Belföld

2010.12.06. 21:23

Aránytalan választókerületek: alkotmányellenes a szabályozás az AB szerint

Az Alkotmánybíróság szerint alkotmányellenes az országgyűlési egyéni választókerületek (oevk) jelenlegi szabályozása, ezért a testület 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette az egyéni választókerületeket meghatározó 1990-es minisztertanácsi rendeletet - közölte a testület sajtófőnöke, Sereg András hétfőn az MTI-vel.

MTI

Az AB szerint nem elegendő rendeleti szinten szabályozni a választókerületek területét, mivel azoknak  meghatározó befolyásuk van az egyéni jelöltekre leadható szavazatok súlyára, az pedig kihat a választójogra. Emiatt az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia a kérdést.
   
Az AB nemcsak a végrehajtási rendelet alkotmányellenességét állapította meg, hanem alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette a minisztertanácsi rendelet mellett az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989-es törvény és az 1997-es választási eljárási törvény rendelkezéseit, amelyekben a jogalkotó felhatalmazza a minisztertanácsot illetve a kormányt, hogy az országgyűlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa. Az AB szerint jogellenes, hogy ezek a rendelkezések az alkotmányban foglalt alapvető jog tartalmának rendeleti szintű szabályozására adnak felhatalmazást.
   
A közlemény szerint az Alkotmánybíróság két utólagos normakontrollra vonatkozó indítvány és egy alkotmányjogi panasz nyomán vizsgálta a kérdést. Mindhárom beadvány a jogalkotási felhatalmazás és az ez alapján kibocsátott 2/1990. MT rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult. Az indítványozók kifogásolták, hogy a két törvény úgy ad felhatalmazást az országgyűlési egyéni választókerületek területének rendeleti szintű megállapítására, hogy annak keretei nincsenek törvényi szinten rögzítve, ennek hiányában pedig lehetőség nyílik a felhatalmazás kereteinek túllépésére.
   
Az alkotmánybírák megalapozottnak találták az indítványokat.
   
A határozatban az AB felidézi: a testület több mint öt éve, 2005 júniusában hozott határozata szerint az egyenlő választójog alapelvéből következő alkotmányos követelmény, hogy az egyéni választókerületekben a választásra jogosultak száma a lehető legkisebb mértékben térjen el egymástól, továbbá, hogy az egyes területi választókerületenként megszerezhető országgyűlési képviselői mandátumok száma szorosan igazodjon a választásra jogosultak számához.
   
(Az AB tehát azt mondta ki 2005-ben, hogy az egyes választókerületek lélekszáma között nagy - olykor másfélszeres - különbség van, ez pedig sérti az egyenlő választójog elvét, ráadásul a területi választókerületekben megválasztható képviselők száma nem áll arányban a választókerületek választóinak számával.)
   
Az AB akkor megállapította az Országgyűlés mulasztását, amiért nem teremtette meg az egyenlő választójog érvényesülésének feltételeit, és kötelezte, hogy kétharmados törvénnyel alkossa meg az új jogszabályt, amely többek között meghatározza, milyen szempontok irányadóak a választókerületek területének megállapításánál és módosításánál, és ami rögzíti a választókerületek nagysága közötti megengedett eltérést.
   
Az AB hétfői határozatában megállapította, hogy ezek a garanciális jellegű kétharmados szabályok jelenleg is hiányoznak.
   
A testület úgy foglalt állást, hogy a konkrét egyéni választókerületi határok rögzítéséhez nem elegendő a rendeleti szint, mivel azok az alkotmányban foglalt alapvető jog tartalmára vonatkoznak. A testület szerint ezért a választókerületek beosztását egyszerű többséggel elfogadott törvényben kell szabályozni, tekintettel azonban arra, hogy az országos egyéni választókerületek területi lehatárolását tartalmazó törvény megalkotása az Országgyűlésben hosszabb időt vehet igénybe, az AB a végrehajtási rendeletet 2011. december 31-i hatállyal semmisítette meg.

