Belföld

2011.05.12. 23:05

Amnesty International: erőszak a romák ellen, megkülönböztetés, gyűlölet, aggályos médiatörvény

A magyarországi romák tavaly is erőszakos támadásokkal és megkülönböztetéssel szembesültek, és "a félelem légkörében éltek" - áll az Amnesty International (AI) által pénteken kiadott idei világjelentés Magyarországgal foglalkozó fejezetének élén.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A világ legnagyobb emberi jogi csoportjának 2011-es jelentése a Magyarországról szóló másfél oldal bevezető összefoglalójában azt írja, hogy nemzetközi emberi jogi megfigyelő testületek aggodalmuknak adtak hangot azokkal a "strukturális hiányosságokkal" kapcsolatban, amelyek a magyar bűnügyi igazságszolgáltatás által a gyűlölet-bűncselekményekre adott válaszintézkedéseket jellemezték.
   
Az AI a részletes elemző részben visszatér erre a megállapításra, kifejtve: e hiányosságok közé tartozott, hogy "hiányzott a kapacitás" a gyűlölet vezérelte bűncselekmények azonosítására és kivizsgálására, a rendőrök és a vizsgálótisztek nem kaptak szakosított képzést vagy konkrét útmutatásokat, és nem történtek hatékony intézkedések a jelenség természetének és kiterjedtségének feltérképezésére.
   
Az Amnesty International szerint voltak olyan dokumentált esetek, amelyek megmutatták, hogy a hatóságok gyakran nem ismerték fel egy-egy bűncselekmény rasszista indíttatását.
   
Magyar nem kormányzati szervezetek ki is fejezték aggodalmukat aziránt, hogy bűncselekményeket rasszista indíttatású gyűlölet-bűncselekmények helyett tendenciaszerűen köztörvényes bűncselekménynek nyilvánítanak.
   
Ennek következtében nincs nyilvánosan hozzáférhető, megbízható statisztika a Magyarországon elkövetett, faji indíttatású bűncselekmények tényleges számáról - áll az Amnesty International pénteken Londonban kiadott világjelentésének magyar fejezetében.
   
A szervezet utal olyan beszámolókra, amelyek szerint a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberek, valamint zsidók ellen elkövetett egyes bűncselekmények esetében sem lett figyelembe véve indíttatásként a gyűlölet.
   
Az AI jelentése megemlíti azt is, hogy a tavalyi választásokon a Jobbik nevű "szélsőséges jobboldali párt" első ízben került be a magyar parlamentbe.
   
A szervezet felidézi, hogy az októberi önkormányzati választások kampányában a közszolgálati rádió és televízió nem volt hajlandó sugározni a Jobbik politikai hirdetését, amely "az úgynevezett cigánybűnözésre utalt", és azt állította, hogy kapcsolat van bűn és etnikai hovatartozás között. A jelentésben szerepel az is, hogy az Országos Választási Bizottság a pártok egyenlőségét kimondó választási alapelv megsértésének minősítette a két közmédium döntését, és azt állapította meg, hogy a politikai hirdetés megfelelt a szólásszabadsággal kapcsolatos előírásoknak.
   
Beszámolók szerint a betiltott Magyar Gárda tagjai Új Magyar Gárda név alatt folytatták tevékenységüket, jóllehet szeptemberben három vezetőjük ellen vádat emeltek - áll a jelentésben.
   
Az AI felidézi azt is, hogy az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága (az ENSZ-közgyűlés 2006 márciusában e bizottság helyett létrehozta az Emberi Jogi Tanácsot - a tud. megj.) kifejezte aggodalmát a romákkal szemben az oktatásban, az egészségügyi ellátásban és a politikai részvételben megnyilvánuló diszkrimináció miatt, és a Legfelső Bíróság első ízben ítélt meg kártérítést romaellenes iskolai szegregáció áldozatainak.
   
