UD Zrt.-ügy:kezdődik a megvádolt politikusok pere

Az ügyészség szerint 2008-ban a két akkori kormánypárti politikus a parlament nemzetbiztonsági bizottságában telefonbeszélgetések leiratát osztotta ki azért, hogy lejárasson, kompromittáljon két akkori ellenzéki politikust. A két MDF-es politikus pedig ismeretlen helyről származó, titokban rögzített telefonbeszélgetések hangfelvételeinek nyilvánosságra hozásával visszalépésre kényszerítette az MDF 2008. őszi tisztújításán elnökjelöltként indulni kívánó Almássy Kornélt.

A Központi Nyomozó Főügyészség személyes adattal visszaélés miatt tavaly decemberben emelt vádat Szilvásy György volt szocialista titokminiszter, Tóth Károly volt szocialista országgyűlési képviselő, a nemzetbiztonsági bizottság volt alelnöke, illetve Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és Herényi Károly volt MDF-es frakcióvezető ellen. A volt titokminisztert egyrendbeli, folytatólagosan, hivatalos személyként elkövetett különleges személyes adattal visszaéléssel vádolják, az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának volt alelnökét pedig egyrendbeli, hivatalos személyként és felbujtóként elkövetett különleges személyes adattal visszaéléssel.
   
Dávid Ibolya volt pártelnök ellen kétrendbeli személyes adattal visszaélés, valamint egyrendbeli kényszerítés a vád, Herényi Károly ellen pedig egyrendbeli személyes adattal visszaélés.
   
Szilvásy Györgyöt 2009 májusában gyanúsította meg a főügyészség azért, mert jogtalanul sokszorosította és osztotta szét a nemzetbiztonsági bizottság tagjai között az UD Zrt. ügyvezetőjének Demeter Ervin és Kövér László fideszes politikusokkal folytatott telefonbeszélgetését. Ennek során Szilvásy az ügyészség szerint a valóságtól eltérően azt állította, hogy az érintett országgyűlési képviselők intenzív, rendszeres kapcsolatot tartottak az UD Zrt. ügyvezetőjével, az UD Zrt.-t pedig árnyék-titkosszolgálatként jellemzett.
   
A vád szerint Szilvásy a sajtó nyilvánossága előtt a két, akkor ellenzéki politikus becsületének csorbítására alkalmas tényállításokat tett, amelyekkel jelentős érdeksérelmet okozott. A vád szerint a titkos információgyűjtésből származó személyes adatok jogtalan kezelése az akkori ellenzéki politikusok nyilvánosság előtti lejáratását célozta.
   
Tóth Károlyt 2010 júniusában gyanúsították meg azért, mert a nemzetbiztonsági bizottság alelnökeként 2008. szeptember 25-én arra bírta rá Szilvásy Györgyöt, hogy a bizottság tagjainak bocsássa rendelkezésére a Nemzetbiztonsági Hivatal UD Zrt.-vel kapcsolatos, titkos információgyűjtésen alapuló feljelentéséhez mellékelt telefonbeszélgetésének adatait. Mindezt a szocialista politikus - az ügyészség szerint - azért tette, hogy a Fidesz vezető politikusainak érintettségét bemutató bizonyítékok megismerhetőek legyenek.
   
A vádirat az MDF-es politikusokkal összefüggésben tartalmazza, hogy az UD Zrt. ügyvezetőit is érintő, 2008 szeptemberében tett büntetőfeljelentés melléklete volt két telefonbeszélgetés, amelyeket a szolgálatok titkos információgyűjtés során rögzítettek.
   
Ezen hanganyagok CD lemezre másolva, ismeretlen körülmények között Dávid Ibolya birtokába kerültek 2008. szeptember 10-én. A CD az UD Zrt. ügyvezetői és más személyek beszélgetését, személyes adatait tartalmazta. Ezek felhasználásával 2008. szeptember 12-én Dávid Ibolya és Herényi Károly arra próbálta közvetítőkön keresztül rábírni Almássy Kornélt, hogy lépjen vissza pártjukban az elnökjelöltségtől, mert ellenkező esetben nyilvánosságra hozzák a hanganyagot. Almássy Kornél erre először nem volt hajlandó. majd másnap Dávid Ibolya Almássy Kornél képviselőjével újabb feltételeket közölt, amelyek teljesítéséhez kötötte, hogy ne hozzon nyilvánosságra hangfelvételt. Almássy Kornél a fenyegetés hatására arra kényszerült, hogy az elnökjelöltségről lemondjon,
illetve teljesítse az őt, illetve egyes támogatóit hátrányosan érintő feltételeket.
   
Az ügyészég szerint az elkövetők cselekménye Almássy Kornél politikai előmenetelét, karrierjét, társadalmi megítélését hátrányosan érintette. Dávid Ibolya a hangfelvételen szereplő személyeknek ugyancsak jelentős érdeksérelmet okozott, mivel közmegítélésükben azt a látszatot keltette, hogy törvényellenes adatgyűjtésben működtek közre.
   
A két és fél éve kipattant UD Zrt.-ügyben számos büntető és polgári eljárás indult. A botrány kipattanásakor, még az előző kormány idején, 2008 szeptemberében a biztonsági cégnél tartottak házkutatást a hatóságok és súlyos bűncselekmények gyanújával nyomoztak, az akkori kormánypárti politikusok szerint az államszervezetbe polipszerűen behatoló árnyék-titkosszolgálat ügyében. Ám, ahogy teltek a hónapok, ezek a büntetőeljárások lassan elhaltak, idővel távozott miniszteri székéből Szilvásy György, csakúgy mint Laborc Sándor az NBH éléről. Eközben több akkori ellenzéki politikus, majd az UD Zrt. vezetői is személyiségi jogi pereket indítottak, amelyeket az MDF vezetőivel szemben megnyertek.
   
A biztonsági cég milliárdos kártérítési pert is kezdeményezett ellehetetlenítése miatt. Debreczeni József publicistát pedig rágalmazás miatt jelentették fel az UD Zrt. vezetői, és első fokon marasztaló ítélet született, igaz, a közírót később jogerősen felmentette a bíróság.
   
Időközben fordult a kocka, és a büntetőeljárások immár az ügy kirobbantói ellen folytak tovább, és szerdán a két szocialista, illetve MDF-es politikus ülhet a vádlottak padjára az UD Zrt.-ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdődő büntetőperben.
   
A négy politikus korábban az eljárásban tagadta bűnösségét. Vádemeléskor Szilvásy György azt nyilatkozta: az ügyészség politikai megrendelést teljesít.