Milyen lesz a modern kor alkotmánya?

- A nemzettel kapcsolatban két, alapvetően fontos pont kerül az új alkotmány preambulumába - kezdett az érdemi módosítások taglalásába Gulyás Gergely, országgyűlési képviselő, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának alelnöke. - Egyrészt  a kereszténység hangsúlyozása, tehát  az ateistáknak is el kell ismerniük, hogy Magyarország keresztény állam - folytatta a képviselő, majd Antall Józsefet idézte: - Európában az ateista is keresztény, hiszen a kontinens és a magyarság kultúrköre elválaszthatatlan e vallástól. Másrészt, a preambulumban kifejezzük, hogy a magyar nemzet egységes, ezért felelősséget vállal a határon túliakért. Így az új alkotmány valamilyen formában biztosan ad majd választójogot a határon túli magyaroknak. Ezzel kapcsolatban is számítunk vitákra, bár úgy látjuk, hogy egy politikailag túlbecsült kérdésről van szó, hiszen a magyarigazolványt például 800 ezren váltották ki, köztük csupán 600 ezer a felnőtt. Figyelembe véve, hogy a határon túli önkormányzati választásokon nagyjából 50 százalékos a részvétel, pedig  a kint élő magyarság ilyenkor a nemzettársaira szavazhat, akkor  200-300 ezer szavazatról beszélünk, ennyivel pedig nem lehet eldönteni a magyar parlamenti választásokat - vélekedett a képviselő.

Gulyás Gergely elmondta: az új alaptörvény kiemelt védelemben részesítené a házasságot  mint a férfi és a nő legalapvetőbb természetes közösségét , valamint az ezen alapuló családot. Rögzítik továbbá, hogy  a családi adószabályozást nem lehet  megváltoztatni, hiszen az állam társadalmi hozzájárulásként fogja fel a gyermeknevelést. Gulyás Gergely szerint   felelős vezetők nem várhatják meg, hogy a népesség olyan szintre csökkenjen, ahol az eltartók már képtelenek gondoskodni az eltartottakról. A képviselő kiemelte: az abortusz tilalmát  nem vezetik be, mert e szabályozás vélhetően erős társadalmi ellenállásba ütközne.

- Az alkotmányban a vallásszabadság rögzítése mellett az államnak együttműködési-támogatási kötelezettséget írunk elő arra az esetre, ha valamely egyház közfeladatot vállal át - folytatta a képviselő.  - Bár nem az alaptörvényhez tartozik, de a parlament még várhatóan idén elfogadja az  egyházi törvényt, melyben világos kategóriákba sorolnánk az egyházakat, illetve differenciálnánk  adószabályozásukat is, hiszen a jelenleg bejegyzett 176 vallási közösség  jelentős része gazdasági vállalkozásként működik.

Gulyás Gergely kérdésre válaszolva elmondta: a szabad mandátum elvét érvényesítve nem gátolják a képviselők döntéshozataltól, és az alkotmányozási folyamattól való  távolmaradását, tehát minden képviselő azt tesz, amit jónak lát, ám később a választóival is el kell számolnia. A képviselő hangsúlyozta: érintetlen marad a kancellárdemokrácia, vagyis a miniszterelnök erős pozíciója és a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye. Elképzelhető, hogy a köztársasági elnök alkotmányos válsághelyzet esetén  feloszlathatja a parlamentet (ezen eshetőséget a képviselő  Őszöd-klauzulaként említette). Biztosan bekerül a szövegbe egy másik  lehetőség: amennyiben az országgyűlés  március 31-ig nem tud költségvetést elfogadni, a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet.

További újítás, hogy az alkotmányba adósságféket  illesztenek, melynek értelmében az ötvenszázalékos GDP-arányos államadóssági szint elérése után automatikusan életbe lépnek az adósságot mérséklő intézkedések. Gulyás Gergely ezt halott szabálynak nevezte, hiszen jelenleg 82 százalék az adósság mértéke, s ez csak 2020-ra csökkenhet az előírt szint alá.

OLDALTÖRÉS: Változik a kontroll

Változik a kontroll
 
Az új alaptörvény koncepciója szerint nem kezdeményezheti bárki utólagosan egy törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, vagyis normakontrollját.
Gulyás Gergely elmondta: az Alkotmánybíróság ügyében is lesznek változások. Megszűnik  az actio popularis, vagyis azon lehetőség, hogy bárki utólagos normakontrollt kezdeményezzen. Ezt német mintára kizárólagosan jogi érdekhez kötik. Másrészt  előzetes normakontrollt eddig csak az államfő kezdeményezhetett (alkotmányossági vétóként), az új alaptörvény értelmében erre már a kormánynak és a javaslat előterjesztőjének is lehetősége lesz. 

Változik a kontroll
 
Az új alaptörvény koncepciója szerint nem kezdeményezheti bárki utólagosan egy törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, vagyis normakontrollját.
Gulyás Gergely elmondta: az Alkotmánybíróság ügyében is lesznek változások. Megszűnik  az actio popularis, vagyis azon lehetőség, hogy bárki utólagos normakontrollt kezdeményezzen. Ezt német mintára kizárólagosan jogi érdekhez kötik. Másrészt  előzetes normakontrollt eddig csak az államfő kezdeményezhetett (alkotmányossági vétóként), az új alaptörvény értelmében erre már a kormánynak és a javaslat előterjesztőjének is lehetősége lesz. 