A jelentés szerint a tiltakozások ellenére elfogadott új médiaszabályozást hazai nem kormányzati szervezetek, valamint a sajtó és a nemzetközi közösség is bírálta a törvény lehetséges következményei miatt, beleértve a médiatartalmak korlátozását, az újságíróknak és a szerkesztőknek adott egyértelmű útmutatások hiányát, valamint az új szabályozó testület erőteljes hatásköreit. Ezek mindegyike a véleménykifejtési szabadság méltánytalan korlátozásának kockázatával jár - áll a pénteki Amnesty-jelentésben.

 

OLDALTÖRÉS: Közép-Kelet-Európa: folytatódó diszkrimináció a romák ellen


Közép-Kelet-Európa: folytatódó diszkrimináció a romák ellen

Közép-Kelet-Európa több országában az elmúlt évben is diszkriminációval, állami szinten is tapasztalható rasszista megnyilvánulásokkal szembesültek a roma közösségek - áll az Amnesty International pénteken Londonban kiadott éves világjelentésében.


Közép-Kelet-Európa: folytatódó diszkrimináció a romák ellen

Közép-Kelet-Európa több országában az elmúlt évben is diszkriminációval, állami szinten is tapasztalható rasszista megnyilvánulásokkal szembesültek a roma közösségek - áll az Amnesty International pénteken Londonban kiadott éves világjelentésében.


Közép-Kelet-Európa: folytatódó diszkrimináció a romák ellen

Közép-Kelet-Európa több országában az elmúlt évben is diszkriminációval, állami szinten is tapasztalható rasszista megnyilvánulásokkal szembesültek a roma közösségek - áll az Amnesty International pénteken Londonban kiadott éves világjelentésében.

A jelentés Romániával foglalkozó fejezete szerint magas rangú román kormányzati tisztviselők részéről rasszista, diszkriminatív megjegyzések hangzottak el, a romák a legmagasabb szintű politikai közbeszédben is "negatív értelmű etnikai általánosítások" célpontjai voltak.
   
Az AI felidézi, hogy a román külügyminiszter "a roma közösségek és a bűnözés közötti kapcsolatokról" beszélt, a román államfő pedig egy hivatalos külföldi látogatásán kijelentette, hogy a romákat "nehéz integrálni", és a romák "nem akarnak dolgozni".
   
Az Amnesty International idéz egy közvélemény-kutatást is, amely kimutatta, hogy a román lakosság 67 százaléka nem lenne hajlandó romát befogadni a családjába.
   
Az AI a pénteken kiadott jelentésben ismét felidézi a csíkszeredai romák 2004-ben végrehajtott kényszer-kilakoltatását, amelyről az emberi jogi szervezet már a tavalyi év elején külön jelentést is közölt.
   
A most kiadott éves világjelentésben erről az ügyről azt írják, hogy még 2010 végén is "hozzávetőleg 75" roma - köztük több kisgyermekes család - élt egy szennyvízülepítő telep szomszédságában a város külterületén, fémkonténerekben. A kabinok túlzsúfoltak, a kitelepítettekre pedig összesen négy vécéfülke jut. Jóllehet ígéretek hangzottak el arról, hogy a kabinok csak átmeneti megoldást jelentenek, a helyi hatóságok a tavalyi év végéig sem biztosítottak megfelelő alternatív elhelyezést - áll a pénteki jelentésben.
   
Az Amnesty International már tavaly januárban külön esettanulmányban ismertette a csíkszeredai - az akkori jelentésben szereplő keresztnevek alapján vélhetően magyar - roma közösség kálváriáját. Eszerint a helyi hatóságok 2004 nyarán értesítették az akkor száznál több főből álló közösséget, hogy 24 órájuk van a távozásra. Közölték velük azt is, hogy otthonaikat lebontják, akkor is, ha nem mennek ki az általuk addig lakott épületből. A közösséget a városi szennyvíztisztító mellé költöztették, a hatóságok által odatelepített fémkonténerekbe.
   
