Az 1956-os forradalom lángja: már pénteken megkezdődtek a megemlékezések

Navracsics: 1956-ot elhazudták előlünk

 Navracsics Tibor hangsúlyozta, az értelmiség feladata, hogy kiálljon és küzdjön a hazugsággal szemben az igazságért, ahogyan tette 1956-ban.
   
1956 igazsága nem pillanatnyi politikai megfontolástól függött, ez a magyar nemzet igazsága volt. Az értelmiség feladata, hogy őrizze ezt az igazságot, hogy mindig megőrizze az ellenállás jogát a hazugsággal szemben, és mindig megőrizze az igazság lángját az utókornak - mondta a miniszterelnök-helyettes.
   
Kiemelte, hogy 1956 azon ritka pillanat volt a magyar történelemben, amikor nemzet és értelmisége őszintén nézett szembe egymással, amikor az értelmiség ráébredt a saját hivatására, és ki is tudott állni saját igaza mellett.
   
Navracsics Tibor úgy fogalmazott, "1956-ot elhazudták előlünk. Elhazudták előlünk az iskolában, elhallgatták előlünk a nyilvános életben. Mi felnőtt fejjel, fiatal felnőtt fejjel szembesülhettünk 1956 igazi jelentőségével".
   
Hangsúlyozta, hogy a magyar 1956 kiemelkedik a kelet-európai országok más pontjain történt forradalmak vagy felkelések közül, hiszen míg például 1953-ban Kelet-Berlinben a túl szigorú normák ellen lázadtak fel munkások, 1956-ban Poznanban pedig magasabb életszínvonalért tüntettek, addig Magyarországon 1956-ban mosolygó, fiatal egyetemisták a Lengyelországgal való szolidaritásért mentek tüntetni. "Nem csupán magasabb életszínvonalért. (...) Ezek a fiatalok azért vonultak az utcára, hogy Lengyelországgal szolidaritást vállaljanak. Valami olyan értékért, amely nem írható le a hétköznapi túlélés eszköztárával" - emelte ki.
   
1956-ban egy program mellett állt ki Magyarország, amely a szabad és független, demokratikus Magyarország programja volt. A magyar 1956 szinte az első perctől kezdve programszerűen nyújtott valamit a magyar embereknek a kommunistákkal, a kommunizmussal szemben; az igazság Magyarországának programját nyújtotta a hazugság Magyarországának programjával szemben, a békés polgárok Magyarországának programját nyújtotta a szocialista Magyarországgal szemben - fejtette ki beszédében a miniszterelnök-helyettes.
   
A műegyetemi megemlékezésen mások mellett jelen volt Sólyom László volt államfő, Kövér László házelnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter.

OLDALTÖRÉS: Megemlékezés és koszorúzás a Bem-szobornál

Megemlékezés és koszorúzás a Bem-szobornál

Megemlékezés és koszorúzás a Bem-szobornál

Megemlékezés és koszorúzás a Bem-szobornál

A Bem téren folytatódott pénteken az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 54. évfordulója alkalmából tartott budapesti megemlékezés.

Az ünnepi fáklyás menet mintegy ezer résztvevője a Műegyetemtől vonult át a Bem térre, az egykori forradalmi események másik emblematikus helyszínére, a Rákóczi Szövetség rendezvényére.   
   
A téren Kövér László, az Országgyűlés elnöke koszorút helyezett el az 1848-49-es magyar szabadságharc hőse, Bem József tábornok szobránál. Koszorúval emlékezett továbbá Szapáry György, a miniszterelnök főtanácsadója, a Fidesz országgyűlési csoportja nevében Fónagy János közlekedési államtitkár, a KDNP parlamenti képviselőcsoportja nevében Salamon László országgyűlési képviselő.
   
Elhelyezték a megemlékezés virágait többek között a Jobbik, az MDF, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az I. és a II. kerületi önkormányzat, a Fidelitas, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája képviselői is.
   
Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke megemlékezésen azt mondta: az ország új sorsához új erőt kell keresni, a régi, tradicionális alapokon. Ehhez nyújthat segítséget 1956 emléke, amely "valóban közösséget teremt".
   