OLDALTÖRÉS: Political Capital: alapjaiban érinti az új választási rendszert az Ab határozata

Political Capital: alapjaiban érinti az új választási rendszert az Ab határozata

Political Capital: alapjaiban érinti az új választási rendszert az Ab határozata

Political Capital: alapjaiban érinti az új választási rendszert az Ab határozata

A 2014-ig hatályba lépő új választási rendszert alapjaiban érinti a választókerületekkel kapcsolatos hétfői alkotmánybírósági határozat, mivel a Fidesz új választásitörvény-javaslatában szinte egy az egyben szerepel a hatályon kívül helyezett paragrafus, megkerülhetetlen annak felülvizsgálata - közölte a Political Capital választási szakértője, László Róbert kedden az MTI-vel.

Mint mondta, a Political Capital szerint továbbra sem elegendő "tökéletes közeli" arányossággal megrajzolni az új választókerületek határait. "Ha nem biztosítják a törvényi garanciáit a népességmozgások választókerületi követésének, néhány év alatt bizonyosan újratermeljük az aránytalanságokat, és ismét veszélybe kerülhet az egyenlő választójog elve" - jegyezte meg.
   
Hozzátette: a jelen politikai környezetben az Ab-határozat nem akadályozza meg a Fideszt, hogy saját politikai érdekeit is figyelembe vegye a későbbi választókerületi határok meghúzásában, mégsem kerülheti meg a parlament, hogy megalkossa a törvényi garanciáit annak, hogy a maihoz hasonló aránytalanságok soha ne állhassanak elő újra.
   
Bizonyosan változtatni kell továbbá a parlament előtt heverő törvényjavaslatán, mivel az továbbra is a kormányt hatalmazná fel térképrajzolásra - jegyezte meg.
   
Emlékeztetett rá: a Political Capital Institute a 2009. januári ferencvárosi időközi választások után az Alkotmánybírósághoz fordult.
   
Ennek és más beadványoknak az eredményeképpen az Ab nemcsak az 1990 óta változatlan formában hatályos választókerületi beosztást semmisítette meg hétfői határozatában, hanem az úgynevezett felhatalmazási klauzulát is, amely a mindenkori kormány kezébe adta a választókerületi határok kijelölésének jogát - mondta.
   
Hozzátette: a hétfői döntésnek köszönhetően ez az alkotmányellenes paragrafus ma már nincs hatályban.
   
Mint mondta, határozatának indoklásában az Ab a választókerületek kialakítását meghatározó "alapvető elvek, szabályok és garanciák" "kétharmados törvényi szintű megalkotására kötelezte a törvényalkotót". A konkrét egyéni választókerületi határok rögzítéséhez azonban "elegendő az egyszerű többséggel elfogadott törvény".
   
László Róbert szerint a Political Capital álláspontja 2007 óta változatlan: egy önálló - a brit Boundary Commissions intézményéhez hasonló - határkijelölő testület felállítása jelentené a legjobb megoldást, ennek feladata lenne a választókerületi határok lakosságmozgáshoz való igazítását 6-10 évenként elvégezni.
   
Az Alkotmánybíróság hétfői határozata szerint alkotmányellenes az országgyűlési egyéni választókerületek jelenlegi szabályozása, ezért a testület 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette az egyéni választókerületeket meghatározó 1990-es minisztertanácsi rendeletet.
   
Az Ab szerint ugyanis nem elegendő rendeleti szinten szabályozni a választókerületek területét, mivel azoknak  meghatározó befolyásuk van az egyéni jelöltekre leadható szavazatok súlyára, az pedig kihat a választójogra. Emiatt az Országgyűlésnek törvényben kell szabályoznia a kérdést.
   
Az Ab nemcsak a végrehajtási rendelet alkotmányellenességét állapította meg, hanem alkotmányellenessé nyilvánította és megsemmisítette a minisztertanácsi rendelet mellett az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989-es törvény és az 1997-es választási eljárási törvény rendelkezéseit, amelyekben a jogalkotó felhatalmazza a minisztertanácsot, illetve a kormányt, hogy az országgyűlési egyéni és területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét megállapítsa. Az Ab szerint jogellenes, hogy ezek a rendelkezések az alkotmányban foglalt alapvető jog tartalmának rendeleti szintű szabályozására adnak felhatalmazást.