Szlovákiáról az emberi jogi szervezet pénteki világjelentésében az áll, hogy a romákkal szembeni diszkrimináció "több szinten is folytatódott tavaly". A szlovák belügyminisztérium hírek szerint bejelentette, hogy megkezdte a roma telepek lakói által elkövetett bűncselekmények adatgyűjtését szolgáló rendszer kidolgozását - áll az Amnesty International pénteki jelentésében.
   
Az AI szerint több szlovákiai településen döntést hoztak arról, hogy fallal választják el a romák és a nem romák lakta negyedeket, sőt egyes helyeken már meg is kezdődött e falak felépítése.
   
Oroszországról a jelentés azt állapítja meg, hogy az emberi jogok védelmezői, a politikai ellenzék tagjai, valamint környezetvédő aktivisták és újságírók változatlanul fenyegetéseknek, zaklatásnak, támadásoknak voltak kitéve, az ilyen incidensek ügyében indított vizsgálatok pedig nem sok konkrét eredményt hoztak.
   
A gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadságát továbbra is támadások érték, demonstrációkat tiltottak be vagy oszlattak fel erőszakkal. A hatóságok "vegyes üzeneteket" küldenek a véleménynyilvánítás szabadságának kérdésében: egyrészről az újságírók és a civil társadalmi aktivisták nagyobb védelmét ígérték, másrészt azonban a kormány prominens bírálói ellen lejárató hadjáratokat indítanak, vagy legalábbis nem állják útját e rágalomkampányoknak - áll az Amnesty International pénteki világjelentésében.

 

OLDALTÖRÉS: Közel-Kelet, Észak-Afrika: bizonytalan kimenetelű történelmi változások

Közel-Kelet, Észak-Afrika: bizonytalan kimenetelű történelmi változások

Közel-Kelet, Észak-Afrika: bizonytalan kimenetelű történelmi változások

Közel-Kelet, Észak-Afrika: bizonytalan kimenetelű történelmi változások

Példátlan lehetőségeket kínál az emberi jogok helyzetének megváltoztatására a közösségi médiaportálok terjedése, valamint a szabadság és az igazság mind hangosabb követelése a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, ám e változások sorsa még bizonytalan, mivel folyik a csata az információforrások és a kommunikációs eszközök birtoklásáért - áll a létrehozásának 50. évfordulóját ünneplő Amnesty International (AI) pénteken Londonban kiadott éves világjelentésében, amely szerint tavaly is több tucatnyi országban korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát.

A világ legnagyobb emberi jogvédő csoportjának 2011-es jelentését ismertetve Salil Shetty, az AI főtitkára - a szervezet jelképére, a szögesdróttal körülvett gyertyára utalva - kijelentette: ötven évvel azután, hogy "az Amnesty gyertyalángja először fényt vetett az elnyomatásra", az emberi jogi forradalom történelmi szakasz küszöbére érkezett. "Az emberek elvetik a félelmet ... jórészt fiatalok által vezetett bátor emberek emelik fel szavukat és szállnak szembe fegyverekkel, könnygázgránátokkal, harckocsikkal".
   
A főtitkár szerint e bátorság - kiegészülve azokkal az új technológiákkal, amelyek segítségével az aktivisták kijátszhatják, illetve leleplezhetik a békés tiltakozást és a szólásszabadságot eltipró kormányokat - "azt az üzenetet küldi az elnyomó kormányoknak, hogy napjaik meg vannak számlálva".
   
Azonban a zsarnoksággal szembeni újjáéledő elszántság ellenére, valamint annak ellenére is, hogy az emberi jogokért folytatott küzdelem új, digitális korszakhoz érkezett, "a véleménynyilvánítás szabadsága világszerte továbbra is ostrom alatt áll".
   
