Országgyűlés: olcsóbb lett a közmédiumok felügyelete (összefoglaló)

Az albizottság egyetlen napirendi pontja szerint a közmédiumok átalakításának folyamatáról tájékozódott. Az ülésre meghívták a közszolgálati csatornák vezérigazgatóit, valamint az m1, a közrádió három csatornájának intendánsait, akik azonban nem jelentek meg a testület ülésén. 

Novák Előd, a Jobbik országgyűlési képviselője szóvá tette a meghívottak egy részének távolmaradását. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi elnöke, Balogh László a közmédiumok vezérigazgatóinak távollétét azzal indokolta, hogy őket ő képviseli az albizottsági ülésen, tekintve, hogy a közmédiumok éves beszámolóját is a kuratórium terjeszti a fenntartója elé.

A közszolgálati médiaszolgáltatók felett viszont csak a szervezetet érintő felügyeleti jogosultáguk van - tette hozzá. A kuratóriumi elnök azt mondta: a megalakulás óta a kuratórium "nagy munkát végzett". Megemlítette, hogy egy műholdra helyezték a Duna TV és az MTV adását, így külföldön nem kell két antennát igénybe vennie a fogyasztónak. Továbbá visszamenőleg öt évre vizsgálják a közmédiumok menedzsmentjeinek tanácsadói, megbízási szerződéseit. Ezeken kívül a hamarosan felálló Közszolgálati Testületnek is a kuratórium ad működési hátteret. 

Karácsony Gergely albizottsági elnök kérdésére az elnök kifejtette: a tény, hogy 150 főről 8-ra esett a kuratóriumi felügyeletet ellátó személyek száma, nem veszélyezteti a működést. 

Balogh László Novák Előd (Jobbik) azon kérdésére, hogy mi a véleménye arról, hogy a köztelevízió nézettségcsökkenést könyvelhetett el, kifejtette: az MTV múlt évét érintő költségmegvonásai azt eredményezték, hogy sok archív anyagot, "magyar tartalmakat" tűztek műsorra a köztévében, ez a megoldás azonban - nem várt módon - népszerűnek bizonyult. Mint mondta, a közszolgálati zrt.-knek van esélyük, hogy növeljék a nézettségüket, különösen akkor, ha olyan módon összehangolják műsoraikat, mint ahogyan a március 15-i nemzeti ünnepen tették. Attól is további nézettségnövekedés várható, ha a köztelevíziók új magyar tartalmakat állítanak elő - emelte ki.

Az albizottság a kialakítás alatt lévő Közszolgálati Kódexről, az abban foglaltak teljesülését ellenőrző Közszolgálati Testületről is érdeklődött. Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja ezzel kapcsolatban azt mondta: erős és jelentős civil kontrollt jelenít meg a 14 tagú testület. Hozzátette: reményeik szerint a Közszolgálati Testület komoly szerepet tölt majd be a közszolgálati médiaszolgáltatásban. 

Megjegyezte, hogy a kódex nem egy lezárt dokumentum lesz, mert azt tovább lehet bővíteni a testület, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma, valamint a vezérigazgatók javaslatai alapján. Kijelentette, hogy a kódex összeállításába megpróbálják bevonni a társadalmi, köztestületi véleményformálókat.

A testületbe nyolc társadalmi szervezet jelöl tagot, hat további civil érdekképviselet pedig sorsolással nyer helyet benne. A sorsolást március 30-án tartják. Az ülésen Lázár András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának alelnöke, a közmédiumok szakszervezeteinek megbízottja kijelentette: négy-hat százalékos bérfejlesztésben állapodott meg a kormányzat az Országos Érdekegyeztető Tanács tárgyalásain, az érdekképviseletek is csak ezt az emelést kérik a munkáltatóktól.

A szakszervezeti vezető közölte, nem hiszi, hogy a tulajdonos érdekeit sértené, ha a kormányzat által megkötött megállapodás szerint kérik a bérfejlesztést. A műsorstruktúra és műsorterv megalkotása nélkül nem lehet tudni, mi a célja a jelenlegi vezetésnek a közszolgálati műsorokkal. E nélkül azt sem lehet tudni, hogy a közmédiumoknak mennyi dolgozóra és mennyi pénzre van szükségük - mondta Lázár András.

"Úgy látjuk, hogy nem közszolgálati média alakul, hanem nagy valószínűséggel valamilyen állami érdekeltségű média" - mondta. Balogh László ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a műsorstruktúra kialakítása azok felelőssége, akiket a törvény erre felhatalmazott, vagyis sem a kuratórium, sem a szakszervezet hatáskörébe nem tartozik ez a feladat.

Hétfő délután az LMP nyilatkozatot adott ki, amelyben a párt kijelentette: az MTI öncenzúrát gyakorol, mert "elhallgatta", hogy a közmédiumok vezérigazgatói nem jelentek meg az ülésen. 

A dokumentum felidézte: a médiatörvény közös alapba vonta az MTV, a Magyar Rádió, a Duna TV és az MTI vagyonát, illetve személyi állományának a többségét, és egy egységes hírcentrum felállításáról is döntött. Mint írták: "a sorozatos elbocsátások, vezetői lemondások, sztrájkkal fenyegető szakszervezetek és a csökkenő nézettségi adatok igencsak indokolttá tennék, hogy a közszolgálati média vezetői a parlament ellenőrző albizottsága előtt számoljanak be az átalakulás eredményeiről".

Az LMP közleménye azt is érthetetlennek nevezte, hogy az MTI tudósításában miért szerepelt az az "általános megállapítás", hogy nőtt a Magyar Televízió nézettsége, miközben - mint állították - "köztudomású", hogy ennek ellenkezője az igaz.