Plenáris ülés az Országgyűlésben: devizahitelesek, ÁSZ-jelentés, Kubatov-lista

KDNP: az előző kormány nem lépett a devizahitelesek megsegítésére

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint szomorú, hogy a szocialisták csak 2010 őszén ismerték fel, hogy a devizahitelesek problémáival foglalkozni kell, így elvettek másfél évet az emberektől azzal, hogy nem léptek e kérdésben, akkor amikor kellett volna.

Ezt Bagdy Gábor kereszténydemokrata politikus mondta kedden az MTI-nek arra reagálva, hogy Szekeres Imre szocialista képviselő közölte, a magáncsőd intézményének bevezetéséről törvényjavaslatot nyújtott be. Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nem kielégítő a kormánypárti politikusok által benyújtott, a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvénycsomag, amely ráadásul szerinte csak a probléma rövid távú kezelésével foglalkozik.
 
Rettenetesen örülünk, hogy az MSZP is felismerte, a devizahitelesek problémáival foglalkozni kell, kicsit ugyanakkor szomorúak vagyunk, hogy ez csak most, 2010 őszén jutott eszükbe - fogalmazott az országgyűlési képviselő, aki korábban a családok csődvédelméről szóló kereszténydemokrata javaslatot jegyezte Semjén Zsolt pártelnökkel.

Hozzátette: a KDNP a családok csődvédelméről szóló javaslatát, sokkal részletesebben és pontosabban kidolgozva már 2009 elején benyújtotta. Felidézte azt is, hogy múlt év nyarán a KDNP országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be e kérdésben. Akkor az MSZP annak még a napirendre vételét sem támogatta - emlékeztetett Bagdy Gábor. A Bajnai-kormánynak módja lett volna, hogy ezen elvek mentén olyan törvényjavaslatot készítsen elő, aminek kapcsán az Orbán-kormány ezzel a problémával már eredményesen tudott volna foglalkozni. Ehelyett ezzel a kérdéssel nem törődtek, nem foglalkoztak a devizahitelesek megvédésével - foglalkozott. Most az Orbán-kormány az első lépéseket teszi meg, a válsághelyzeteket igyekszik elhárítani, egy intézményrendszer kialakítása hosszabb, időigényesebb feladat - emelte ki a KDNP-s politikus.

Úgy vélte: az MSZP elvett másfél évet az emberektől, azzal, hogy nem léptek akkor, amikor lépni kellett volna. Semjén Zsolt pártelnök és Bagdy Gábor tavaly január 19-én jelentette be, hogy családi csődbiztos intézményét és egyfajta szociális bank létrehozását   tervezik. A csődbiztosi védelmet azok a családok és háztartások vehetnék igénybe, amelyek a gazdasági válság hatására nehéz helyzetbe sodródtak, a végső tönkremenés határán élnek; átmeneti likviditási problémájuk megoldódásáig pedig a szociális bank nyújtana nekik segítséget - mondta a két politikus, hozzátéve: a családi csődbiztos intézménye hasonlítana a vállalati szférában már működő csődbiztosi rendszerhez. 

A részletekről szólva Bagdy Gábor akkor elmondta: a családbiztosi "védelemről" egyéni kérelem alapján a bíróság döntene, a kijelölt személy járna el a bankoknál, a közüzemi szolgáltatóknál, segítséget adna a továbblépéshez a családnak, amellyel együtt döntene a "hogyan továbbról". Csak olyan családok maradhatnak a rendszerben, amelyek együttműködnek a csődbiztossal, és az ő javaslatai szerint járnak el; további feltétel az, hogy a gyerekek iskolába járnak - mondta a fővárosi politikus. Az állam által létrehozandó szociális bankról szólva kiemelte: ez az intézmény az átmeneti egy-két hónapos krízisben pénzügyi segítséget tudna nyújtani a bajba jutott családoknak.

OLDALTÖRÉS: Lázár: férj és feleség egyszerre ne lehessen parlamenti képviselő!

Lázár: férj és feleség egyszerre ne lehessen parlamenti képviselő!

Lázár: férj és feleség egyszerre ne lehessen parlamenti képviselő!

Lázár: férj és feleség egyszerre ne lehessen parlamenti képviselő!

A Fidesz frakcióvezetője azt ígéri, 2014-től bevezetik, hogy férj és feleség egyszerre ne lehessen parlamenti képviselő.

Lázár János a fidesz.hu honlapon tartott, keddi online fogadóóráján közölte: megfékezik a politikusbűnözést, korlátozzák a politikusok álláshalmozását. "2014-től bevezetjük, hogy férj és feleség ne lehessen parlamenti képviselő" - írta. (Jelenleg egy házaspár tagja van az Országgyűlésnek: a jobbikos Novák Előd és felesége, az ugyancsak jobbikos Dúró Dóra.)