Az idei Amnesty-jelentés szerint az egyiptomi tiltakozó megmozdulások az Egyesült Államokat és az európai kormányokat is meglepetésként érték, és először nem is voltak hajlandók támogatni a tüntetők azon követelését, hogy Hoszni Mubarak akkori egyiptomi elnök távozzon a hatalomból. Különösen az Egyesült Államok tett sokat a Mubarak-kormány stabilitásáért, annak ellenére, hogy az elmúlt harminc évben bőséges bizonyítékhalmaz gyűlt össze az egyiptomi rezsim brutalitásáról. Világszerte számos más olyan kormány is van, amely az emberi jogok és a demokrácia értékeit vallja, ugyanakkor olyan politikai vezetőknek nyújtott nyílt támogatást, akikről tudta, hogy korruptak, elnyomó politikát folytatnak és közömbösek saját országok polgárainak emberi jogai iránt - áll az Amnesty International 400 oldalas idei világjelentésében.
   
A szervezet szerint "ez a képmutatás", amelyet a WikiLeaks portál által kiszivárogtatott diplomáciai sürgönyök is alátámasztanak, "leleplezi ezeket a kormányokat, és kétségeket ébreszt az emberi jogok melletti elkötelezettségük iránt".
   
Az AI szerint az internet általában is feltárja, hogy az egyes kormányok mennyire vágynak az információforrások ellenőrzésére, hiszen e kormányok magát az internetet is cenzúrázni kívánják olyan tartalmak esetében, amelyeket a hatalmon lévők veszélyesnek érzékelnek.
   
A szervezet a pénteken kiadott világjelentés szerint az elmúlt egy év során legalább 89 országban dokumentálta a véleménynyilvánítás szabadságának törvénysértő korlátozását, és tudomása szerint 48 országban börtönöztek be embereket lelkiismereti okokból. Az AI 54 országban vizsgált olyan bírósági eljárásokat, amelyek nem feleltek meg az igazságosság normáinak, és adatai szerint 98 országban vetettek alá őrizeteseket kínzásnak vagy embertelen bánásmódnak.
   
Az emberi jogi szervezet szerint a világ összlakosságának csaknem kétharmada nem fér hozzá az igazságszolgáltatáshoz. Ez még olyan országokra is igaz, amelyekben egyáltalán létezik igazságszolgáltatás, mivel e bírósági rendszerek is gyakran korrupt és diszkriminatív módon működnek - áll a jelentésben.
    
Az Egyesül Államokról szóló fejezet élén az áll, hogy Guantánamón 2010 januárjában - a börtöntábor bezárására az Obama-kormány által szabott határidő leteltével - még mindig 198 őrizetest tartottak fogva, sőt a tavalyi év végén is még 174-en raboskodtak a táborban.
   
A halálbüntetés teljes betiltásáért évtizedek óta küzdő Amnesty International kiemelte azt is, hogy Amerikában tavaly 46 elítéltek végeztek ki, köztük egy nőt. Az AI adatai szerint az Egyesült Államokban 1234 elítélten hajtottak végre halálos ítéletet azóta, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1976-ban feloldotta a halálbüntetés alkalmazására korábban elrendelt moratóriumot.
    
A halálbüntetés kínai alkalmazásáról az Amnesty International az idén már nem is közölt számszerű adatokat. A jelentésben csak az áll, hogy a halálos ítéletek és a kivégzettek száma államtitok, de a nyilvánosan hozzáférhető bizonyítékok is arra vallanak, hogy Kínában változatlanul széles körűen alkalmazzák a halálbüntetést, és ezreket végeznek ki igazságtalan bírósági eljárásokban született ítéletek alapján.
   
Az idei AI-jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy már 96 ország törölte el a halálbüntetést minden bűncselekményfajta esetében, jóllehet 1977-ben - amikor az Amnesty International elkezdte világkampányát a halálbüntetés felszámolásáért - még csak 16 ilyen ország volt.

Ezek is érdekelhetik