OLDALTÖRÉS: A választókerületek aránytalansága

 A választókerületek aránytalansága

 A választókerületek aránytalansága

 A választókerületek aránytalansága

Az Alkotmánybíróság hétfői határozata szerint alkotmányellenes az országgyűlési egyéni választókerületek (oevk) jelenlegi szabályozása, ezért a testület 2011. december 31-i határidővel megsemmisítette az egyéni választókerületeket meghatározó 1990-es minisztertanácsi rendeletet.

Az AB szerint nem elegendő rendeleti szinten szabályozni a választókerületek területét, mivel azoknak  meghatározó befolyásuk van az egyéni jelöltekre leadható szavazatok súlyára, az pedig kihat a választójogra. Emiatt az Országgyűlésnek 2011 végéig törvényben kell szabályoznia a kérdést. 
   
A választókerületek területe szoros összefüggésben van a választókerületek elmúlt években erősödő aránytalanságával. Az Országgyűlés azonban az aránytalanság ellenére sem "rajzolta át" eddig a választókerületi határokat, ez ugyanis már érzékelhető módon befolyásolhatná a választások eredményét.
   
Az 1997-es választási eljárási törvény (Ve.) szerint a választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy választókerületenként a lakosság száma megközelítőleg azonos legyen. A jogszabály meghatározza, melyek a választókerületek kialakításának főbb elvei: például, hogy az egyéni választókerület a főváros, megye területén belül legyen, a települési önkormányzat egész területe az egyéni választókerületen belül legyen, az egyéni választókerület székhelye - lehetőség szerint - városban legyen.
   
Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989-es törvény (Vjt.) ezt részletezi, és a törvény mellékletében meghatározza, hogy az egyes megyékben (és a fővárosban) hány egyéni választókerület van (az összesen 176-ból). Másrészt tartalmazza a területi választókerületekben összesen megszerezhető 152 mandátum megyénkénti eloszlását.
   
Egyben felhatalmazást ad arra, hogy az egyéni és a területi választókerületek sorszámát, székhelyét és területét a minisztertanács (kormány) megállapítsa. Azt, hogy mely település melyik választókerülethez tartozik, még a 2/1990. minisztertanácsi rendelet tartalmazza.
   
Az Alkotmánybíróság (Ab) 2005-ben már vizsgálta a választókerületek aránytalanságának kérdését. Megállapította: az egyes választókerületek lélekszáma között nagy különbség van, ez pedig sérti az egyenlő választójog elvét.
   
A testület szerint az egyes választókerületekben nyilvántartásba vett választópolgárok számának folyamatos változása, s különösen a belső migráció azt indokolja, hogy a jogalkotó időről-időre vizsgálja felül az egyéni választókerületek határait, valamint az egyes területi listákról megszerezhető mandátumok arányait.

Megjegyezték ugyanakkor, hogy a határok túl gyakori változtatása veszélyeztetheti a választási rendszer stabilitását, és - különösen, ha arra nem sokkal a választásokat megelőzően kerül sor - felkeltheti a politikai erőviszonyok megengedhetetlen módosításának gyanúját.
   
Az Ab 2007. június 30-ai határidővel arra kötelezte az Országgyűlést, biztosítson törvényi garanciát arra, hogy a választókerületek lélekszáma igazodjon a mindenkori lakosságmozgáshoz.
   
A parlament ennek nem tett eleget, így a 176 egyéni választókerület határa ugyanott húzódik, ahol 1990-ben. Ennek következtében a legkevesebb választópolgárral rendelkező választókerületben (Veszprém megye 6-os) körülbelül két és félszer annyit ér egy választó szavazata, mint a legtöbb választópolgárral rendelkezőben (Pest megye 12-es, Szigetszentmiklós és környéke). Veszprém megye 6-os választókerületében a 2010-es választás idején 27 ezer, a szigetszentmiklósi választókerületben 74 ezer választópolgárt tartottak nyilván.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!