Arra a kérdésre, hogy "meddig kívánják még tabuként kezelni a magyarországi cigánykérdést", Lázár János úgy választolt, számukra nincsenek tabuk, így a magyarországi cigányság problémáit sem kezelik tabuként. "Az elmúlt hónapokban elértük, hogy ne fordítva üljünk a lovon. Ne csak annak legyen joga, aki bűncselekményeket követ el, hanem a kárvallottaknak is. Ne csak annak legyen joga, aki visszaél a szociális segéllyel, hanem annak is, aki fizeti" - sorolta, hozzátéve, hogy számukra minden ember egyforma; "mindenkinek joga van a felzárkózásra, és mindenki köteles az együttélés szabályait betartani". 

A bezárt közintézmények újbóli megnyitását firtató felvetésére a frakcióvezető példaként azt válaszolta, hogy szerinte minden településen biztosítani kell óvodát és minimálisan az általános iskola alsó tagozatát. A felső tagozat már függhet a minőségtől, a fenntarthatóságtól és a finanszírozhatóságtól - jegyezte meg.

Az elszámoltatással kapcsolatban Lázár János úgy fogalmazott: "ásunk, ásunk, csak jó munkához idő kell". Tudomása szerint 42 büntetőeljárás van folyamatban, "és az MSZP börtön-, illetve fogdafrakciója már több tucatra rúg". "Kiemelten fontos feladatunk a számonkérés, ami pártállástól függetlenül mindenkire vonatkozik. Ha fideszes érintett lenne vagy lesz, rájuk még keményebben vonatkoznak mindezek. Ha a Fidesz úgy lop, ahogy a szocialisták tették, akkor nehezen értelmezhető a kétharmados forradalom" - írta a politikus.

"Mi lesz, ha a próféciákban beharangozott új világ a tudat szintjén kozmikus méretekben felülír minden politikát, beleértve a hazai és a globális politikai elit elképzeléseit is? Van a Fidesznek erre vonatkozóan elképzelése, felkészülése?" - kérdezte egy érdeklődő, mire Lázár János úgy válaszolt: "nagy baj lesz, és nincs elképzelésünk, de a kereszténydemokraták már imádkoznak".

OLDALTÖRÉS: A kormány jelentést készít a 2009-2010-es költségvetési folyamatokról

A  kormány jelentést készít a 2009-2010-es költségvetési folyamatokról

A kormány jelentést készít az Országgyűlésnek a 2009-es és 2010-es évek költségvetési folyamatait érintő gazdálkodási problémákról azzal a céllal, hogy feltárja, mik a hatásai annak, hogy a 2009. évben folytatott költségvetési gazdálkodás megsértette az államháztartási törvényben rögzített elveket és indokolatlan mértékben terhelte meg az idei évi büdzsé végrehajtását - ezt tartalmazza az a zárszámadási törvényjavaslathoz benyújtott gazdasági bizottsági módosító indítvány, amelyet keddi ülésén támogatott a testület.

A Rogán Antal fideszes bizottsági elnök által jegyzett javaslat indoklása szerint a törvényhozás "nem ért egyet az elmúlt évek gazdaságpolitikai koncepciójával és az erre épülő költségvetési politikával".

Rogán Antal a bizottság ülésén azzal érvelt, hogy az eredetinél 0,5 százalékponttal nagyobb 2009. évi hiány, ami mintegy 100 milliárd forintot, "trükközés" jelent. Olyan jogszabályt kell hozni, ami kiskapuk helyett a valódi tények, valódi folyamatok alapján készíti el a zárszámadást - mondta.

Hozzátette: az előző kormány 2010-es bevételeket 2009-ben számolt el, ugyanakkor múlt évi kiadásokat az idei évre hagyott.  A bizottsági vitában a szocialista képviselők Rogán Antaltól a javaslat visszavonását kérték, emlékeztetve arra: a törvényjavaslat expozéjában említést sem tettek eltérésekről. Kovács Tibor (MSZP) szavai szerint a "kormány a parlamenti ülésen jött rá, hogy a zárszámadási törvényjavaslat nincs összhangban a politikájával". Józsa István és Kovács Tibor politikai nyilatkozatnak nevezte a módosító javaslatot és emlékeztettek arra, hogy az uniós statisztikai módszertan értelmezése miatt rendszeresen eltér a zárszámadás az uniós elszámolástól.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt csütörtökön, a TV2 Tények Este című műsorának éjjel sugárzott adásában azt mondta: nem stimmel a 2009-es költségvetési hiány; a tavalyi büdzsében szereplő 3,9 százalék helyett ugyanis 4,4 százalék lesz a deficit, ami jóval több mint százmilliárd forintos különbözetet jelent, amelynek sorsát fel kell deríteni. 

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) másnap közölte, korrigálta a 2009. évi adatokat, amelyben kimondta: a kormányzati szektor "maastrichti" hiánya tavaly a nemzeti számlák előzetes adatai alapján 1.136 milliárd forint volt, a GDP 4,4 százaléka, szemben a korábban közölt 4,0 százalékkal (1.035 milliárd forint).

A KSH közölte azt is, hogy két fő okra lehet visszavezetni azt, hogy a 2009-es költségvetésről pénteken közölt adatok eltérést mutatnak az április elején publikálthoz képest: egyrészt az uniós bevételek, másrészt a beruházási kiadások elszámolásában történtek módosítások okozták a változást.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hírre reagálva kijelentette: semmilyen megszorító programot nem szükséges indítani amiatt, hogy a tavalyi államháztartási hiány magasabbnak bizonyult a korábban vártnál.

