OGY - Igen a családon belüli erőszak önálló bűncselekménnyé nyilvánítására

Igen a családon belüli erőszak önálló bűncselekménnyé nyilvánítására

Elfogadta a parlament azt a népi kezdeményezést, amely arra irányult, hogy legyen önálló bűncselekmény a családon belüli erőszak.

A 366 igen szavazattal, tíz KDNP-s politikus tartózkodása mellett meghozott döntés arra kötelezi az Országgyűlést, tűzze napirendjére, hogy önálló büntetőjogi tényállásnak minősüljön a családon belüli erőszak, vagyis az legyen a büntető törvénykönyv (Btk.) része.

Az Élet-Érték Alapítvány csaknem százezer aláírást gyűjtött össze népi kezdeményezéséhez, amelyet a Fidesz végül korábbi álláspontját megváltoztatva támogatott a parlamentben, és igennel szavaztak rá az ellenzéki frakciók is.

Nem tárgyal a parlament az ellenzék vizsgálóbizottsági kezdeményezéseiről

A parlament kormánypárti többsége elutasította a Jobbik és az MSZP vizsgálóbizottsági kezdeményezéseinek tárgysorozatba vételét.

A Jobbik a Simicska Lajos és Nyerges Zsolt körüli, "a Fidesz-kormány mögött álló" cégbirodalom állami megrendeléseinek jogszerűségét javasolta megvizsgálni, míg a szocialisták az állami földbérletpályázatok vitatható döntéseinek feltárását akarták elérni.

Mivel a vizsgálóbizottság kezdeményezéséhez az országgyűlési képviselők ötödének támogatása szükséges, az MSZP- és a Jobbik-frakció tagjai aláírták egymás indítványait, és mindkettőhöz csatlakozott az LMP is.

A parlamenti többség viszont leszavazta a kezdeményezéseket. A Jobbikét 93-an támogatták, köztük három fideszes politikus. Az MSZP indítványára 112 képviselő mondott igent, így hat kormánypárti képviselő, köztük a földbérletpályázatok rendszerét sorozatosan bíráló Ángyán József korábbi agrárállamtitkár.

Az állami cégek tartozással is kaphatnak adószámot

Az állami tulajdonú cégeket kivonta a parlament azon törvény hatálya alól, amely szerint 180 napon túli tartozás miatt az adóhatóság megtagadhatta az adószám kiadását.

A fideszes Ékes József előterjesztő expozéjában azt mondta, ezzel az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok működését is ellehetetlenítették, ezért kivennék ezeket a cégeket a hatály alól. Hozzátette: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő jelen helyzetben nem tudja a törvényben rögzített feladatait ellátni.

A fideszes Herman István és a jobbikos Nyikos László frakciója támogatásáról biztosította az előterjesztőt, Veres János (MSZP) és Schiffer András (LMP) azonban azon aggodalmának adott hangot, hogy a javaslat elfogadásával olyan személyek kerülhetnek állami cégek élére, akik egy magáncégnél korábban csődbe vittek vállalkozásokat.

Az Országgyűlés végül 250 igen, 18 nem és 1 tartózkodó szavazattal a benyújtott törvényjavaslatot elfogadta.

 Fidesz az iskoláztatásról

Cseresnyés Péter (Fidesz) azt kérdezte, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy csökkentsék az óvodába, iskolába járó gyermekek szüleinek terheit. A képviselő azt is tudni szerette volna, hogy a kabinet milyen eszközöket alkalmaz a hátrányos helyzetből kitörni vágyó illetve a tehetséges diákok érdekében.
Halász János államtitkár válaszában hangsúlyozta, hogy a megfelelő intézményrendszer hiánya miatt nehezen vagy egyáltalán nem volt biztosítható, hogy mindenhol ugyanolyan színvonalú oktatási intézmények álljanak rendelkezésére. Hozzátette:  az egységes tantervi szabályozás és fenntartói struktúra lehetővé teszi, hogy mindenki számára egyforma körülményeket és szakmai színvonalat biztosítsanak.
Kitért arra is, hogy az óvodafejlesztési pályázat során 2014-ig négyezer új férőhelyet alakítanak ki. 
A képviselő a választ elfogadta.

