Belföld

2010.07.16. 11:05

Kövér Lászlót javasolja házelnöknek Orbán, Bihari és Stumpf alkotmánybíró lehet

Kövér Lászlót javasolja házelnöknek megválasztani a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek Orbán Viktor, a vezető kormánypárt elnöke - jelentette be Szijjártó Péter pénteken, sajtótájékoztatón. A miniszterelnöki szóvivő közölte azt is, Orbán Viktor azt javasolja, hogy Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt jelöljék az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak.

MTI

Szijjártó Péter kitért arra, hogy a Fidesz-frakció hétfői ülésén vitathatja meg a miniszterelnök javaslatait és a jelölteket csütörtökön választhatják meg a képviselők.
   
Hozzátette, hogy Kövér László választmányi elnök jelölését már a Fidesz elnökségi ülésén is megvitatták.
   
Kérdésre válaszolva Bihari Mihály volt Ab-elnök jelölésének indokaként a szóvivő azt mondta: az, hogy Orbán Viktor a baloldalhoz inkább köthető személyt kért fel egy fontos tisztségre, nem gesztus, hanem az új politika lényege.
   
Mint mondta, a Fidesznek sok baloldali szavazója van, ezért a kormányfő ezzel a javaslatával a választói akaratnak tesz eleget. Hozzátette, hogy Bihari Mihály korábbi, az Alkotmánybíróságon végzett munkája mindenképpen indokolja a jelölését.
   
Stumpf Istvánról szólva - aki az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere volt - Szijjártó Péter emlékeztetett arra, hogy a miniszterelnök egy tanácsadó testületet kért fel az új alkotmány koncepciójának kidolgozására; a testület tagjai, köztük Stumpf István is gyakorlati oldalról találkoztak az alaptörvénnyel. A szóvivő szavai szerint ezek után született meg az a döntés, hogy őt javasolja a kormányfő.

OLDALTÖRÉS: A jelölések háttere

A jelölések háttere

A jelölések háttere

A jelölések háttere

Kövér Lászlót, a Fidesz országos választmányának elnökét házelnökjelöltnek, Bihari Mihályt és Stumpf Istvánt pedig alkotmánybíró-jelöltnek javasolja Orbán Viktor; Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő pénteken ismertette a kormányfőnek a Fidesz-KDNP-frakció számára tett személyi javaslatait.

Kövér László neve hetek óta forog a sajtóban mint lehetséges házelnök. Az Országgyűlésnek azért kell új elnököt választania, mert Schmitt Pált, aki jelenleg betölti e tisztséget, június 29-én köztársasági elnökké választotta a parlament. (Schmitt Pál augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László mostani államfőt.)

A Fidesz elnöksége július 8-9-i alcsútdobozi ülésén tárgyalt a házelnökválasztás kérdéséről, amellyel kapcsolatban Szijjártó Péter a tanácskozás után azt közölte, hogy a miniszterelnök az elnökségi tagok álláspontját és szempontjait mérlegelve kellő időben megteszi személyi javaslatát a házelnök személyére.

A Fidesz országos választmányának július 10-i, szombati ülése előtt azonban Kövér László újságírók előtt elmondta: "a Fidesz-frakció előtt az elnök úr engem fog majd javasolni, és amennyiben a Fidesz-frakció támogat, akkor én leszek az egyik jelölt". Arra a kérdésre, hogy vállalja-e a tisztséget, kijelentette: "igen, vállalom".

Az előzetes tervek szerint a Ház július 19-én, hétfőn döntött volna személyi kérdésekről, ám később kiderült, hogy július 22-ig tart a parlament rendkívüli nyári ülésszaka, és az új házelnökről, a hiányzó alkotmánybírákról, a Független Rendészeti Panasztestület kiegészítéséről, valamint az Országos Választási Bizottság új tagjairól is ezen a napon dönt majd az Országgyűlés.

Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak Orbán Viktor Bihari Mihály volt Ab-elnököt és Stumpf Istvánt, az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterét javasolja. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény szerint az Ab tizenegy tagból áll, Bihari Mihály és Kukorelli István megbízatásának megszűnése miatt azonban 2008. július 4-e óta két alkotmánybírói tisztség betöltetlen.

