Jobbik "kifulladása" miatt újra az MSZP a második legnagyobb erő. Az MTI-hez szerdán eljuttatott felmérés készítői úgy látják, hogy az MDF és az LMP közül csak az utóbbinak van esélye a parlamenti küszöb átlépésére.

A kutatás alapján a biztos befutók közül csak a Fidesz és az MSZP tudta növelni támogatottságát a legutóbbi, március 16. és 22. között végzett felmérés adataihoz képest. Az ellenzéki pártra az összes megkérdezett 39 százaléka, a szocialistákra 14 százaléka szavazna most vasárnap.
 
A Jobbik hónapok óta tartó lendülete ugyanakkor megtörni látszik, így a radikális pártra 11 százaléknyian voksolnának, míg a Magyar Demokrata Fórum és a Lehet Más a Politika 2, illetve 4 százalékon áll az összes megkérdezett körében - olvasható a felmérésben.

Kiemelik: a biztos szavazó pártválasztók körében még szembeötlőbb a Fidesz fölénye. A legnagyobb ellenzéki párt itt 59 százalékos támogatottsággal bír, a második helyen álló MSZP-re 18 százalék szavazna, a Jobbikot pedig 15 százalék választaná.
 
Az LMP előretörése a biztos szavazó, pártot is választók között is látható. Az MDF 3 százalékos támogatottsága mellett az LMP ebben a körben a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékon áll - fűzik hozzá.

A megkérdezettek 65 százaléka úgy nyilatkozott, hogy most vasárnap elmegy szavazni, a Századvég munkatársainak választás-kutatási tapasztalatai azonban azt mutatják, hogy a tényleges részvétel eddig több esetben is jelentősen az előre jelzett szint alatt maradt. Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a felmérésben a választópolgárok mindössze 7 százaléka zárkózott el teljesen a szavazástól, a válaszmegtagadók aránya pedig 18-ról 11 százalékra esett vissza a pártpreferenciára vonatkozó kérdésnél.

A Századvég és a Kód 2010. március 29. és április 2. között végzett kérdőíves közvélemény-kutatást, amelynek során 800 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdeztek meg. Az elemzésben közölt adatok hibahatára negatív és pozitív irányba is 4 százalékpont.

 

OLDALTÖRÉS: Nézőpont Intézet: négypárti parlament alakulhat


Nézőpont Intézet: négypárti parlament alakulhat


Nézőpont Intézet: négypárti parlament alakulhat


Nézőpont Intézet: négypárti parlament alakulhat

A Fidesz-KDNP támogatottsága tovább nőtt, a szocialistáké stagnál, a Jobbiké csökkent, az LMP bejutásra esélyes - ez derül ki a Nézőpont Intézetnek a Heti Válasz számára készített, a választások első fordulója előtti utolsó felméréséből.

Az MTI-hez szerdán eljuttatott elemzés szerint a potenciális szavazótáborok nagysága alapján a Fidesz jelenlegi támogatottsága 63, az MSZP-é 15 százalék. A Jobbik 11, az LMP pedig 7 százalékon áll. 
 
A Nézőpont Intézet a 2010-es országgyűlési választások első fordulójának országos részvételi arányát 60 százalékra jósolja. Akár 120 egyéni képviselőhely sorsa is eldőlhet április 11-én. Január óta az MSZP és a Jobbik vesztett támogatottságából. Ugyanakkor a Jobbik felé hajlókat a Fidesznek sikerült megtartania, a hiteles baloldali pártot keresők pedig az LMP-hez vándoroltak. Ez utóbbi párt támogatottsága először emelkedett öt százalék fölé, míg az MDF potenciális támogatottsága 4 százalékon áll. 
 
A választópolgárok 52 százaléka Orbán Viktort választaná miniszterelnöknek, ha létezne a közvetlen kormányfőválasztás intézménye. Ilyen értéket közvetlenül a február 5-én megtartott országértékelő beszéde után mértek az ellenzéki politikusnál. Az elemzés rámutat, hogy az utóbbi hetekben Orbán személye még a Fidesznél is népszerűbb lett a megkérdezettek körében. Mesterházy Attila 7-ről 10 százalékra javította népszerűségét, Bokros Lajos 15-ről 12 százalékra rontott. Vona Gábor nem tudott kitörni az 5 százalék körüli támogatottságból - olvasható az elemzésben.
 
A kutatás rámutat, hogy a Fidesz kampánystratégái a legnagyobb veszélynek a szavazatosztást tartják. Erre utal a "Csak a Fidesz" jelszó. A felmérésből viszont kiderül, hogy szimpatizánsaik 93 százaléka mindkét szavazatát a Fideszre adja. A Jobbik ezért nem számíthat jelentős számú listás szavazatra a Fidesz-tábortól. A szavazatosztás jelensége más párt szimpatizánsai között is tapasztalható: az MSZP és a Jobbik esetében ez az arány 86 illetve 85 százalék, az MDF-et illetve az LMP-t választóknak pedig csupán 74-74 százaléka adja mindkét voksát választott pártjára. 

A Nézőpont Intézet által felállított modellparlamentben a Fidesz-KDNP pártszövetségnek komoly esélye van a kétharmadra, az MSZP-nek pedig nőtt az esélye arra, hogy megelőzze a Jobbikot. A 386 képviselői székből 284 jutna a Fidesznek, 50 az MSZP-nek. A Jobbik 37, az LMP pedig 15 fővel képviseltethetné magát a parlamenti patkóban. 
 