MSZP: miért a Wizz Air kapta meg a Malév repülési jogait

Józsa István (MSZP) azt kérdezte, hogy miért adták oda a Malév Európán kívüli repülési jogait egy olyan egy "off-shore cégnek", a Wizz Airnek, amelyik nem is Magyarországon, hanem Svájcban adózik.
A képviselő arra is kíváncsi volt, hogy miért nem döntött még a kabinet a megszűnt légitársaság újraindításáról.

Fónagy János államtitkár válaszként leszögezte, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóságokról szóló kormányrendelet alapján a kihasználatlan légiközlekedési jogokról szóló eljárást a Légiközlekedési Hatóság folytatja le. Hangsúlyozta, az ügyben nincs szó eladásról, még kevésbé átjátszásról. 
Felhívta a figyelmet, hogy a Malév leállását követően a légügyi hivatalnak közzé kellett tennie a tájékoztatást a Magyarország és az EU-n kívüli harmadik országok közötti kihasználatlan légiközlekedési jogokról. A hatóság ezután értékelte a légifuvarozók által benyújtott kérelmeket - tette hozzá.

A képviselő a választ nem fogadta el, de a Ház 191 igennel 74 nem ellenében megtette azt.

Jobbik a devizahitelesekről

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) adatokat sorolva azt mondta, hogy idén őszre 150 ezer fölé nőtt a kilencven napon túli, lejárt hitellel rendelkezők száma. Eközben a bedőlt hitelek összértéke közel ezer milliárd forintra emelkedett - tette hozzá.
 A politikus kitért arra is, hogy mindemellett van egy csoport, amelynek tagjai elveszítették a hitellel terhelt ingatlanjaikat, mégis tovább kell fizetniük azokért. Szavai szerint semmi nem magyarázhatja meg, hogy egy tartozás lényegesen nagyobb legyen, mint az annak zálogául adott ingatlan.
    
Cséfalvay Zoltán államtitkár arra emlékeztetett, hogy a kormány már megalakulása után nekilátott a lakossági devizaadósság okozta problémák kezeléséhez. Kiemelte, hogy a törleszteni tudókon árfolyamgáttal, a fizetni nem képeseken pedig kamattámogatási rendszerrel segítenek. Felhívta a figyelmet, hogy a tömeges kilakoltatások ellen kényszerértékesítési kvóták bevezetésével léptek fel. 
Hangsúlyozta, hogy a lakossági devizatartozás 5600 milliárdról eddig körülbelül 4200 milliárd forintra csökkent, a végtörlesztés során pedig közel 170 ezer család szabadult meg a devizaadósságtól.

A képviselő a választ nem fogadta el, helyette a parlament tette ezt meg 200 igennel, 76 nem és hét tartózkodás ellenében.

MSZP: csökkentek a korábbi járadékosok özvegyi nyugdíjai

Varga László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a rokkantrendszer átalakítása során több kapcsolódó támogatásnál is problémák jelentkeztek. Példaként említette, hogy akik korábban átmeneti vagy rendszeres szociális járadékra is jogosultak voltak az özvegyi nyugdíj mellett, azoknak az utóbbi juttatása szeptembertől felére csökkent.
Halász János válaszában határozottan leszögezte, hogy az özvegyi nyugdíjakat nem kívánják csökkenteni, ezért azonnal törvénymódosítást kezdeményeztek, hogy az érintettek közül senki ne járjon rosszabbul. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét.
A választ az Országgyűlés fogadta el 204 igennel 83 nem és egy tartózkodás ellenében.

Azonnali kérdések 

MSZP: jelentős elbocsátások zajlanak a versenyszférában 

Simon Gábor (MSZP) a versenyszférában tapasztalható elbocsátások nagy számáról beszélt. A Dunaferr Zrt.-ben zajtól ügyről kiemelten szólt, és azt kérdezte: mit tenne a kormány annak érdekében, hogy a versenyszférában lévő állások ne szűnjenek meg. 
Cséfalvay Zoltán államtitkár válaszában azt emelte ki, célszerű arra is figyelni, hány új munkahely jött létre, szerinte ezzel kell összevetni az elbocsátásokat. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány járulékcsökkentési programja mintegy 1,2 millió állás megőrzéséhez nyújt segítséget. 