Rogán Antal múlt pénteken jelezte, a Bajnai-kormány "hibája, bűne, felelőssége" miatt a 2009. és a 2010. évi költségvetés "hazugságban fogant", és ezt a Fidesz egy országgyűlési határozati javaslatban meg is fogalmazza. A Fidesz-frakció gazdasági kabinetjének vezetője közölte, az Orbán-kormány tartani akarja az idei 3,8 százalékos hiánycélt, a megoldási javaslatokat a kormánynak kell a parlament elé terjesztenie.

Oszkó Péter, volt pénzügyminiszter múlt pénteken leszögezte: az éves, normális eljárási rend része, hogy az év végi tényleges pénzforgalmi adatok ismeretében a következő év márciusában előzetes, szeptemberre pedig végleges eredményszemléletű számítás kerül nyilvánosságra. Kijelentette azt is, hogy nincs olyan ismeretlen tétel, pénzforgalmi szám, amely most került volna elő és megváltoztatná az idei évi költségvetés viszonyszámait.

Bajnai Gordon titkársága pedig Orbán Viktor tévényilatkozata kapcsán közleményt adott ki, amelyben leszögezték: nincs olyan tétel, amely érdemben befolyásolná a tavalyi tényleges bevételek és a tényleges kiadások nagyságát vagy akár az idei költségvetést és szükségtelen kockázatot jelent, ha a mostani kormányzat az idei és jövő évi költségvetés körüli bizonytalanság-keltésre használja fel a statisztikai kimutatásokban szereplő változásokat.

A szocialisták múlt pénteken úgy nyilatkoztak: politikai célú költségvetési manipuláció a miniszterelnök azon kijelentése, hogy nem stimmel a 2009-es költségvetési hiány; a szocialisták emiatt fontolóra veszik a jogorvoslati lehetőségeket, beleértve a büntetőjogi lépéseket is.

Józsa István (MSZP) azt is mondta: ha a kijelentésnek az Országgyűlésben is érvényt akar szerezni kormány, akkor összehívják a pénzügyi ellenőrző albizottság ülését és napirendre tűzik a kérdést, mert ez olyan súlyú dolog, ami megrengetheti a forint árfolyamát és kétségbe vonja a parlamenti jogrendet.

A 2009-es költségvetés végrehajtásáról szóló, a nemzetgazdasági miniszter által benyújtott törvényjavaslat általános vitájában a kormány képviselője azt mondta, sodródás, trükközés jellemezte a tavalyi büdzsét, míg az MSZP vezérszónoka az Orbán-kormány igazságbeszédeként értékelte a javaslatot, amely - hívta fel a figyelmet - több elismerő, méltató állítást is megfogalmaz a korábbi kormányok teljesítményét illetően.

OLDALTÖRÉS: Megtárgyalták a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről szóló beszámolót

Megtárgyalták a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről szóló beszámolót

Megtárgyalták a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről szóló beszámolót

Megtárgyalták a Magyar Tudományos Akadémia helyzetéről szóló beszámolót

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2009 őszén elkészített és benyújtott beszámolót ismertette kedden a parlament előtt az akadémia elnöke.

Pálinkás József kijelentette, hogy az MTA továbbra is arra törekszik, hogy a rendelkezésére álló forrásokat az ország javára a leghatékonyabban használhassa fel.

Szavai szerint Magyarországon a kutatásban és fejlesztésben foglalkoztatottak száma alacsony, 1000 munkavállalóra 4,5-5 kutató jut, míg az Európai Unió 15 tagállamában ez a szám tíz feletti. Hozzátette, hogy emellett viszont a magyar kutatói állomány minősége még mindig versenyképes.

A személyi kérdések kapcsán megjegyezte, hogy az utánpótlással is komoly gondok vannak. Hozzátette, a természettudományos és műszaki képzésben jelentős változtatásokra van szükség ahhoz, hogy Magyarország továbbra is versenyképes maradhasson.

Az intézményrendszer kapcsán közölte, hogy az irányítási rendszer többször is változott az elmúlt időszakban és ez nem tesz jót az intézményeknek. Véleménye szerint a felsőoktatási intézmények tudományos produktuma csupán néhány egyetemre korlátozódik.

Elmondta azt is, hogy elindult többféle fejlesztés, amelyeknek csak egy része hasznosult, de "egy része célját tévesztette".

Kitért arra is, hogy az egyetemi fejlesztésekben nagyobbrészt épületeket építettek és nem kutatási berendezéseket vásároltak, pedig a versenyképesség eléréséhez elsősorban az utóbbira lenne szükség. Megjegyezte azt is, hogy a kutatóintézetek infrastruktúrája meglehetősen rossz állapotban van. Közölte, hogy a legfontosabbnak a felszereltség javítását tartja.

Pálinkás József közismert ténynek nevezte, hogy a GDP arányos finanszírozás alacsony. Hozzátette, hogy ezen belül a költségvetési finanszírozás - arányát tekintve megfelel a Magyarországgal azonos fejlettségű országokban adott finanszírozásnak, de a mértéke elmarad a fejlett országokban megszokott GDP arányos támogatáshoz képest. 