Azt már Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke június 15-én bejelentette, hogy az egyik üres posztra Bihari Mihályt jelölik. Az Országgyűlés július 12-én döntött arról, hogy tizenöt tagú eseti bizottság jelölhet tagot az Alkotmánybíróságba. Alkotmánybíró-jelöltté az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag támogatását bírja a tíz kormánypárti képviselővel működő testületben. 

Az Ab tagjait jelölő eseti bizottságba a Fidesz nyolc, a KDNP, az MSZP és a Jobbik kettő-kettő, az LMP pedig egy tagot ajánlhat, a bizottság elnökére a kormánypárti, alelnökére az ellenzéki képviselőcsoportok a bizottsági tagságra jelöltek köréből terjesztenek elő javaslatot.
 
A bizottság akkor is megalakul, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt az ajánlásban, illetve a jelölésben, de az országgyűlési arányoknak megfelelő szavazati arányok ilyenkor is változatlanok maradnak. Alkotmánybíró-jelöltté az válik, aki legalább nyolc bizottsági tag igen szavazatát megkapta.

A testület az Országgyűlés honlapján olvasható meghívó szerint július 19-én, hétfőn délben nem nyilvános ülést tart, napirendi javaslatában az Ab két tagjának jelöléséről szóló döntés szerepel.

Krakkó Ákos, a Fidesz-frakció sajtófőnöke hétfőn az MTI érdeklődésére elmondta: a Fidesz-KDNP-frakció jövő hétfői, július 19-i ülésén meghallgatja az Orbán Viktor által javasolt házelnököt, és dönt arról, alkalmasnak találja-e. Ezután kerül jelöltként a parlament elé. A tanácskozáson várhatóan téma lesz az alkotmánybíró-jelölés is.

OLDALTÖRÉS: Pártok: jelöltek, vélemények

Három alkotmánybíró-jelöltje is van az LMP-nek

Három alkotmánybíró-jelöltje is van az LMP-nek

Három alkotmánybíró-jelöltje is van az LMP-nek

Bándi Gyulát, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Tóth Mihályt szeretné alkotmánybírónak jelölni az LMP - mondta el a párt frakcióvezetője az MTI-nek pénteken.

Schiffer András hangsúlyozta, hogy a neveket ábécé sorrendben sorolta fel, ugyanis jelöltjeik között nem tesznek sorrendet. Hozzátette, a jelölésről szerettek volna tárgyalni az ezzel foglalkozó eseti bizottságban, de "úgy látszik, erre nem lesz lehetőség". 

Bándi Gyula a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Környezetjogi és Gazdasági Szakjogok Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE munka- és szociális jogi tanszékének vezetője, Tóth Mihály pedig büntetőjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Büntetőeljárás-jogi és Kriminalisztikai Tanszékének és a Pécsi Tudományegyetem Büntetőjogi Tanszékének vezetője.

Orbán Viktor szóvivője pénteken jelentette be, hogy a miniszterelnök-pártelnök Bihari Mihály volt Ab-elnök és Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere jelölését javasolja a Fidesz-KDNP-nek.

A KDNP elfogadja Orbán két alkotmánybíró-jelöltjét

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elfogadja Orbán Viktor javaslatát, hogy Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt jelöljék az alkotmánybírói posztokra - közölte Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető az MTI-vel.

A miniszterelnöki szóvivő pénteken jelentette be, hogy a kormányfő-pártelnök Bihari Mihály volt Ab-elnök és Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere alkotmánybírói jelölését javasolja a Fidesz-KDNP-nek.

A jelölteket jövő csütörtökön választhatják meg a képviselők. A kereszténydemokrata politikus elmondta, hogy a KDNP-nek volt saját jelöltje, Dienes-Oehm Egon személyében. A Fidesszel történt egyeztetés során végül arra jutottak, hogy a frakciószövetség tagjai részéről nagyobb támogatást élvező két jelölt mögé állnak majd. A KDNP elfogadja Stumpf István és Bihari Mihály jelölését, azzal a megjegyzéssel, ha ismét jelölésre kerül majd sor, Dienes Egont támogatják - jelezte Harrach Péter.