Jobbik: kommunikációs trükközés zajlik az IMF-megállapodással kapcsolatban 

Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint kommunikációs trükközésbe kezdett a kormány az IMF-megállapodással kapcsolatban, ami szerinte a tárgyalások "előhangolását" jelenti. Úgy vélte: a Nemzetközi Valutaalappal nem lehet megállapodást kötni, az általuk szorgalmazott megszorítások ugyanis tévutat jelentenek a gazdaság számára. 
Arra várt választ: létezik-e egyáltalán jó IMF-megállapodást az ország számára. 

Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint Lengyelország például jó megállapodást kötött a valutaalappal. Szerinte az európai gazdaságban lejátszódó folyamatok okán számos sokk érheti a magyar gazdaságot, amelyekkel szemben megóvhatja az országot a megállapodás.

Kiegészült a napirend

Kiegészült a napirend

A Fidesz indítványára a képviselők határoztak arról, hogy az adózás rendjéről szóló javaslat általános vitáját hétfőn tartsák. Határoztak a nagyobbik kormánypárt indítványára arról is, hogy a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény, valamint a magyar hősök emlékének megörökítéséről és a Magyar Hősök Emlékünnepéről szóló törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájára hétfőn kerül sor. Döntöttek arról is, hogy a MALÉV Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a MALÉV visszaállamosítását, jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között meghozott intézkedéseket vizsgáló bizottság felállításáról szóló módosítást kedden tárgyalják.

MSZP: az emberek féltik a munkahelyeiket

Gúr Nándor arról beszélt, hogy az emberek féltik a munkahelyeiket, és nem ok nélkül, mert látják, a kormány mit csinált az elmúlt két évben. A befektetők vonulnak ki az országból, a versenyképesség romlik. Szűnnek meg a munkahelyek - mondta, és sorolta a nagyvállalatokat, amelyek álláshelyeket szüntettek meg. Munkahelyvédelmi akciótervet hirdettek, mert látták, nem képesek egymillió új munkahelyet teremteni - mondta. A tervben foglaltakat nem tartotta elégségesnek, és az ellenzéki politikus azt kérdezte: miért kell a költségvetést terhelni, és miért nem lehetett ezeket a programokat uniós forrásokból megvalósítani. Miért érik el, hogy ne tíz-, százezrével bocsássanak el embereket?

Czomba Sándor a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt mondta: az elmúlt két évben 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám, ebből mintegy 100 ezerrel a versenyszférában. Nem a közmunka bővítette alapvetően a foglalkoztatást. Az előző kormány alatt volt olyan év 4-45, százalékkal nőtt a GDP, de a foglalkoztatás semmit nem javult. Nem hagyják elveszni a munkahelyeket - szögezte le, hozzátéve: hetente kapják a jelentéseket, és eszerint általánosságban 2-300 létszámcsökkenésről, és 800-1000 fő bővülésről érkeznek hírek.   

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 202 igen és 88 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: meghatározó a Déli Áramlatban való részvétel

Balczó Zoltán a földgázellátásról szólva azt mondta: Magyarország számára meghatározó a Déli Áramlat kiépítésében való részvétel. Felidézte a tavalyi kormánydöntést, miszerint a vezeték hazai szakaszának előkészítését végző orosz-magyar vegyestársaság 50 százalékos tulajdonát a Magyar Villamosművek veszi át a Magyar Fejlesztési Banktól. A két állami cég között a részvények átruházása mind a mai napig nem történt meg, és horvát napilapok szerint nem is Magyarországon, hanem Horvátországon át halad majd a vezeték. A Jobbik szerint káros az a "pávatánc", amit a kormány folytat - mondta, és azt kérdezte: milyen hosszú távú szerződéssel, milyen áron jutunk majd a megkerülhetetlen orosz földgázhoz, és megtett-e a kormány a kérdés tisztázása érdekében mindent, és megbízható partnerként számítsanak rá a beruházásban?

Fónagy János a fejlesztési tárca államtitkára rámutatott: a kormány energiapolitikájának egyik célja a meglévő energiaforrások, útvonalak mellett újak keresése az importfüggőség csökkentése érdekében. A Déli Áramlat lehetőséget biztosít arra, hogy alternatív útvonalon szállítsanak földgázt Magyarországra.

