Belföld

2012.01.05. 20:36

Készül Brüsszelben a magyar jogszabályok értékelése

Az Európai Bizottság továbbra is "még e hét vége előtt" ígéri elvégezni a nemrégiben elfogadott magyar törvények és az EU jogi előírásainak összevetését - tájékoztatott csütörtökön a testület sajtószolgálata.

MTI

Ha ez az elemzés a hét utolsó munkanapjára, péntekre elkészül, az még nem jelent azonnali döntést. Az Európai Bizottságban, az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményében a biztosok testülete január 11-én tart ülést.

A brüsszeli figyelem középpontjába került egy további dátum is: a médiaszabadsággal foglalkozó uniós munkacsoport január 25-én ül össze, és napirendi pont lesz Magyarország is, részben a médiatörvénnyel kapcsolatos tavaly decemberi magyar alkotmánybírósági döntés okán, részben a Klubrádió ügyével kapcsolatosan.

Január 11-én születhet olyan döntés, hogy Brüsszel politikai konzultációkat kíván folytatni Budapesttel, de - a magyar és az uniós jog ütközésének megállapítása esetén - az sem kizárt, hogy Olli Rehn gazdasági-pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök hivatalos levélben közli a magyar hatóságokkal a kötelezettségszegési eljárás megindítását.

Olivier Bailly, az Európai Bizottság szóvivője megerősítette: Rehn a magyar pénzügyi segítségkérésről szóló tárgyalások folytatását függővé tette a magyar jegybanktörvény olyan értelmű módosításától, amivel biztosítható a jegybank függetlensége. Más magyar alkotmányos jogszabályokkal kapcsolatos uniós aggályokat a bizottsági alelnök nem kapcsolt össze a hitelkeret-tárgyalások ügyével. 

A Brüsszelben elemzett másik nagy jogszabálycsomag az igazságügyek és a szabadságjogok témakörével kapcsolatos. E tekintetben az Európai Bizottság fő felelőse Viviane Reding alelnök. Ő elsősorban az igazságszolgáltatás, illetve az adatvédelem intézményes-szervezeti átalakításával kapcsolatban tett fel kérdéseket Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek. A válaszok brüsszeli értékelésének eredményeit ezen a területen sem tették még közzé, de egy név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselő újságíróknak azt mondta, hogy e téren is súlyos gondokat látnak.

Blogjában részletezte a magyarországi médiapluralizmussal kapcsolatos álláspontját Neelie Kroes, az Európai Bizottság médiaügyi kérdésekkel is foglalkozó, alelnöki rangú biztosa.

Kifejtette: a média pluralizmusát és szabadságát nem csupán törvényekkel kell definiálni és védelmezni. "Komolyan el kell gondolkodnunk azon, vajon az EU-nak van-e elég hatalma ezen a területen, hogy eleget tehessen a médiapluralizmus megvédésével kapcsolatos közvárakozásoknak" - fogalmazott. A bizottsági alelnök kitért a Klubrádió frekvenciaügyére is: ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország "nem kevesebb, hanem több rádióhangnak lehetne tere".

Az Európai Parlament (EP) szocialista frakciója határozott uniós cselekvést sürgetett Magyarország ügyében, és megfontolásra javasolta a magyar kormány elleni szankciók elrendelését. Felkérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a január derekán tartandó strasbourgi plenáris EP-ülésen számoljon be a magyar hatóságok "nagy mértékben ellentmondásos" törvényalkotási lépéseiről, illetve az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény ezzel kapcsolatos kezdeményezéseiről.

Az EP szocialista képviselőcsoportja szerint az EU-nak fontolóra kell vennie az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazását (tagállami jogok felfüggesztése), ha "Orbán (Viktor) kormánya tovább dacol az európai joggal és értékekkel". Bailly szóvivő szerint azonban a helyzet még nem indokolja ennek a végső eszköznek az alkalmazását.

Hazugnak, felelőtlennek, pártpolitikai célokat szolgálónak, az ország lejáratására irányulónak minősítette az EP magyar néppárti képviselőcsoportja a szocialista, liberális, illetve zöldpárti EP-frakció Magyarországgal kapcsolatos kezdeményezéseit.

"Az Európai Parlament baloldala ismételten arra készül, hogy a magyar kormány lejáratása érdekében teljességgel megalapozatlan és pártpolitikai ítéletet mondjon, egyben nyomás alá helyezze az Európai Bizottságot" - olvasható a képviselőcsoport nyilatkozatában.

A magyar néppárti EP-képviselők szerint az európai baloldal teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényeket, hiszen jelenleg az Európai Bizottság és a magyar kormány között a megszokott eljárási rendnek megfelelően folyamatos konzultáció zajlik az egyes magyar jogszabályokról, a magyar kormány pedig többször kifejezte nyitottságát az esetlegesen kifogásolt kérdésekben való egyeztetésre. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Parlament az Európai Bizottság rendelkezésére álló szakapparátus nélkül megalapozott szakmai véleményt nem, csupán politikai álláspontot tud kialakítani.

Az LMP magyar párt arra kéri a zöldek EP-frakcióját, vonja vissza azt a kezdeményezését, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen a közösség alapvető értékeinek megsértése miatt. Az LMP közleménye szerint noha egyetértenek abban, hogy ami Magyarországon történik, az a jogállamiság és a demokratikus alapértékek meghazudtolása, a jelenlegi sérülékeny gazdasági viszonyok között a zöldek EP-frakciója "nem a legszerencsésebb felvetéssel" élt.

Élesen bírálta a luxemburgi külügyminiszter a magyar Alaptörvény elfogadását. "Magyarország az Európai Unió szégyenfoltjává válik" - mondta Jean Asselborn a Tageblatt című helyi napilapnak adott interjúban. Magyarországon kiüresítették a jogállamiságot a médiatörvény és a bírák lecserélése révén. Ez olyan dolog, amilyet "fejlett országokban még nem éltek meg" - mondta Asselborn, hozzátéve, hogy az Európai Bizottságnak, mint a szerződések betartásán őrködő testületnek "oda kell csapnia". A szociáldemokrata miniszter azt javasolta, hogy a január végi EU-csúcson vitassák meg a Magyarországnak szánt uniós kifizetések leállítását.

Ezek is érdekelhetik