Dienes-Oehm Egon az első Orbán-kormány alatt a Külügyminisztérium integrációs államtitkárságának helyettes vezetője, majd főcsoportfőnöke volt.

 Mészár Róza az MSZP alkotmánybíró-jelöltje

 Mészár Rózát, a Legfelsőbb Bíróság (LB) bíráját javasolja alkotmánybíró-jelöltnek az MSZP - közölte Simon Gábor, a párt képviselője pénteken az MTI-vel. Az Alkotmánybíróság (Ab) tagjait jelölő eseti bizottság szocialista tagja szerint a Fidesz színházat csinál az alkotmánybíró-jelölésből.

Simon Gábor az MTI-nek felidézte, több éven keresztül konszenzus volt arról - és az alkotmány is rögzítette -, hogy egy paritásos bizottság jelöli az alkotmánybírákat. Ezt azonban a jelenlegi kormánytöbbség megváltoztatta, és egy olyan bizottságot állított fel - Sólyom László államfő észrevételeit is nagyrészt figyelmen kívül hagyva -, amelyben a Fidesz egymaga többségbe került, hiszen még a KDNP nélkül is megvan a többsége - mondta.

A szocialista politikus kifejtette, e testületben a megalakulás után azt kérte a képviselőcsoportoktól, hogy mivel két alkotmánybírát választanak, tanúsítsanak önmérsékletet, és minden frakció csak egy alkotmánybírát jelöljön.

Az MSZP be is tartotta ezt az "önkorlátozást": egy alkotmánybírát jelölt a párt Mészár Róza személyében - közölte Simon Gábor, hozzátéve, hogy Mészár Róza, az LB bírája évtizedek óta elismert bíró, pártokon és politikán felül álló, olyan szakmai és emberi tekintély, aki "mindenféleképpen alkalmas lenne ennek a posztnak a betöltésére".
 
Az MSZP-s képviselő elképesztőnek nevezte, hogy a kormányoldal megváltoztatta az alkotmányt, és az az "arrogancia" is elképesztő szerinte, hogy a két alkotmánybírói helyre a Fidesz önmaga két jelöltet ajánl úgy, hogy szinte meg sem várta a többi frakció jelölését. "Csak egy színházat csinálnak az egész ügyből" - fogalmazott.
 
Hozzáfűzte, a jelöltekről az MSZP képviselőcsoportja frakcióülésen fogja kialakítani az álláspontját. Orbán Viktor szóvivője pénteken jelentette be, hogy a miniszterelnök-pártelnök Bihari Mihály volt Ab-elnök és Stumpf István, az első Orbán-kormány kancelláriaminisztere alkotmánybírói jelölését javasolja a Fidesz-KDNP-nek.

MSZP: a három közjogi méltóság egyenlő a Fidesz-elnökséggel

Tragédiának tartja az MSZP, hogy a Fidesz várhatóan Kövér Lászlót jelöli az Országgyűlés elnökének. A párt szóvivője annak kapcsán, hogy Orbán Viktor pénteken a Fidesz választmányi elnökét javasolta házelnökjelöltnek, az MTI-nek úgy fogalmazott: "a három közjogi méltóság ezek szerint egyenlő a Fidesz országos elnökségével, ez maga az állampárt".

Tragédia ami történik, most már elmondhatjuk, hogy Sólyom László köztársasági elnök távozásával talán a köztársaság is távozik - mondta Nyakó István.

"Látom a forradalmárokat, a forradalmárok vezetőit, ahogy politikusi profiljukat mutatják egy narancssárga zászló előtt, egymás mellett, mint Marx, Engels és Lenin" - fogalmazott a szóvivő.

Hozzátette: "a tejszínhab tetején a málna" Stumpf István volt kancelláriaminiszter alkotmánybíróvá jelölése.

OLDALTÖRÉS: LMP: Stumpf István jelölése nem felel meg a törvényi követelményeknek

LMP: Stumpf István jelölése nem felel meg a törvényi követelményeknek

LMP: Stumpf István jelölése nem felel meg a törvényi követelményeknek

LMP: Stumpf István jelölése nem felel meg a törvényi követelményeknek

Az LMP szerint az Orbán Viktor kormányfő által alkotmánybírónak javasolt Stumpf István nem felel meg az alkotmánybírákról szóló törvény követelményeinek.