Az MTA elnöke megjegyezte, hogy a vállalatok közül is elsősorban a nagyvállalkozások finanszíroznak jelentős kutatási programokat. Az elkövetkező időszak feladatának nevezte, hogy az intézményi és a versenyfinanszírozásnak valamilyen egyensúlyát kialakítsák. Kijelentette, hogy a kutatási pályázatokat egyszerűbbé és áttekinthetőbbé kell tenni.

Az eredményekről beszámolva azt mondta, hogy a felfedező kutatások tekintetében Magyarország jól teljesít. Megemlítette, hogy a World Economic Forum 2008-as, 134-es listáján Magyarország a 24. helyen végzett és ugyanebben az évben volt olyan magyar tudományos eredmény, amelyet a világ tíz legjelentősebbje között tartottak számon.

Kitért arra is, hogy a döntéshozók számára elindították a köztestületi stratégiai programokat, amelynek elkészült az első, a környezettel és a klímabiztonsággal foglalkozó kötete. Pálinkás József a felfedező kutatások hatékonyságát jónak nevezte, de mint mondta, a fejlesztés és innováció hatékonysága legfeljebb közepes vagy gyenge. Hangsúlyozta, hogy csak az erős gazdaság hozhat létre jó innovációt, mert az előbbi inspirálja a kutatásokat.

OLDALTÖRÉS: Bevezetné a magáncsőd intézményét az MSZP

Bevezetné a magáncsőd intézményét az MSZP

Bevezetné a magáncsőd intézményét az MSZP

Bevezetné a magáncsőd intézményét az MSZP

A magáncsőd intézményének bevezetéséről nyújtott be törvényjavaslatot Szekeres Imre szocialista képviselő.Az MSZP gazdaságpolitikai kabinetjének vezetője keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: nem kielégítő a kormánypárti politikusok által benyújtott, a lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvénycsomag, amely ráadásul szerinte csak a probléma rövid távú kezelésével foglalkozik.

Szekeres Imre tájékoztatása szerint az MSZP ezért nyújtott be hétfőn egy olyan törvényjavaslatot, amely segít a rászorulókon, nem rombolja le az általános fizetési morált és gátolja a hitelezők túlkapásait.

Emlékeztetett arra: ha ma Magyarországon egy magánadós fizetésképtelenné válik, akkor a hitelező azonnal a legdrasztikusabb eszközzel léphet fel ellene. Hiányolta, hogy nincs rendszerszerű megoldási lehetőség a magánemberek fizetésképtelensége esetére.

A szocialista politikus hangsúlyozta: a magáncsőd bevezetése lehetőséget adna arra, hogy az adósok egzisztenciálisan újra tudják kezdeni az életüket, a hitelezők pedig jogi garanciát kapnának és - a kötelezően vállalt együttműködés révén - gyorsabb, sikeresebb lehetne a követelésérvényesítés.

A törvényjavaslat három lépcsős adósságrendezés bevezetését kezdeményezi, amelynek az első lépése az egyezségkötési folyamat. Ezt az adós kezdeményezi a bíróságnál, aki ettől kezdve csődvédelemben részesül. A folyamat célja az egyezség, a vagyonfelügyelő 45 nap alatt erre vonatkozó javaslatot készít.

Ha ez nem sikerül, a második lépcső következik, amelyben a vagyonfelügyelő számba veszi a vagyont és javaslatot tesz a hitelezők közti szétosztására. A fennmaradó tartozásokat ebben az esetben behajthatatlanná minősítik.

A harmadik lépcső a tartós törlesztési eljárás lenne, amelyről - a hitelezők jóváhagyásával - a bíróság dönt. Ennek értelmében az adós vállalja, hogy az adósságából fennmaradó részének törlesztése érdekében lemond a jövedelme egy része feletti rendelkezésről a vagyonkezelő számára.

Szekeres Imre szerint a magáncsődöt jövő január 1-től be kellene vezetni.

OLDALTÖRÉS: ÁSZ-jelentés: felszólalások II.

ÁSZ-jelentés: felszólalások II.

A Jobbik "segítő szándékkal" utasítja el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés parlamenti elfogadását, a Fidesz szerint az előző nyolc év kormányzása tehet az önkormányzatok eladósodásáról.

Jobbik: törvényi hiányosságok miatt elfogadhatatlan a jelentés

Rozgonyi Ernő, a Jobbik képviselője leszögezte: frakciója a törvényi hiányosságok miatt nem tudja az ÁSZ-jelentést elfogadni, de ezt nem "rosszindulatból" teszi. Kifejtette: a számvevőszék új vezetőit kívánják megsegíteni azzal, hogy rámutatnak a hiányosságokra. 

Felhívta a figyelmet arra, hogy az ÁSZ nem tett eleget annak az alkotmányos előírásnak, amely szerint előzetes felülvizsgálatot kell végeznie, de nem tett eleget az állami vállalatok vagyonmegőrzése nyomon követésének sem.

