V4-csúcs Budapesten: intenzív együttműködés, hatékony képviselet az EU-ban

A találkozón Orbán Viktor közép-európai kooperációt szorgalmazott, hogy a vasfüggönyt ne váltsa fel "pénzfüggöny", ugyanakkor elmondta, a magyar diplomáciától a kétoldalú konfliktusok miatt most nem várható el, hogy e kooperáció motorja legyen.

Közép-Európa megújulását emelte ki Orbán Viktor a visegrádi országok (V4) kormányfőinek keddi budapesti csúcstalálkozója után tartott sajtótájékoztatón. Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2007-es választási sikerére utalva a magyar kormányfő úgy fogalmazott: a varsói expressz megérkezett Budapestre, látogatást tett Pozsonyban, és Prágát sem hagyta érintés nélkül. Ez számára azt jelenti, hogy Közép-Európa megújult, az emberek változásokat akarnak, és komoly igény van a közép-európai együttműködés rendszerének felépítésére.

Orbán Viktor közép-európai kooperációt szorgalmazott, hogy a vasfüggönyt ne váltsa fel "pénzfüggöny", ugyanakkor elmondta, a magyar diplomáciától a kétoldalú konfliktusok miatt most nem várható el, hogy e kooperáció motorja legyen.

A miniszterelnök arról is beszámolt, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Magyarország között létrejött szerződés alapján az egyetlen konkrét elvárás Magyarországgal szemben a 3,8 százalékos költségvetési hiány, s ezt az ország be is fogja tartani. Az azonban, hogy ezt hogyan kell elérni, kizárólag nemzeti felelősség - hangsúlyozta Orbán Viktor.

A visegrádi országok megállapodtak abban, hogy intenzívebbre fogják az együttműködést, és ezentúl az EU-csúcsok és a Tanács ülései előtt is találkoznak az államok vezetői - jelentette be Iveta Radicová szlovák miniszterelnök, hozzátéve, hogy az együttműködésben azt kell nézni, ami összeköti a tagokat, nem pedig a különbséget keresni.

A szlovák kormányfő elmondta, hogy az elkövetkező egy évben, Szlovákia soros elnöksége alatt három kérdésre helyeznek különös hangsúlyt: a gazdasági válság okozta károk kezelésére, az energiabiztonság megteremtésére és a közép-kelet-európai érdekek hatékonyabb uniós képviseletére.

Az energiabiztonság megteremtését nevezte a visegrádi országok egyik legfontosabb feladatának Petr Necas cseh miniszterelnök is, mondván, hogy az energiaellátás jelenlegi helyzetéből adódó hátrányokat minden V4-tag érzékelte az elmúlt években, ezért az energiabiztonság kialakítása sürgető, s ezt a célt az energetikai hálózatok összekapcsolásával lehetne elérni.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök a csúcstalálkozó után kijelentette: az Európai Unió új tagállamainak be kell bizonyítaniuk, hogy nem gyengébbek vagy rosszabbak, mint a régiek, és ehhez hozzájárulhat, hogy a visegrádi együttműködés példaértékű az unió egésze számára. A lengyel kormányfő szerint Közép-Kelet-Európa azzal is példát mutathat az EU-nak, hogy bátor reformokkal igyekszik válaszolni a válság kihívásaira.
 
A 2011-ben esedékes magyar és lengyel uniós elnökség ugyancsak jó lehetőség a bizonyításra - mutatott rá Donald Tusk.

A keddi V4-csúcsot az után rendezték meg, hogy július 1-jén Szlovákia átvette a visegrádi csoport soros elnöki tisztjét a posztot az előző egy évben betöltő Magyarországtól. A magyar delegáció tagja volt Orbán Viktor mellett Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője, Varga Mihály, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára és Gottfried Péter, a kormányfő külgazdasági főtanácsadója.

A találkozó alkalmából kiadott közös nyilatkozat szerint az államok elfogadták a szlovák elnökség programját, abból kiemelve az EU2020 stratégia megvalósítása, az energiabiztonság, a környezetvédelem, az infrastrukturális fejlesztés és a gazdasági együttműködés fontosságát. A nyilatkozatban hangsúlyozták, hogy nagy figyelmet fordítanak az Európai Uniónak a Nyugat-Balkánnal és a keleti partnerség országaival ápolt kapcsolatára, valamint az uniós Duna-stratégia kidolgozására.
 
A csúcstalálkozó után Orbán Viktor kétoldalú tárgyalást folytatott a szlovák és a cseh kormányfővel is.

Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő közölte: Orbán Viktor és Iveta Radicová bízik abban, hogy a két ország kapcsolatában új fejezetet lehet nyitni. Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a két kormányfő megállapodott, hogy új területeket vonnak be a szlovák-magyar együttműködésbe, így az észak-déli irányú infrastrukturális fejlesztéseket, a határmenti együttműködést és a gazdaságpolitika dinamizálását.

Máris jobb a szlovák-magyar viszony, s a vitatott kérdéseket a munkájukat felújító vegyes bizottságok fogják megoldani - jelentette ki Iveta Radicová szlovák miniszterelnök. Hozzátette: a bizottságok azokkal a kérdésekkel is foglalkoznak majd, amelyek feszültséget keltettek Magyarország és a Szlovák Köztársaság között. Amíg nem sikerül őket megoldani, addig ezekről a témákról a szlovák és a magyar politikusok nem fognak nyilvánosan vitatkozni - közölte Radicovára hivatkozva a TASR hírügynökség.