Schiffer András, a párt parlamenti frakcióvezetője pénteki budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: habár Stumpf István kiváló ifjúságkutató és politológus, de nem felel meg a vonatkozó törvény követelményeinek, a jogszabály ugyanis legalább 20 éves szakmai gyakorlatot vagy pedig kiemelkedő elméleti tudást és meghatározott tudományos fokozatokat ír elő. Közölte, hogy a jelölt ezeknek a kritériumoknak nem felel meg. 

Bihari Mihályról egyébként úgy vélekedett, hogy ellene nincs kifogásuk, mert korábbi alkotmánybírói, szakmai munkája megfelelő volt.

Schiffer András megjegyezte, Stumpf Istvánnak van jogi diplomája és tanított az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, de politológiával foglalkozik. Hozzátette, a törvényi kritériumok közül még annak felel meg, hogy elmúlt 45 éves.

A frakcióvezető szerint az sem túl ízléses, hogy a miniszterelnök korábbi helyettesét, az első Orbán-kormány volt kancelláriaminiszterét jelöli. Kijelentette, hogy az LMP nem támogatja Stumpf István megválasztását.

Arra a felvetésre, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján úgy indokolta a jelölést, hogy Stumpf István az alkotmánnyal gyakorlatban is foglalkozó szakember, Schiffer András megkockáztatta, "Szijjártó Péternek fogalma sincs, miről beszél". Kijelentette, hogy Stumpf István valóban gyakorlati szakember és Szijjártó Péter érvelése helytálló lenne, ha miniszteri posztra jelölnék, hiszen kancelláriaminiszterként is dolgozott, de egy alkotmánybírónak mint egy független hatalmi ág tagjának egészen más feladata van.

"Szijjártó Péter és főnöke arról adjon számot, hogy Stumpf Istvánnak milyen kiemelkedő jogi teljesítménye van, ami őt predesztinálja a jelölésre" - tette föl a kérdést Schiffer András.
 
A frakcióvezető közölte azt is: az LMP hivatalosan is megnevezte az ezzel foglalkozó parlamenti eseti bizottságnak, hogy Bándi Gyulát, Lehoczkyné Kollonay Csillát és Tóth Mihályt szeretné alkotmánybírónak jelölni.

Schiffer András saját jelöltjeikről beszélve azt mondta, szeretnék, hogyha fontosnak ítélt jogtudományi területek is képviselve lennének az Alkotmánybíróságban. Hozzátette, három olyan szakembert jelölnek, akikről úgy gondolják, hogy más pártoknak sem elfogadhatatlan a személyük. Megjegyezte, azért van három jelöltjük a két helyre, mert megpróbálják komolyan venni a bizottság munkáját, és feltételezik, hogy a többi párt is konszenzusra akar jutni a jövendő alkotmánybírák kiválasztásakor.

Azt viszont "meglepőnek, sőt mondhatni botrányosnak" nevezte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök - a házelnök és a köztársasági elnök jelöléséhez hasonlóan - levélben jelezte, kiket látna szívesen alkotmánybíróként. 

Schiffer András úgy fogalmazott: egy demokráciában példátlan, hogy a kormányfő megelőlegezi, az eseti bizottságban "szervilis képviselők ülnek, akik végrehajtják az utasításait". A politikus szerint ezután semmi szükség az eseti bizottságra, a jelöltek alkotmányügyi bizottsági meghallgatására és "teljesen felesleges, hogy a képviselők megint bohóckodjanak a választással".

Schiffer András mélységesen alkotmányellenesnek és felháborítónak nevezte az esetet.

OLDALTÖRÉS: Kövér László

Kövér László

Kövér László

Kövér László

Kövér László 1959. december 29-én született Pápán. 1986-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán kapott diplomát.