Úgy vélekedett: bár a számvevőszéki törvény szerint a szervezetnek ellenőriznie kell az állami költségvetésből gazdálkodó szerveket, intézményeket, ezeknek csak kis hányadát vizsgálta meg az ÁSZ.

A Jobbik képviselője megengedhetetlennek nevezte, hogy 2.400 kisebb településen nincs ÁSZ-ellenőrzés. Arra utaló jel sem volt - fűzte hozzá - hogy az ÁSZ ellenőrizte volna a gazdasági kamarákat. Csak minimális utalás található arról, hogy a szervezet az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználását ellenőrizte - mondta Rozgonyi Ernő.

Fidesz: nem az ÁSZ felelős az előző kormányok hibáiért
    
Babák Mihály (Fidesz) óvta a parlamentet attól, hogy az ÁSZ-on "verje le" az előző kormány által elkövetett hibáka

Az önkormányzati gazdálkodással kapcsolatos vitáról azt mondta: lehet becsmérelni fideszes önkormányzatokat, de nem szabad elfelejteni, hogy ha a helyhatóságok hibáznak, azt itt, az Országgyűlésben kell kijavítani. Szerinte nem lehet megkérdőjelezni az önkormányzatiságot, hiszen helyben a választott képviselők döntenek a helyi ügyekről.
   
Visszautasította azt a kritikát, hogy a fideszes önkormányzatok felelnének a helyi eladósodásért. Leszögezte: az elmúlt nyolcéves kormányzás tehet arról, hogy hiteleket vettek fel, hiszen a településektől is vont el forrásokat az állam.
   
Felhívta a figyelmet arra, ha beruházásokra, uniós források megszerzésre vettek fel a törvényben meghatározott korlátig hitelt az önkormányzatok, az helyi akaratból, vagyongyarapodással járt.
   
De hova tűnt el a kormány eladósodottsága, miben gazdagodtunk? - tette fel a kérdést.
   
Babák Mihály azt javasolta, hogy a képviselők fogadják el az 2009. évi tevékenységéről szóló jelentést.

 A levezető elnök lezárta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés általános vitáját, és bejelentette, hogy a részletes vita a következő ülésen lesz.

OLDALTÖRÉS: ÁSZ-jelentés: felszólalások I.

ÁSZ-jelentés: felszólalások I.

Az önkormányzatok kötvénykibocsátása volt az egyik sokat vitatott kérdés kedden a parlamentben, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. évi tevékenységéről szóló jelentés általános vitáját.

Fidesz: az önkormányzatok kénytelenek voltak hitelt felvenni, kötvényt kibocsátani

A fideszes Babák Mihály szerint az elmúlt nyolc évben az önkormányzatok - különösen a kisebbek - kénytelen voltak a működésükre hitelt felvenni, illetve kötvényt kibocsátani, a szocialista kabinetek ugyanis nem finanszírozták a kötelező állami feladatokhoz szükséges működési kiadásokat sem. "Ezt kifogásolni (...) vérlázító" - mondta az MSZP-seknek.
 Az ÁSZ-ról szólva hangsúlyozta, a számvevőszék az Országgyűlés legfontosabb intézménye az állami pénzek átláthatósága, ellenőrzése tekintetében.

Az ÁSZ-jelentés tekintélyt parancsoló - tette hozzá Babák Mihály.

A Jobbik a kötvénykibocsátásról

Volner János, a Jobbik országgyűlési képviselője egyebek mellett arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzetközi felmérések Magyarországról közölt véleménye szerint jelenleg a közbeszerzési eljárások körülbelül 20 százaléka felel meg a tisztességes eljárás követelményeinek.

A politikus az önkormányzatok kötvénykibocsátásával kapcsolatos fideszes felszólalásra reagálva azt mondta: aljas csúsztatás, hogy az előző nyolc év megszorításai miatt kellett az önkormányzatoknak hitelt felvenniük, kötvényt kibocsátaniuk. "Egy olyan dolgot akarnak most a szocialisták nyakába varrni, ami finoman szólva is illetlenség" - jegyezte meg Volner János.

LMP: az ÁSZ-t az antikorrupciós fellépés centrumává kellene tenn

Schiffer András szerint az önkormányzatok elmúlt nyolc éves eladósodásáért elsősorban a Fideszt terheli a politikai felelősség, mivel leginkább a fideszes önkormányzatok halmoztak fel adóssághegyeket.

Az LMP-s képviselő kiemelte: pártja szerint a hatékony antikorrupciós fellépés centrumává kellene tenni az ÁSZ-t.
   
Szerinte a helyi önkormányzatoknak a közbeszerzési terveket a helyi médiában is közzé kellene tenniük;
elengedhetetlennek nevezte a kampányfinanszírozás rendbetételét is.
   
Schiffer András szerint szükséges lenne arra, hogy az ÁSZ az eddigieknél hatékonyabban vizsgálja az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok működését. Feltette a kérdést: mi az oka annak, hogy a negyven vizsgálatból mindössze csak egy esetben tettek büntető feljelentést?
   
