Nem tudják kitenni a csaló fészekrakókat Miskolcon

A kormány 2011. április 15-ig kilakoltatási moratóriumot vezetett be. Ezt módosították Nagy Kálmán (KDNP) országgyűlési képviselő javaslata alapján úgy, hogy a moratórium alatt is kilakoltatható legyen az, aki bűncselekménnyel jutott ingatlanjához - idézte fel Káli Sándor. 
 
Ez Miskolcon még rosszabb helyzetet teremtett, mivel csak a büntetőeljárásban született jogerős határozat alapján lehet bárkit kiköltöztetni, a csalók ügyeiben pedig még tart a vizsgálat - mondta. A bírósági ügyek elhúzódása miatt az érintettek továbbra is a miskolci lakótelepeken élnek, és továbbra is halmozzák a saját adósságaikat és a ház tartozásait. Eközben egyre több lakó érzi azt a társadalmi igazságtalanságot, hogy a becsületesen fizetőnek kell átvállalnia az "ingyenélők" tartozását - fejtette ki a polgármester.

Mindez a társasházak sokaságát löki előbb-utóbb csődhöz vezető adósságspirálba, amelynek következményei beláthatatlanok a fűtési szezon közeledtével. "Miskolcon nem szeretnénk liftek nélküli, áram- és hőszolgáltatásból kikapcsolt lakótelepi házakat látni", pedig családok ezrei kerülhetnek bajba, ha a város és a kormány nem tud összefogni az ügyben - mondta Káli Sándor.

Kitért arra, hogy mintegy százötven úgynevezett fészekrakós ügyben zajlik vizsgálat, a város tizenöt lakás esetében már a végrehajtás közelébe jutott, és ez a folyamat a moratórium miatt innen nem folytatható. Utalt arra is, hogy a város eddig tizenkét avasi és diósgyőri lakótelepi lakásból költöztette ki a jelentős tartozást felhalmozó és "renitens életmódot folytató fészekrakókat". E lakások egy részét miskolci rendőröknek ajánlotta fel az önkormányzat - tette hozzá a polgármester.

Első lépésként törvénymódosítási indítvánnyal és egy szakértői stáb azonnali felállításának javaslatával keresik meg a Belügyminisztériumot, hogy a "csalók kilakoltatása automatikusan folytatódhasson".

Káli Sándor azt mondta: az önkormányzati választások után megújítanák a miskolci szociális ellátórendszert, és nem zárkóznának el a hódmezővásárhelyi példától sem, ahol a társadalmi "élősködőket" nyíltan megkülönböztetik a valóban nehéz helyzetben lévőktől.

Martossy György, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Főügyészség szóvivője az MTI-nek az úgynevezett fészekrakós ügyekről - amelyekben visszaélés történt, azaz jogosulatlan támogatás alapján jutottak egyesek ingatlanokhoz - azt mondta: négy-öt esetben zajlik külön-külön a nyomozás. Van köztük olyan ügycsoport, amelyben több mint száz lakást érint a vizsgálat, van olyan ügy, amelyben már vádat emeltek, sőt egyben - amelyben csak egy lakás érintett - jogerős bírósági ítélet is született. 

Utóbbi esetben a lakás vásárlói - akik úgynevezett szocpol-támogatás alapján jutottak az ingatlanhoz - és az ingatlanközvetítők ellen indult eljárás csalás, magán- és közokirat-hamisítás miatt. A közvetítők két év, négy évre felfüggesztett börtönt kaptak, és 4,5 millió forintnyi vagyonelkobzást rendelt el a bíróság - jegyezte meg a sajtószóvivő.