Ezután az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató csoportjában tudományos segédmunkatárs, majd 1987-1988-ban az MTA-Soros Alapítvány ösztöndíjasaként a közép-európai társadalmi mozgalmakat kutatta. 1984-től 1988-ig a Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (1988-tól Bibó István Szakkollégium) - melynek 1983-ban egyik alapító tagja - szeniora, illetve nevelőtanára volt. 1984-ben a Századvég című társadalomelméleti folyóirat egyik alapító szerkesztője. 1985-ben egyik szervezője volt a Szarvason rendezett országos szakkollégiumi találkozónak. Ugyanabban az évben az Országos Tudományos Diákköri Konferencián első díjat kapott a Duna menti népek konföderációs elképzeléseiről írott Halhatatlan utópia című dolgozatáért.
 
1988. március 30-án a Bibó István Szakkollégiumban a Fidesz megalakítását eldöntő tanácskozás vitavezetője, s egyik alapítója a Fiatal Demokraták Szövetségének.
 
1988 októberében, a Fidesz I. kongresszusán az országos választmány tagjává választották, 1994-től a párt alelnöke volt. 1989 októberétől 1990. júliusig a Magyar Narancs című lap felelős kiadója.

1989 nyarán az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjának tagjaként a Fideszt képviselte a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon.

1990 júniusától a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyar egyesület vezetőségi tagja, 1994 végétől elnöke.

1990 óta országgyűlési képviselő, előbb Pápa város képviseletében, majd kétszer országos listán. 1998-ban, majd 2006-ban Veszprém megyei, s 2010-ben Zala megyei területi listán kapott mandátumot. 1993-94-ben a Fidesz frakcióvezetője, 2004 óta frakcióvezető-helyettese. Kezdettől fogva részt vett a parlamenti bizottságok munkájában, 1990-93-ban, majd 2002-2006-ban a nemzetbiztonsági bizottság elnöki tisztét látta el. 
 
1998-2000 között az Orbán-kormányban a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként dolgozott. 
 
2000 elején - miután a Fidesz XII. kongresszusán a küldöttek döntöttek a pártelnöki és a miniszterelnöki pozíció szétválasztásáról - őt választották a párt elnökévé, 2001-ben lemondott, majd 2001 májusától ügyvezető alelnök, 2003-ig alelnök volt. Közben, 2002 májusában a Fidesz Országos Választmányának elnökévé választották.
 
A 2010-es választások után újfent a nemzetbiztonsági bizottság tagja lett, valamint a Fidesz ajánlása alapján beválasztották a honvédelmi és rendészeti bizottságba is.

OLDALTÖRÉS: Bihari Mihály


Bihari Mihály


Bihari Mihály


Bihari Mihály

Bihari Mihály Budapesten született 1943. február 24-én. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán 1971-ben fejezte be egyetemi tanulmányait. Ezután az ELTE bölcsészettudományi karán szociológiát és filozófiát hallgatott, 1974-ben szociológiai oklevelet szerzett.

1970-től az ELTE ÁJTK állam- és jogelméleti tanszékén gyakornok, 1973-tól tanársegéd, 1975-től egyetemi adjunktus volt. 1981-től a Művelődési Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályát vezette. 1984-től az ELTE ÁJTK-n az akkor megalakult politológia csoport főállású oktatója, vezetője lett. 1989-től, a csoport tanszékké válása után, a politológia tanszéket vezette. 1984-ben kandidátusi, 1993-ban tudomány doktora címet szerzett. 1993-ban egyetemi tanárrá nevezték ki.

1986-tól 1989-ig az MTA Szociológiai Kutató Intézetének igazgatóhelyettese és a Politikai Rendszer Kutatócsoport vezetője volt. 1989-től az MTA Politikatudományi Intézetében a pártszociológiai kutatócsoportot vezette, egyúttal politikaelméletet tanított a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem politikaelméleti tanszékén.

1988-89-ben részt vett az Igazságügyi Minisztérium alkotmánymódosítást előkészítő bizottságában, több fejezet kidolgozója volt, a köztársasági elnök jogköréről önálló törvénytervezetet készített és publikált. 1989-90-ben a Németh Miklós vezette kormány tanácsadó testületének tagja.