Véleménye szerint "a magyar lelket újra kell teremteni", az ország csak így újulhat meg. Hozzátette, hogy a nemzedékek mindig újrafogalmazzák identitásukat, most is választás előtt állnak, mert "a dolgok újragondolása mindig a fiatal nemzedékre vár".
   
Hangsúlyozta, hogy október 23-a az egész magyarság ünnepe. Ezt az ünnepet az utóbbi években egyfajta zavar vette körül, mintha "képtelenek lennénk az egységes ünneplésre a szabadság és egység ünnepén" - fogalmazott.
   
A határon túli fiatalok nevében Vizy Előd kolozsvári egyetemista mondott beszédet, rámutatva arra: éppúgy őrzik az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, mint az 1848-1849-es forradalomét vagy a Rákóczi-szabadságharcét. Az ünnep most is az összetartozást kell, hogy jelképezze, csak így válhatnak a következő nemzedékek méltóvá a szabadságharcos ősökhöz - tette hozzá.
   
A felvonulók egy kis csoportját a megemlékezés végén teherautók szállították át a Parlament előtti Kossuth térre, ahol fellobbantják a forradalom lángját.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP Kaposváron emlékezett meg Nagy Imréről és az 1956-os forradalomról

Az MSZP Kaposváron emlékezett meg Nagy Imréről és az 1956-os forradalomról

Az MSZP Kaposváron emlékezett meg Nagy Imréről és az 1956-os forradalomról

Az MSZP Kaposváron emlékezett meg Nagy Imréről és az 1956-os forradalomról

Magyarország megküzdött a szabadságáért; vérrel, életekkel és elvesztegetett évtizedekkel fizette meg az árat - mondta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke az 1956-os forradalom évfordulójának előestéjén, péntek este Kaposváron, Nagy Imre mártír miniszterelnök szobránál.

"De a mi szabadságunk éppen ezért értékesebb bármi másnál, mert oly sokba került. Ezért a legnagyobb bűn, amit elkövethetünk önmagunkkal és gyermekeinkkel szemben, ha lemondunk róla" - fogalmazott a politikus a szocialista párt központi rendezvényén, mintegy háromszáz résztvevő előtt.
   
"Ma, amikor a hatalom ki akarja sajátítani ezt az örökséget (...) nem lehetünk elnézőek (...) meg kell, és meg fogunk küzdeni szabadságunkért, személyes szuverenitásunkért, lehetőségeinkért és a jobb életért" - hangsúlyozta a szocialista párt elnöke, hozzátéve: "ez a forradalom legdicsőbb üzenete".
   
Mesterházy Attila az 1956-os forradalom miniszterelnökéről, Nagy Imréről szólva hangsúlyozta: a magyar nemzet egésze iránt érzett felelősségtudatával, a baloldali értékek következetes vállalásával, a forradalom sorsdöntő napjaiban igazi demokrataként és hazafiként viselkedett.
   
"Ő az, aki ezekben a sorsdöntő napokban politikusból valódi államférfivá magasodott" - mondta az MSZP elnöke, hozzátéve: Nagy Imre azok közé az államférfiak közé tartozik, "akik bármilyen oldalról érkeztek is, egy sorsfordító pillanatban, hazájuk érdekében cselekedtek, annak szabadságáért, méltóságáért küzdöttek és a döntő pillanatban saját életüket is készek voltak feláldozni elveikért".
    
Mécs Imre '56-os elítélt - volt SZDSZ-es, majd az utóbbi  négy évben MSZP-s országgyűlési képviselő - az 54 évvel ezelőtti eseményeket felidézve azt mondta: csak Nagy Imrében bíztak, "ő volt, aki minden szempontból a magyar népet képviselte (...), de ami a legfontosabb, a mi miniszterelnökünk volt".
   