Scheiring Gábor arról beszélt, hogy az elmúlt négy-öt évben volt olyan fideszes önkormányzat, melynek adósságállománya jelentősen nőtt, míg más fideszes önkormányzatoké csökkent. Hozzátette: szükség van egy olyan törvényi szabályozásra, mely azt köti ki, hogy az önkormányzatok mennyire adósodhatnak el.
   
Ivády Gábor LMP-s képviselő szerint a szocialisták elmúlt nyolc évének politizálása katasztrofális volt, ugyanis falurombolást hajtottak végre. Másrészt senkit nem kötelezett senki arra, hogy kötvényeket bocsásson ki - tette hozzá. A politikus, aki Ivád polgármestere, megjegyezte, hogy az elmúlt évben Ivádot négy alkalommal is vizsgálta az ÁSZ.

Szerinte átláthatatlan a települések normatív finanszírozása is.

OLDALTÖRÉS: ÁSZ-jelentés: expozé, vezérszónokok

ÁSZ-jelentés: expozé, vezérszónokok

A parlamenti pártok közül egyedül a Jobbik utasítja el az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2009. évi tevékenységéről szóló jelentést, amelynek keddi, parlamenti expozéjában Domokos László elnök elmondta: a szervezet a tavalyi évben is határidőre eleget tett a törvényekben előírt jelentéskészítési kötelezettségeinek.

Domokos: az ÁSZ eleget tett jelentéskészítési kötelezettségének
    
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi évben is határidőre eleget tett a törvényekben előírt jelentéskészítési kötelezettségeinek - mondta Domokos László kedden a parlamentben. Az ÁSZ-elnök szavai szerint el kívánják érni, hogy megszűnjenek a következmények nélküli ellenőrzések. 

Az ÁSZ első embere expozéjában kitért arra, hogy határidőre benyújtották a költségvetésről szóló véleményt, a zárszámadás, az MNV Zrt. valamint az MTI Zrt. ellenőrzéséről szóló jelentéséket.
   
Kiemelte: az intézmény 2009-ben 57 jelentést hozott nyilvánosságra; a közreadott jelentésekben közel 700 javaslat szerepel, amelyeket mintegy 650 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés lefolytatása és alapozott meg. Az ajánlások 45 százaléka a beszámoló elkészítésének idejére már megvalósult, míg 12 százalék várhatóan nem realizálódik.
 
A javaslatok szerinte a szakmai feladatellátást és gazdálkodást nagyban segítették, több területen értek el a szabályszerűség, a szabályozottság és a hatékonyság tekintetében előrehaladást.

Fidesz: több forrást kell fordítani a korrupció felderítésére

Babák Mihály, a kormánypárt vezérszónoka a beszámoló elfogadását javasolta. Azt mondta, hogy a 2009.évi költségvetés kapcsán rengeteg anomália fogalmazódott meg és nagyfokú bizalmatlanság volt a pénzgazdálkodást illetően.
   
Rámutatott: nagyon fontosak azok a sommás kivonatok, amelyeket megkaptak az ÁSZ - jelentésekből, azok nagymértékben segítették munkájukat. Ugyanakkor megállapította, nem volt elég a korrupció kutatására folytatott energia.
   
Fontos, hogy az ÁSZ ezzel kapcsolatos tevékenységéhez megfelelő anyagi forrásokat kapjon a jövőben - mondta. Kiemelte a jelentéssel összefüggésben, hogy komoly kritika fogalmazódott meg a tavalyi vagyonkezelésről, s az ezzel kapcsolatos gazdálkodásról.
   
Arról, hogy 700 javaslatot tett az ÁSZ, azt mondta, nem mindegy ezeknek mi lesz a sorsa, ki veszi komolyan őket, kinek  feladata, hogy intézkedjen. Ez közös felelősség - hangoztatta.

MSZP: problémát fog okozni az önkormányzatok felelőtlen eladósodása

Boldvai László közölte: az MSZP nagyra értékeli az ÁSZ munkatársainak magas színvonalú tevékenységét.  Hozzátette: a szervezet szerteágazó, sokrétű feladatnak köteles eleget tenni, amelynek csökkenő ellenőrzési kapacitás mellett is meg tudott felelni.

A szocialista politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a következő években jelentős problémát fog okozni az önkormányzatok felelőtlen eladósodása. Hozzátette: az önkormányzatok 2007-es hitelfelvételi hulláma nem volt kapcsolatban a tényleges finanszírozási igényekkel.

Mint mondta, a 2007-ben az önkormányzatok a felvett hitelek mindössze 15 százalékát fordították a működési kiadásaik fedezésére. Hangsúlyozta: a fideszes önkormányzatok előszeretettel éltek azzal a lehetőséggel, hogy közbeszerzés nélkül, deviza alapú kötvényeket bocsátottak ki.
    
 A Jobbik nem fogadja el az ÁSZ jelentését

A jobbikos Nyikos László vezérszónoki felszólalásában azt mondta: a parlament rendszeresen napirendre tűzi az ÁSZ munkájáról szóló jelentést, amit az Országgyűlés egyhangúlag méltat és elfogad.
   
Közölte: a Jobbik ezt a nemes hagyományt most megszakítja azzal, hogy nem javasolja a jelentés elfogadását, mivel a párt szerint az ÁSZ tavaly sem teljesítette az alkotmányban deklarált feladatainak egy részét, és erről a szervezet elnöke nem tájékoztatta a parlamentet.