A magyar és a szlovák miniszterelnök találkozója az első négyszemközti megbeszélés volt az új budapesti és az új pozsonyi kormányfő között.

Orbán Viktor és Petr Necas cseh kormányfő budapesti találkozóján egyetértett a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosságában, különös tekintettel a közlekedési infrastruktúra és az energiapolitika területén - tudatta Szijjártó Péter.
 
Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel már június 1-jén négyszemközt tárgyalt Orbán Viktor Varsóban, első külföldi hivatalos látogatásán.

OLDALTÖRÉS: Iveta Radicová: Magyarországnak és Szlovákiának tárgyalnia kell a kettős állampolgárságról

Iveta Radicová: Magyarországnak és Szlovákiának tárgyalnia kell a kettős állampolgárságról

Iveta Radicová: Magyarországnak és Szlovákiának tárgyalnia kell a kettős állampolgárságról

Iveta Radicová: Magyarországnak és Szlovákiának tárgyalnia kell a kettős állampolgárságról

Szlovákiai kész tárgyalni Magyarországgal a kettős állampolgárságról, de az azt szabályozó magyar törvény csak akkor lehet érvényes Szlovákiában, ha megfelel a nemzetközi előírásoknak és a nemzetközi szerveztek elvárásainak - mondta Iveta Radicová szlovák miniszterelnök a Duna Televíziónak kedden, a visegrádi országok (V4) budapesti csúcstalálkozója után adott interjújában.

A legfontosabb, hogy mindkét fél részéről szándék mutatkozzon a tárgyalások megkezdésére és a megegyezésre - hangsúlyozta a szlovák kormányfő.

"Szlovákiában mindig is létezett kettős állampolgárság" - emelte ki Iveta Radicová, hozzátéve: minden állampolgárnak jogában áll élni ezzel a lehetőséggel. Ugyanakkor mivel Magyarországot és Szlovákiát egyaránt érinti a kettős állampolgárság megadása, annak szabályozásába mindkét ország számára biztosítani kell a beleszólás lehetőségét, azaz elvárható, hogy egy ilyen jogszabály törvényre emelése előtt a másik országgal egyeztessenek - fogalmazott. Hozzáfűzte: így az egész eljárás átlátható lehet mindkét fél számára.

A szlovák miniszterelnök szerint az egyeztetésekhez a tizenöt éve aláírt magyar-szlovák alapszerződésben rögzített tizenkét vegyes bizottságnak el kell kezdenie dolgozni, hogy "az ilyen kényes kérdésekben is mindkét fél számára elfogadható álláspontok születhessenek".

Iveta Radicová kifejtette: a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabály a kettős állampolgárság öt nemzetközi kritériumából kettőt nem teljesít: az állandó lakóhely és a családi, házastársi kötelék feltételét. "Majd ha ez a törvény megfelel a nemzetközi előírásoknak, és megfelel a nemzetközi szervezetek által elvártaknak, akkor elfogadjuk" - mondta. Egyúttal kijelentette: "mi maximálisan a megoldásra törekszünk".

A kormányfő úgy vélekedett, a magyar-szlovák kapcsolatokat "a kölcsönös alázatnak és a felelősségvállalásnak" kell jellemeznie, a két állam közötti jó viszony elsősorban a két ország állampolgárainak fontos.

Iveta Radicová megígérte, hogy a nyelvtörvénnyel foglalkozni fog az új szlovák kabinet, annak átdolgozását azonban szakértőkre bíznák. A jogszabály azon passzusával, amely szerint pénzbírságot vethetnek ki azokra, akik a hivatalos ügyintézésnél nem az állam nyelvét használják, úgy nyilatkozott: nem helyes pénzbírsággal büntetni a hazafiassági érzelmet. De azért mindenkinek az a legjobb, ha beszéli annak az országnak a nyelvét, amelyben él - tette hozzá.

A szlovák miniszterelnök megjegyezte, a nyelvtörvényben foglalt pénzbírság lehetőségét eddig sem nagyon alkalmazták a szlovák hatóságok.

OLDALTÖRÉS: Saryusz-Wolski: a visegrádi csoport kibővítését tervezik

Saryusz-Wolski: a visegrádi csoport kibővítését tervezik

Saryusz-Wolski: a visegrádi csoport kibővítését tervezik

Saryusz-Wolski: a visegrádi csoport kibővítését tervezik

A visegrádi csoport kibővítését, Bulgária és Románia felvételét tervezik - nyilatkozta kedden egy internetes portálnak Jacek Saryusz-Wolski lengyel európai parlamenti képviselő.

Az érintettek már szeptemberben megkaphatják a meghívót a jelenleg Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát tömörítő szervezettől, amelynek miniszterelnöki csúcstalálkozóját kedden tartották Budapesten.

Ez után sor kerülhetne az átmenetileg Visegrád Plusz névre keresztelt kibővült szervezet külügyminisztereinek tanácskozására. Románia és Bulgária már közölte, hogy érdekli a kezdeményezés.

A lengyel képviselő szerint a Visegrád Plusz országainak prioritásai nagyon hasonlóak. "Mindannyian átestünk a rendszerátalakításon, közösek az érdekeink az EU keleti politikáját és az energiabiztonságot illetően" - jelentette ki Jacek Saryusz-Wolski.