Éppen Nagy Imrének és sok százezer harcostársának az akaratából hozták létre közösen 1989-ben a demokratikus Magyarországot - mondta Mécs Imre, aki a napjainkról szólva úgy vélekedett: "most rossz érzései vannak az embernek, úgy érzi, hogy bizony veszélyben van ez a nagyszerű vívmány", az egyensúly megbomlott. Most minden demokratának azt kell elősegítenie, hogy ne bomoljon fel az a megegyezés, amit 1989-ben létrehoztak - tette hozzá.
   
A kaposvári megemlékezés a néhai miniszterelnök szülőházánál kezdődött, ahol Lamperth Mónika országgyűlési képviselő, a párt kaposvári elnöke, méltatva Nagy Imre elkötelezettségét a függetlenség és a demokrácia mellett, azt mondta: "ma, amikor a hatalom nevében a szemünk előtt veszik semmibe a demokratikus alapelveket ( ...) nem maradhatunk csendben. Ma mindennél aktuálisabb szót emelni a demokrácia értékei mellett - hangsúlyozta a politikus.
   
Kolber István, az MSZP Somogy megyei elnöke arra hívta fel a figyelmet: "ne feledjük, 1956 a függetlenséget, a szabadságot, a demokráciát jelenti. Annak tanulságát, hogy egy igazi politikának nem lehet más a célja, minthogy (...) megpróbálja igazságos, teherbíró, boldoguló közösségbe forrasztani a nemzetet".   
   
A résztvevők megkoszorúzták a ház falán elhelyezett emléktáblát, majd ezt követően fáklyákkal a néhai miniszterelnökről elnevezett parkba, a politikus szobrához vonultak.
   
Az MSZP tíz éve tartja Kaposváron az 1956-os forradalom évfordulójának tiszteletére rendezett központi megemlékezését. Az eseményen részt vett az MSZP elnökségének és a frakciójának több tagja, valamint sokan eljöttek a párt ifjúsági szervezete, a Societas tagjai közül. Az elmúlt  évektől eltérően ezúttal sem bekiabálás, sem fütty nem zavarta meg a rendezvényt.

OLDALTÖRÉS: KDNP: soha nem állhattunk az 56-os hősök emléke előtt olyan tisztán, mint most

KDNP: soha nem állhattunk az 56-os hősök emléke előtt olyan tisztán, mint most

KDNP: soha nem állhattunk az 56-os hősök emléke előtt olyan tisztán, mint most

KDNP: soha nem állhattunk az 56-os hősök emléke előtt olyan tisztán, mint most

Soha nem állhattunk az 56-os hősök emléke előtt olyan tisztán, mint most - mondta Pálffy István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a kisebbik kormánypárt szentesi megemlékezésén pénteken.

Azóta 54 év telt el, de soha nem állhattunk az 56-os hősök emléke előtt olyan tisztán, mint most - fogalmazott, hozzátéve: mára beérett a forradalom. Az elmúlt hónapokban új, reményteli és cselekedetekkel teli korszakot nyitott Magyarország, mely méltó a forradalom elveihez. 1956 és 2010 üzenete egyértelmű: valósuljon végre meg a nemzeti demokrácia Magyarországon. Most esély van arra, hogy 56 hasonló céljai, a nemzeti elkötelezettség és demokratikus törekvés erősítsék egymást - hangsúlyozta.
   
Kijelentette: a rendszerváltoztatás után húsz évvel a magyar választók döntöttek: kerüljön végre a nemzeti demokrácia a politikai élet centrumába. Legyen nyilvánvaló, hogy a demokrácia nemzeti elkötelezettség nélkül puszta liberalizmus, és megfojtja a magyarságot.
   
Pálffy István kiemelte: reményteli az idei ünnep, mert hosszú évek állandó megosztottsága után béke köszöntött az országra. Hazánk legnagyobb ökológiai katasztrófája közben a reményt, a lehetőséget is megkaptuk, mert a magyar emberek soha nem látott összefogásának lehetünk tanúi. 1956. október 23-a reményt ad és megerősít abban, hogy közös céljainkat csak együtt tudjuk elérni - fűzte hozzá.
   