Mint mondta, azt hitte, hogy Domonkos László, az ÁSZ új elnöke nem fog azonosulni a tavalyi jelentéssel.
   
Nyikos László problémaként nevezte meg azt, hogy az államháztartás számviteli rendjének figyelemmel kíséréséről nem számol be a jelentés, csupán a saját tervének a teljesítéséről. A jobbikos képviselőben kérdésként merült fel az, hogy miért vizsgál közérdekű bejelentéseket az ÁSZ.
   
Nyikos László megemlítette: a szervezet honlapján az található, hogy 24 gépjárművet üzemeltet. Morálisan helyeselhető-e az, hogy hét vezetőnek van korlátlan mobiltelefonhasználati engedélye? - kérdezte.
    
KDNP: igen a jelentésre

Seszták Oszkár arról beszélt, hogy 2009-ben is fontos szervezeteket vizsgált az ÁSZ. Megemlítette, hogy a számvevőszéki jelentések 75 százaléka a helyi önkormányzatokról készült. A KDNP-s képviselő pártja nevében a jelentés elfogadását javasolta.

LMP: bővíteni kell az ÁSZ ellenőrzési kapacitását

Vágó Gábor LMP-s képviselő azt emelte ki: pártja nem tartja elfogadhatónak, hogy tavaly csökkent a felhasználható ellenőri napok száma. Elmondta azt is, hogy az LMP az őszi költségvetési vitában módosító javaslatokat fogalmaz meg, amelyek az ÁSZ ellenőrzési kapacitásának bővítésére irányulnak. 

Mint hangsúlyozta, a szervezetnek törekednie kell a politikailag érzékeny témák célzatos időzítése kapcsán még a politikai befolyás látszatának is az elkerülésére.
   
Az LMP-s képviselő közölte: az ÁSZ több alkalommal is bejelentette, hogy korrupciós kockázati térképet készít, azonban ez vagy nem készült el, vagy nem hozták nyilvánosságra.
   
Kiemelte azt is: pártja elfogadhatatlannak tartja azt, hogy a mindenkori kormány nem biztosít elég időt az ÁSZ számára a jelentések alapos elkészítéséhez.
   
Vágó Gábor kifejtette: nem értik, hogy az Országgyűlés több mint két év alatt miért nem lépett az állami vezetők vagyongyarapodásának vizsgálata ügyében, melynek jelenlegi szabályozása az ÁSZ szerint nem hajtható végre.

OLDALTÖRÉS: Domokos: az ÁSZ eleget tett jelentéskészítési kötelezettségeinek

Domokos: az ÁSZ eleget tett jelentéskészítési kötelezettségeinek

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a tavalyi évben is határidőre eleget tett a törvényekben előírt jelentéskészítési kötelezettségeinek - mondta Domokos László kedden a parlamentben. Az ÁSZ-elnök szavai szerint el kívánják érni, hogy megszűnjenek a következmények nélküli ellenőrzések.

Az ÁSZ első embere a szervezet 2009. évi tevékenységéről szóló jelentéséről szóló expozéjában kitért arra, hogy határidőre benyújtották a költségvetésről szóló véleményt, a zárszámadás, az MNV Zrt. valamint az MTI Zrt. ellenőrzéséről szóló jelentéséket.

Domokos László kiemelte: az intézmény 2009-ben 57 jelentést hozott nyilvánosságra, az Országgyűlés bizottságai 6 jelentést és 1 tanulmányt tűztek napirendjükre. Megemlítette, hogy a közreadott jelentésekben közel 700 javaslat szerepel, amelyeket mintegy 650 szervezetnél végzett helyszíni ellenőrzés lefolytatása előzött és alapozott meg. Az ajánlások 45 százaléka a beszámoló elkészítésének idejére már megvalósult, míg 12 százalék várhatóan nem realizálódik.

A javaslatok a szakmai feladatellátást és gazdálkodást nagyban segítették, több területen értek el a szabályszerűség, a szabályozottság és a hatékonyság tekintetében előrehaladást - folytatta Az ÁSZ elnöke.
Szavai szerint a megtett javaslatok több mint kétharmadát a jogszabályok módosításával, összehangolásával, betartásával és a hatékonyság javításával összefüggésben fogalmazta meg a szervezet. A meg nem valósult javaslatoknál az érintettek ugyan nem vitatták azok célszerűségét, indokoltságát, realizálásuk mégis elmaradt. Ezek között említette a helyi önkormányzati feladatok és források összehangolására, a feladat és hatásköri, a finanszírozási rendszer átfogó felülvizsgálatára, a közigazgatás modernizációjának stratégiai megalapozására tett javaslatok nyomán az érdemi intézkedések elmaradását.

Domokos László kitért arra is, hogy egyre nagyobb számban érkeztek hatósági megkeresések, tavaly a 43-ból 40 már folyamatban lévő nyomozáshoz kapcsolódott. A legjellemzőbb bűncselekménytípusok a hűtlen kezelés vétsége, illetve bűntette, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntette, és a számvitel rendje megsértésének vétsége, bűntette volt.
 