Bihari Mihály tagja volt a Magyar Szocialista Munkáspártnak, de 1988 áprilisában - három másik radikális reformerrel együtt - a rendszert kritizáló nézetei, előadásai, közszereplése, ellenzékinek tekintett mozgalmakban való részvétele miatt kizárták a párt tagjainak sorából. (1989-ben visszavonták a határozatot, de ő nem lépett vissza a pártba.) Ezután a Magyar Demokrata Fórum, az Új Márciusi Front, a Nyilvánosság Klub és a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének is alapító tagja volt.

1990-98-ban a Társadalmi Szemle című folyóirat főszerkesztőjeként is dolgozott. Megalakulása óta tagja a Magyar Politikatudományi Társaságnak, amelynek 1989-től alelnöke, 1992-1994 között elnöke volt.

Az 1994-től a Magyar Szocialista Párt (MSZP) országgyűlési képviselője volt. 1999-2008 között az Alkotmánybíróság tagja, 2005 novembere és 2008 júliusa között a testület elnöke volt. A taláros testületbe az MSZP jelölte, 2008 tavaszán a Fidesz kezdeményezte újraválasztását, amit azonban az MSZP nem támogatott.
 
Húsz könyv, tankönyv, több száz tudományos cikk, tanulmány szerzője. Elméleti és tudományos konferenciák rendszeresen meghívott előadója. Pedagógusi, kutatói, szakmai munkásságát több kitüntetéssel ismerték el, többek között 1992-ben Demény Pál Emlékérmet, 1996-ban Bibó István-díjat, tavaly novemberben pedig Deák Ferenc-díjat kapott.

OLDALTÖRÉS: Stumpf István

Stumpf István

Stumpf István 1957. augusztus 5-én született Sárospatakon. 

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1982-ben szerzett jogi, majd 1985-ben a BTK-n szociológus diplomát.
Tanulmányait 1989-ben az Európa Tanács nyári vezetőképző és nyelvi kurzusán Londonban, majd 1990-ben German Marshall ösztöndíjasként az Egyesült Államokban folytatta. 1992-93-ban a Harvard és a George Washington egyetemeken közpolitikával foglalkozott. 1996-tól a politikatudomány kandidátusa, 2008-ban az ELTE-n politikatudományokból habilitált.

1982-ben megalapította, majd 1988-ig vezette az ELTE Bibó István Szakkollégiumát. Itt került kapcsolatba a Fidesz mai vezető politikusaival, akiknek többsége a kollégium diákja volt.

1987-től az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos kutatója volt. 1989-től egy éven át a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának elnöke, valamint a Hazafias Népfront alelnöke volt. 1991-ben megalapította, és 1998-ig vezette a Századvég Politikai Iskolát, valamint irányította a Századvég Politikai Elemzések Központját.

1991-92-ben az Európa Tanács Ifjúsági Központja és Alapítványa Tanácsadó Testületének volt tagja. 1991-1994 között a köztársasági elnök ifjúsági tanácsadójaként tevékenykedett. 1991-től az Ezredforduló Ifjúsági Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1994-től a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja, valamint 1995-től a Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítványának kuratóriumi elnöke. 

1982-től 1987-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán oktatott tanársegédként, 1994-96-ban a jogi kar politológiai tanszékén adjunktusként, 1996-től docensként tanít.

1998-2002 között a Miniszterelnöki Hivatal miniszteréként dolgozott. 
 
A Századvég című folyóirat alapító szerkesztője, 1996-tól társszerkesztője, 2002-től a Századvég Alapítvány elnöke.

Az MTA Politikatudományi Bizottságának titkára. Kutatási területe: a társadalmi mozgalmak és a politikai pártok, a nómenklatúra, a politikai elit, a politikai szocializáció, a választói magatartás, valamint ifjúság-szociológia.

Stumpf István

Stumpf István 1957. augusztus 5-én született Sárospatakon. 

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1982-ben szerzett jogi, majd 1985-ben a BTK-n szociológus diplomát.
Tanulmányait 1989-ben az Európa Tanács nyári vezetőképző és nyelvi kurzusán Londonban, majd 1990-ben German Marshall ösztöndíjasként az Egyesült Államokban folytatta. 1992-93-ban a Harvard és a George Washington egyetemeken közpolitikával foglalkozott. 1996-tól a politikatudomány kandidátusa, 2008-ban az ELTE-n politikatudományokból habilitált.