Rámutatott: azoknak, akik fellázadtak 1956-ban, volt egy álmuk a szabad, diktatúra nélküli Magyarországról. Ebben az évben a magyarok megint lezártak egy időszakot, és ismét mertek álmodni és tenni egy jobb Magyarországért. De október 23-án Magyarország nemcsak egy diktatúra ellen lázadt fel, hanem hazugság és a félelem ellen is. A magyar emberek többször is bizonyították: nem tűrik, ha hazudnak nekik, és nem engedik korlátozni szabadságukat. A magyarokat ,56 után nem lehetett elhallgattatni, nem lehetett megvenni. Most Magyarország nagy lépéseket tett annak érdekében, hogy az évtizedekig velünk élő igazságtalanságok fájdalmait enyhíteni tudja - fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.
   
Pálffy István felidézte, hogy az elmúlt évtizedekben tiltott volt október 23-át ünnepelni. Amikor végre szabad lett ünnepelni, akkor sem tudott vele mit kezdeni az állam, s különösen nem tudtak vele mit kezdeni a posztkommunista kormányok, és mivel nem tudtak tiszta szívből ünnepelni, ezért a forradalom távoli maradt az emberek számára is. "Az elnyomók örökösei nem akarták megmutatni 1956 valóságát, hiszen saját magukat leplezték volna le" - hívta fel a figyelmet Pálffy István.
   
Mert ,56 az emberek szívében nem arról szólt, hogy az egyik kommunista után a másik üljön a trónra, hanem arról, hogy egyszer majd egy független országban, szabadon, demokratikus választások során nyerjenek felhatalmazást Magyarország irányítására. Ezért ,56 hőse nem a hatalomátmentő kommunista elit, hanem a pesti srác. Mint ahogy az elmúlt 20 év kínkeserves átalakulásának hősei sem a neoliberális gazdasági szereplők, hanem a magyar emberek, akik 2010-ben a kezükbe vették sorsukat és forradalmi eredményeket vívtak ki - mutatott rá.
   
A szabadság napját nem elég megkoszorúzni, hanem felszabadulva kell emlékezni rá hazugság és félelem nélkül. A szabadság napja a magyar emberekről szól, október 23-a attól válik nemzeti ünnepünkké, ha a nemzet valóban ünnepli - zárta beszédét a kereszténydemokrata képviselő.

OLDALTÖRÉS: Kárpátalja-szerte megemlékeznek 1956 hőseiről

Kárpátalja-szerte megemlékeznek 1956 hőseiről

Kárpátalja-szerte megemlékeznek 1956 hőseiről

Kárpátalja-szerte megemlékeznek 1956 hőseiről

Kárpátalja magyarsága megyeszerte megemlékezik az 1956-os forradalom és szabadságharc 54. évfordulójáról; az ünnepségek pénteken Ungváron kezdődtek a börtön falán elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával.

Az ungvári magyar főkonzulátus által szervezett hagyományos koszorúzási ünnepségen elmondott beszédében Bacskai József beregszászi magyar főkonzul hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom híre a rádión keresztül azonnal eljutott Kárpátaljára, ahol a szovjet hatalmi szervek nagyon megijedtek a magyar lakosság esetleges zendülésétől, ezért a rokonszenv legkisebb megnyilvánulásait is keményen megtorolták. Kárpátalján 25 magyar ellen indult politikai vizsgálat, megfélemlítő eljárás a budapesti események kapcsán – emlékeztetett, hangsúlyozva, hogy minden elismerés megilleti azokat a fiatalokat, akik Ungváron, Beregszászon, Nagyszőlősön, Mezőkaszonyban, Gálocson, Csepén és más magyar falvakban 1956 és 1958 között szovjetellenes tevékenység – falragaszok, röpiratok terjesztése – miatt üldöztetést, kínzásokat szenvedtek el, börtönbe és a GULAG-ra kerültek.
   
A diplomata megemlékezett arról a 840 magyar állampolgárról is, akiket 1956-ban, szabadságuktól megfosztva Magyarországról Ungvárra szállítottak és a helyi börtönben tartottak fogva. Az ő emléküket őrzi az intézmény falán 2006-ban az ungvári magyar külképviselet által elhelyezett emléktábla.
   