2009-ben 28 esetben fordult elő, hogy közérdekű bejelentésben szereplő adatokat a betervezett ellenőrzések során felhasználtak, ami az összes bejelentés 7 százaléka.

Domokos László elmondta még, hogy több közérdeklődésre számot tartó téma hiányzott az ellenőrzések közül, mint a kiszervezett intézményi tevékenységek, az adósságállomány alakulásának és a főváros átfogó vizsgálata. Azt mondta, ÁSZ elnökként törekedni kíván arra, hogy a képviselők, pártok igényeljék az intézmény munkáját, s a jelentések az Országgyűlés tevékenységén keresztül segítsék a jó kormányzást. 

Azt is el kívánják érni, hogy megszűnjenek a következmények nélküli ellenőrzések - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: Napirend előtt: lakáshitelesek, Kubatov-lista

Napirend előtt: lakáshitelesek, Kubatov-lista

Napirend előtt: lakáshitelesek, Kubatov-lista

Napirend előtt: lakáshitelesek, Kubatov-lista

Fidesz: 800 lakáshitelesen segít a Fidesz-KDNP javaslata
    
Rogán Antal fideszes képviselő az előző kormányok bűnének nevezte a devizaalapú hitelek elterjesztését, és érvelt a fideszes és KDNP-s képviselők által hétfőn benyújtott törvénycsomag mellett, amely egyebek között tiltja az egyoldalú szerződésmódosítást és a díjak emelését, kormányrendelethez köti a kamatemelés szabályozását és biztosítja az áttérést a középárfolyam kötelező alkalmazására, egyszeri alkalommal pedig lehetővé tenné az ingyenes előtörlesztést. Több mint 800 ezer lakáshiteles érdekeit szolgálja az előterjesztés - mondta.

 Jobbik: vizsgálóbizottságot a pártadatbázisok feltárására!

 "A nagytestvér nem csak, hogy mindent nyilvántart rólunk, hanem a választási csalást is sikerrel alkalmazták" - ezt látja bizonyítottnak Novák Előd jobbikos honatya az úgynevezett "Kubatov-listával" kapcsolatos, múlt héten nyilvánosságra került újabb hangfelvétel nyomán. Kifogásolta, hogy egyelőre nincs információ arról, a rendőrség lépett volna az ügyben, ugyanakkor szerinte ha a Jobbik követett volna el hasonló "törvénytelenséget", az ügyészség bizonyosan kezdeményezné - a Magyar Gárdához hasonlóan - a párt feloszlatását. Jelezte, a Jobbik feljelentést is tett az ügyben. Szorgalmazta, hogy vizsgálóbizottság foglalkozzon például azzal, használnak-e "ilyen adatbázisokat" álláspályázatok elbírálásakor, segélyek odaítélésekor.  

Szabó Erika államtitkár szerint Novák Előd "átláthatatlan vádsorozatot" prezentált. Hangsúlyozta, hogy a választások tisztaságának megőrzése minden párt feladata, és szólt arról: éppen a Jobbik egyik fellépése kapcsán fordult Bordás Vilmos, az Országos Választási Bizottság elnöke a rendőrséghez annak gyanújával, hogy úgy gyűjtöttek adatokat a XX. kerületben, hogy az érintett állampolgárok beleegyezését nem tudták igazolni.

 Az MSZP a nemzeti gyásznapra emlékezett

Hiller István az október 6-ai nemzeti gyásznap kapcsán felelevenítette: 161 éve, hogy a levert forradalom és szabadságharc tábornokait Aradon kivégezték. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2004. április 25-én, "hosszú évek küzdemei után" újra felállították Aradon a szabadságszobrot, amely több, egymást követő kormány fellépése, az Antall-, a Horn- és az első Orbán-kormány, majd a Medgyesy-kabinet tárgyalásai révén történhetett meg, és amely folyamatban Dávid Ibolya korábbi igazságügyi miniszter, MDF-elnök is komoly szerepet játszott.
    
 LMP: a kormány ellöki magától a szegényeket
    
 Az LMP-s Vágó Gábor megemlékezett a hétfői kolontári katasztrófáról.
   
"Se pénz, se posztó" címmel elmondott felszólalásában kitért arra, hogy a miniszterelnök szeptemberben Kötcsén forráskivonásról beszélt, Pintér Sándor belügyminiszter "szegénybeszédet" mondott; a kormány egyes intézkedései kapcsán összességében úgy értékelte, a kabinet "ellöki magától a szegényeket", látszatintézkedéseket tesz. Ideje elkezdeni kormányozni - szólított fel a képviselő, aki szerint például "a hajléktalanok kriminalizációja rúgás a földön fekvőbe".
   
Tállai András államtitkár válaszában rámutatott arra, hogy a képviselő úgy próbált a jövő évi költségvetés várható hatásairól beszélni, hogy azt még be sem terjesztették. A kormány nem fog megszorító intézkedéseket tenni a lakosság irányába - szögezte le. Visszautasította a feltételezést, hogy a kormány karhatalmi eszközökkel akarná kezelni a hajléktalanok problémáját.