A felmérés ezer fő megkérdezésével készült március 31. és április 2. között. A Nézőpont Intézet szerint a kampány utolsó hetében szerdától péntekig történhetnek olyan események, amelyek nagy mértékben befolyásolhatják az elemzés eredményeit, így változhat a részvételi hajlandóság és a pártok támogatottsága is. 

Az intézet egy másik, március végi felméréséből kiderült, hogy a Fidesznek 3,5 millió, az MSZP-nek közel 900 ezer, a Jobbiknak több mint 700 ezer szimpatizánsa van, azonban a pártok aktív szavazóbázisa ennél kisebb: a Fidesz 2,7 millió, a szocialisták 700 ezer, a Jobbik pedig félmillió aktív szavazóval rendelkezik.

OLDALTÖRÉS: Forsense: az LMP bekerülhet, az MDF-nek kicsi az esélye

Forsense: az LMP bekerülhet, az MDF-nek kicsi az esélye

Forsense: az LMP bekerülhet, az MDF-nek kicsi az esélye

Forsense: az LMP bekerülhet, az MDF-nek kicsi az esélye

Az LMP bejuthat, az MDF-nek azonban csekély az esélye a parlamentbe kerülésre a Forsense közvélemény-kutatása szerint. Az intézet 60 százalékos részvételre és 60 százaléknyi Fidesz-szavazóra számít.

Nem változott jelentősen a pártok támogatottsága a választás előtti utolsó hetekben a Forsense felmérése szerint, amelyet a cég csütörtökön juttatott el az MTI-hez. Adataik szerint bár növekedett azok aránya, akik már eldöntötték, melyik pártra voksolnak, a választópolgárok negyede továbbra is bizonytalan, egytizedük pedig csak az utolsó napokban dönti el, hogy kire szavaz. A részvételi arány így 60 százalék körül alakulhat az intézet becslése alapján.

A Forsense mérése azt mutatja, hogy a Fideszt a teljes népesség 31 százaléka támogatja, az MSZP 11, a Jobbik 7, az LMP 3, az MDF pedig 1 százalékon áll.

A biztos szavazó pártválasztók körében 60 százalékos a Fidesz-KDNP támogatottsága, az MSZP 19, a Jobbik 12 százalékos választási eredményre számíthat. Az ellenzéki párt mögé így 60 százalékos részvétel esetén két és félmillió választó sorakozhat fel, amíg az MSZP 800-900 ezer szavazatot várhat reálisan.

Mind a teljes népesség, mind a biztos szavazó pártválasztók körében csökkent a Jobbik támogatottsága az egy hónappal korábbihoz képest - olvasható a Forsense elemzésében, amely azonban megjegyzi: a párt szimpatizánsai között növekedett a választásukat eltitkolók aránya, így a Jobbikot támogatók száma 550 és 800 ezer között lehet. Emellett szól az is, hogy a Forsense vizsgálata szerint mintegy 300 ezer szavazó még ingadozik a Fidesz és a Jobbik között.

A biztos szavazó pártválasztók körében az LMP továbbra is a parlamenti küszöb felett, 6 százalékon áll. 30 százalék körül van azok aránya, akik el tudják képzelni a párt parlamentbe jutását, a válaszolók mintegy fele pedig örülne is neki. Több mint egyharmaduk a kormányban is szívesen látna LMP-s politikust a Forsense szerint.

Az LMP-t segítheti még, hogy nagyjából 150 ezer szavazó második kedvenc pártjaként a Lehet Más a Politikát nevezte meg; ők ma fele-fele arányban Fidesz-, illetve MSZP-szavazók. Az MDF támogatottsága a biztos pártválasztók körében 2 százalék, így a párt várhatóan nem jut be a parlamentbe - áll a Forsense elemzésében.
 
A Forsense kutatása március 19. és április 2. között, 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt telefonos megkérdezésével zajlott.

OLDALTÖRÉS: Erősödött a Fidesz, gyengül a Jobbik a Szonda szerint

Erősödött a Fidesz, gyengül a Jobbik a Szonda szerint

Erősödött a Fidesz, gyengül a Jobbik a Szonda szerint

Erősödött a Fidesz, gyengül a Jobbik a Szonda szerint

Az utóbbi hetekben a Fidesz-Jobbik csata a legnagyobb ellenzéki párt sikerét hozta: a népesség egészén belül 3, a biztos pártválasztók körében 5 százalékponttal emelkedett a támogatottsága. A biztos pártválasztók körében a Fidesz 62, az MSZP 20, a Jobbik 13 százalékon áll - derül ki a Szonda Ipsos március 27. és április 2. között végzett felméréséből, amelynek eredményeit a Népszabadság keddi száma ismertetett.

A kutatás szerint a nemzeti radikális párt hónapok óta felfelé tartó népszerűségi mutatói megálltak, visszájára fordultak: március eleje óta a Jobbik a teljes lakosság körében 2, az elkötelezett szavazók körében 4 százalékpontot veszített.

Az MSZP támogatottsága nem változott március eleje óta.
 
A lapban megjelent felmérésben megjegyzik, hogy az LMP ugyan csak 3 százalékon áll, de a párttal kapcsolatos választói viszonyulások alapján nem elképzelhetetlen a parlamentbe való bejutása. Nehezebb dolga lesz az MDF-nek, az 1 százalékról csak nagy hajrával lehet a küszöbérték környékére emelkedni - olvasható a Népszabadságban.

A kampány az utóbbi hetekben sem hozott áttörést a választói aktivitásban, a jogosultak 53 százaléka állítja, hogy biztosan elmegy szavazni. Arányuk jócskán elmarad a négy évvel korábbi 61 százaléktól.

Ezek is érdekelhetik