Az IMF megállapodással elkerülhető a büntetés

Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője elmondta: a január 1-i időpont kellően távol van, és a kormány nyilvánvalóan tesz addig lépéseket. Hozzátette: az IMF-tárgyalások, jóllehet függetlenek a túlzottdeficit-eljárási folyamattól, mindenképpen egy fenntartható adósság- és hiánypályát felvázoló gazdasági programot fognak megszabni, eléggé szoros monitoringgal egybekötve.

Kifejtette: ezzel együtt, a kormány keze erősen meg van kötve, és a kormányzati motiváció is az, hogy találjon olyan lépéseket, amelyekkel javítja a várható egyenleget. Nagyon kicsi az esély arra, hogy ténylegesen is megtörténjen a támogatások felfüggesztése - tette hozzá.

A közgazdász szerint mindazonáltal a támogatás befagyasztásának a GDP-re gyakorolt hatás egy az egyben ekkora lehet, vagy talán a a multiplikátor hatásokkal még nagyobb, mint a visszatartott összeg. Elmondta: a meg nem valósult beruházásokhoz társulna önrész is, így a GDP 1,5 százaléknál is többet jelenthetnek így az elmaradt beruházások.

A szakember úgy értékelt: költségvetési oldalon nem egyértelmű, hogy mennyi az, amit a költségvetésnek saját forrásokból kellene kompenzálnia a kieső források miatt, hiszen az EU a leszerződött projektekre még kifizeti a vállalt összegeket. Nem képződne olyan kiadása a költségvetésnek, amit mindenképpen teljesítenie kellene - tette hozzá.

Gárgyán Eszter szerint elég egyértelmű hatása lenne a befagyasztásnak a külső egyenleg szempontjából: az uniós források hozzájárulnak a magyar külső egyenleg 3 százalék körüli GDP-arányos többletéhez. Ez megfeleződhet, ami stabilitás szempontból nem lenne utolsó szempont, főleg, hogy a külső finanszírozási igény miatt kifejezetten magas kockázati besorolásúnak minősül Magyarország az EU többi országához képest - tette hozzá.

Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is amellett érvelt, hogy kis valószínűséggel következhet be a kohéziós támogatások tényleges befagyasztása. Mint mondta, "ez egy fenyegetés, amit végül nem fognak beváltani. Abban segít, hogy tényleg legyen (IMF/EU-) megállapodás". Úgy vélekedett ha lesz megállapodás, akkor csakis olyan pályát fognak elfogadni, amely egyébként is megfelel a túlzottdeficit-eljárás szempontjainak.

Az MKB elemzője szerint a pénzek befagyasztása esetén sem lenne túl nagy közvetlen hatása a magyar gazdaságra. Kifejtette: az ilyen pályázatoknak van egy átfutási ideje, mire befogadják, értékelik és kifizetik a pénzeket, az egy hosszú folyamat. Emlékeztetett: a meglévő projektekben vállalt kötelezettségeit teljesíti az EU.

Kondrát Zsolt elmondta: az EU azokat a pénzeket akarja zárolni, amiket 2013 januárjától lehetne lehívni, s ennek csak nagyon késleltetett és elosztott hatása lenne. "Értjük, hogy mekkora a teljes összeg, de az nem olyan, minta hirtelen beesne egy ekkora összegű kifizetési köztelezettség" - fogalmazott a közgazdász.

Elmondta: a rövid távú gazdasági hatása nyilvánvalóan negatív: kevesebb beruházás lesz. Az viszont hozzátartozik, hogy középtávon annyira nem biztos, hogy ront a gazdasági kilátásokon, mivel általában is, nem csak Magyarországon, erős kételyek vannak, hogy mennyire hatékonyak ezek az EU-pénzből finanszírozott beruházások - vélekedett a szakember.

Hangsúlyozta: nem is annyira a pénzbeli zárolás járna negatív hatással hanem a mögötte lévő üzenet, mivel azt jelentené, hogy nincs megállapodás az IMF-EU párossal. Ilyen helyzetben árfolyamgyengülés, hozamemelkedés, rosszabb növekedés várna Magyarországra - tette hozzá.

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit. A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495.184.000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó. A közlemény szerint a mindeddig "példátlan" lépés "az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását".

A szabályok szerint "ha a tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről" is.