Az ungvári magyar főkonzulátuson tartott ünnepi fogadáson Bacskai József főkonzul a köztársasági elnök nevében Orosz Ildikónak, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) elnökének a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetést adta át a kárpátaljai magyarság megmaradásáért és identitása megőrzéséért kifejtett tevékenysége elismeréseként, míg Hidi Endre nagydobronyi keramikus művész munkásságának elismeréséül a köztársasági elnök által adományozott Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehette át.

Ugyancsak pénteken emlékeztek meg Gálocson Gecse Endre mártír református lelkészről, akit az 1956-os események kapcsán gyilkoltak meg Ungváron, a szovjet politikai rendőrség vizsgálati fogságában, egyúttal méltatták a helyi ellenálló csoport 1956-os tevékenységét. Ungváron a Dayka Gábor Középiskolában az ungvári 56-os csoport tiszteletére szerveztek megemlékezést. Nagyszőlősön a Perényi Zsigmond Középiskolában a helyi ellenálló csoport emléktáblájánál emlékezett a város magyarsága.
 
Szombaton Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán szerveznek ünnepi műsorral egybekötött megemlékezést a forradalom és szabadságharc 54. évfordulója alkalmából. Ezen a napon tartanak koszorúzást és ünnepséget Mezőkaszonyban, az ottani ellenálló csoport emléktáblájánál, és a helyi művelődési házban zenés-irodalmi összeállítással méltatják a magyar forradalom hőseit.

OLDALTÖRÉS: Ausztriai magyar szervezetek megemlékezése

Ausztriai magyar szervezetek megemlékezése

Ausztriai magyar szervezetek megemlékezése

Ausztriai magyar szervezetek megemlékezése

Megemlékezést tartottak ,56-ról csütörtökön Bécsben ausztriai magyar szervezetek.

Az ünnepséget az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetsége, a Magyar Köztársaság nagykövetsége és a Collegium Hungaricum rendezte. A rendezvényen részt vettek a bécsi, grazi, linzi, salzburgi és innsbrucki magyar szervezeteket összefogó Központi Szövetség vezetői, valamint a nagykövetség és a bécsi magyar kulturális intézet képviselői.
   
Kraetschmer-Kornis Katalin, a szervezet főtitkára köszöntőjét követően L. Simon László író, parlamenti képviselő, frakcióvezető-helyettes (Fidesz), az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet a mintegy nyolcvan egybegyűlt előtt.
   
A hazaszeretet cselekedeteket kíván, a hazával szembeni kötelezettségeknek tettekben kell megnyilvánulnia - fogalmazott a politikus. Ezt a szemléletet belső igénnyé kell tenni és tovább kell adni a következő nemzedékeknek is - hangsúlyozta.
   
Az 1956-os és az 1848-as forradalomnak egyaránt a polgári szabadságjogok és a szuverenitás elnyerése, illetve visszaszerzése volt a két legfontosabb kérdése - mondta L. Simon László. Hozzátette: ahogy 1848-ban és 1956-ban, az elmúlt nyolc évben is olyanok vezették Magyarországot, akik nem voltak méltók rá, "nem voltak képesek felismerni, hogy az ország felemelkedéséhez mire van szükség". A következő évek egyik legfontosabb feladatának egy békés nemzetegyesítés politikájának megvalósítását nevezte. 1956-ot a szabadság programja tette jelkép értékűvé, és ez az, amihez ragaszkodni kell - hangsúlyozta. Vissza kell állítani az ünnepek szabadságát is - jelentette ki, és elítélte a 2006 őszi jogsértéseket. "
   
Grazban helyi magyar szervezetek koszorúzást tartottak pénteken. Bécsben szombaton helyeznek el koszorút az ,56-os emlékműnél a Trautson palotánál. Alsóőrött (Unterwart) csütörtökön tartottak megemlékezést október 23-ról a Magyar Média- és Információs Központ (UMIZ) szervezésében. Az Ausztriai Független Magyar Kultúregyesületek Csúcsszerve kedden, a bécsi magyar kulturális intézetben rendez ünnepi megemlékezést.