Változik a kontroll
 
Az új alaptörvény koncepciója szerint nem kezdeményezheti bárki utólagosan egy törvény alkotmányossági felülvizsgálatát, vagyis normakontrollját.
Gulyás Gergely elmondta: az Alkotmánybíróság ügyében is lesznek változások. Megszűnik  az actio popularis, vagyis azon lehetőség, hogy bárki utólagos normakontrollt kezdeményezzen. Ezt német mintára kizárólagosan jogi érdekhez kötik. Másrészt  előzetes normakontrollt eddig csak az államfő kezdeményezhetett (alkotmányossági vétóként), az új alaptörvény értelmében erre már a kormánynak és a javaslat előterjesztőjének is lehetősége lesz. 

OLDALTÖRÉS: Szerintem (Prófusz Péter jegyzete)

Szerintem (Prófusz Péter jegyzete) 
Erkölcsi, vallási, jogi, no és persze elsősorban politikai nézetektől függően sokan sokféleképpen értékelik az új alkotmány koncepcióját. Ettől még tény: ha  a kormány új alaptörvényt kíván készíteni, akkor arra most van lehetősége. Feltételezhető ugyanis, hogy a következő két-három parlamenti ciklusban egyetlen párt sem kormányoz majd kétharmados többséggel. A koncepciónak vannak kifejezetten üdvözlendő részei, melyek valóban igyekeznek megfelelni egy modern társadalom elvárásainak. Két dolog azonban felettébb furcsa: az egyik az úgynevezett adósságfék, mely meghatározná az államadósság plafonját. Az elmúlt évek heves ugrabugrálásától egyre jobban bicegő Pannon pumát látva  már most elképzelhetetlennek tűnik, hogy valamikor a távoli jövőben sikerülhet betartani e passzust. Az Alkotmánybíróság  novemberben megnyirbált jogkörei nagyrészének visszajuttatásával pedig   a vezetés kimondva-kimondatlanul is elismeri, hogy  a költségvetést csak e módszer segítségével tudták  átpasszírozni a megfelelő fórumokon.  A nemzeti konzultációba pedig bárki beszállhat, ám gyaníthatóan csak a legszorgalmasabbak  fújják majd  fejből az új alaptörvényt. 

Szerintem (Prófusz Péter jegyzete) 
Erkölcsi, vallási, jogi, no és persze elsősorban politikai nézetektől függően sokan sokféleképpen értékelik az új alkotmány koncepcióját. Ettől még tény: ha  a kormány új alaptörvényt kíván készíteni, akkor arra most van lehetősége. Feltételezhető ugyanis, hogy a következő két-három parlamenti ciklusban egyetlen párt sem kormányoz majd kétharmados többséggel. A koncepciónak vannak kifejezetten üdvözlendő részei, melyek valóban igyekeznek megfelelni egy modern társadalom elvárásainak. Két dolog azonban felettébb furcsa: az egyik az úgynevezett adósságfék, mely meghatározná az államadósság plafonját. Az elmúlt évek heves ugrabugrálásától egyre jobban bicegő Pannon pumát látva  már most elképzelhetetlennek tűnik, hogy valamikor a távoli jövőben sikerülhet betartani e passzust. Az Alkotmánybíróság  novemberben megnyirbált jogkörei nagyrészének visszajuttatásával pedig   a vezetés kimondva-kimondatlanul is elismeri, hogy  a költségvetést csak e módszer segítségével tudták  átpasszírozni a megfelelő fórumokon.  A nemzeti konzultációba pedig bárki beszállhat, ám gyaníthatóan csak a legszorgalmasabbak  fújják majd  fejből az új alaptörvényt. 

Szerintem (Prófusz Péter jegyzete) 
Erkölcsi, vallási, jogi, no és persze elsősorban politikai nézetektől függően sokan sokféleképpen értékelik az új alkotmány koncepcióját. Ettől még tény: ha  a kormány új alaptörvényt kíván készíteni, akkor arra most van lehetősége. Feltételezhető ugyanis, hogy a következő két-három parlamenti ciklusban egyetlen párt sem kormányoz majd kétharmados többséggel. A koncepciónak vannak kifejezetten üdvözlendő részei, melyek valóban igyekeznek megfelelni egy modern társadalom elvárásainak. Két dolog azonban felettébb furcsa: az egyik az úgynevezett adósságfék, mely meghatározná az államadósság plafonját. Az elmúlt évek heves ugrabugrálásától egyre jobban bicegő Pannon pumát látva  már most elképzelhetetlennek tűnik, hogy valamikor a távoli jövőben sikerülhet betartani e passzust. Az Alkotmánybíróság  novemberben megnyirbált jogkörei nagyrészének visszajuttatásával pedig   a vezetés kimondva-kimondatlanul is elismeri, hogy  a költségvetést csak e módszer segítségével tudták  átpasszírozni a megfelelő fórumokon.  A nemzeti konzultációba pedig bárki beszállhat, ám gyaníthatóan csak a legszorgalmasabbak  fújják majd  fejből az új alaptörvényt.