1982-ben megalapította, majd 1988-ig vezette az ELTE Bibó István Szakkollégiumát. Itt került kapcsolatba a Fidesz mai vezető politikusaival, akiknek többsége a kollégium diákja volt.

1987-től az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos kutatója volt. 1989-től egy éven át a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának elnöke, valamint a Hazafias Népfront alelnöke volt. 1991-ben megalapította, és 1998-ig vezette a Századvég Politikai Iskolát, valamint irányította a Századvég Politikai Elemzések Központját.

1991-92-ben az Európa Tanács Ifjúsági Központja és Alapítványa Tanácsadó Testületének volt tagja. 1991-1994 között a köztársasági elnök ifjúsági tanácsadójaként tevékenykedett. 1991-től az Ezredforduló Ifjúsági Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1994-től a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja, valamint 1995-től a Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítványának kuratóriumi elnöke. 

1982-től 1987-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán oktatott tanársegédként, 1994-96-ban a jogi kar politológiai tanszékén adjunktusként, 1996-től docensként tanít.

1998-2002 között a Miniszterelnöki Hivatal miniszteréként dolgozott. 
 
A Századvég című folyóirat alapító szerkesztője, 1996-tól társszerkesztője, 2002-től a Századvég Alapítvány elnöke.

Az MTA Politikatudományi Bizottságának titkára. Kutatási területe: a társadalmi mozgalmak és a politikai pártok, a nómenklatúra, a politikai elit, a politikai szocializáció, a választói magatartás, valamint ifjúság-szociológia.

Stumpf István

Stumpf István 1957. augusztus 5-én született Sárospatakon. 

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1982-ben szerzett jogi, majd 1985-ben a BTK-n szociológus diplomát.
Tanulmányait 1989-ben az Európa Tanács nyári vezetőképző és nyelvi kurzusán Londonban, majd 1990-ben German Marshall ösztöndíjasként az Egyesült Államokban folytatta. 1992-93-ban a Harvard és a George Washington egyetemeken közpolitikával foglalkozott. 1996-tól a politikatudomány kandidátusa, 2008-ban az ELTE-n politikatudományokból habilitált.

1982-ben megalapította, majd 1988-ig vezette az ELTE Bibó István Szakkollégiumát. Itt került kapcsolatba a Fidesz mai vezető politikusaival, akiknek többsége a kollégium diákja volt.

1987-től az MTA Politikai Tudományok Intézetének tudományos kutatója volt. 1989-től egy éven át a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának elnöke, valamint a Hazafias Népfront alelnöke volt. 1991-ben megalapította, és 1998-ig vezette a Századvég Politikai Iskolát, valamint irányította a Századvég Politikai Elemzések Központját.

1991-92-ben az Európa Tanács Ifjúsági Központja és Alapítványa Tanácsadó Testületének volt tagja. 1991-1994 között a köztársasági elnök ifjúsági tanácsadójaként tevékenykedett. 1991-től az Ezredforduló Ifjúsági Alapítvány kuratóriumának elnöke. 1994-től a Soros Alapítvány kuratóriumának tagja, valamint 1995-től a Nonprofit Információs és Oktatási Központ Alapítványának kuratóriumi elnöke. 

1982-től 1987-ig az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán oktatott tanársegédként, 1994-96-ban a jogi kar politológiai tanszékén adjunktusként, 1996-től docensként tanít.

1998-2002 között a Miniszterelnöki Hivatal miniszteréként dolgozott. 
 
A Századvég című folyóirat alapító szerkesztője, 1996-tól társszerkesztője, 2002-től a Századvég Alapítvány elnöke.

Az MTA Politikatudományi Bizottságának titkára. Kutatási területe: a társadalmi mozgalmak és a politikai pártok, a nómenklatúra, a politikai elit, a politikai szocializáció, a választói magatartás, valamint ifjúság-szociológia.

Ezek is érdekelhetik