A részvények átadása tervezett ütemben halad, az orosz féllel folyamatosak az egyeztetések, ezekben fennakadás nincs. A pontos nyomvonalat még nem rögzítették, több vonalat is vizsgálnak, valószínűtlen, hogy a vezeték elkerülhesse hazánkat - jelezte. A kormány a gázellátás garantálására mindent megtesz, hogy az ellátás biztonságát garantálják és csökkentsék a fogyasztók terheit.    

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 208 igen és 47 nem és 39 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

LMP: nagyszabású épületfelújítási programra van szükség

Vágó Gábor arról beszélt, hogy szükség volna nagyszabású épületfelújítási programra. Ezzel könnyedén 80 ezer munkahelyet lehetne teremteni, illetve a rezsiköltségeket csökkenteni, valamint az orosz gáztól való függését az országnak. Nem kérnek mást, amit a kormány ígért, és hajtsa végre a programját - szögezte le. Megjegyezte: a finanszírozásban eddig csak a pályázati úton elérhető vissza nem térítendő támogatás kapott figyelmet, pedig ennél sokkal szélesebb a lehetőségek skálája, és sokkal több családhoz lehetne eljuttatni a programot. A keret bővítésére a szükségtelen paksi beruházást előkészítő Lévai-projekt 12,5 milliárdos forrásának átcsoportosítását javasolta. Akar-e a kormány munkahelyeket teremteni a legkevésbé képzetteket bevonva, és a "döglődő építőipart fellendíteni"? - kérdezte az LMP-s képviselő.

Fónagy János válaszában kiemelte: kormányhatározat alapján 94 milliárdos keretösszeg nyílik meg az energiahatékonyságot és megújuló energiaforrásokat szolgáló megoldásokra. Az új pályázati konstrukciók tavaly és idén jelentek meg - jelezte. Kiemelte: a házgyári lakások energiahatékony felújítására hirdetett pályázat keretében tavaly év végéig 335 nyertes pályázatról született döntés több mint 16,3 milliárd értékben. A tavaly júliusban hirdetett mi otthonunk programban 2,3 milliárd forintra pályázhattak a nem iparosított technológiával készült lakóépületek tulajdonosai. A tavaly és idén megvalósuló programok összességében több mint 180 milliárdos megrendeléssel lendítik fel az építőipart - jelezte.    

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 206 igen és 86 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Az LMP a családon belüli erőszakról 

Ertsey Katalin (LMP) üdvözölte a kormányoldal "pálfordulását" a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi kategóriává tételével kapcsolatban, és kijelentette: korábban a Fidesz-KDNP frakciószövetség is "arcul csapta" azokat a gyermekeket, akiket otthon is vernek. 
"Miért csak most vette észre a kormány, hogy a szavazók fele nő?" - tette fel a kérdést, majd azt mondta: nem utoljára kapott "sallert" a társadalomtól Orbán Viktor miniszterelnök vezetési stílusa. A képviselő számos javaslatot tett arra, hol kellene pozíciót biztosítani a nőknek. 
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter szintén fontos kérdésnek nevezte a családon belüli erőszak problémáját, amely több százezer embert érint. Azt mondta, hogy ha párkapcsolatokban valóban olyan erőszakos cselekmények fordulnak elő, amelynek kezelésére a jelenlegi büntetőjog nem elégséges, valóban beszélni kell erről. 
Hangsúlyozta: az aláírásgyűjtés céljára kell koncentrálni, és védelmet kell nyújtani az áldozatoknak. Félreértésnek nevezte azonban, hogy elutasítóan állnának a problémához, és bírálta azokat, akik férfiellenes jelszavakat hangoztatnak az ügy kapcsán. Úgy fogalmazott: nem tenné "kékharisnyás üggyé" a javaslatot. 

A Jobbik nem akar föderációt az Európai Unióban 

Balczó Zoltán (Jobbik) az Európai Unió esetleges föderációvá válásának tervét bírálta felszólalásában, és azt mondta: a kormánytól azt várja, hogy utasítsa el a tagállamok kapcsolatának szorosabbra fűzésének és egyes tagállamok gyarmati szintre helyezésének javaslatát. 
Hozzátette: számos, unióval kapcsolatos kérdést népszavazásra kellene bocsátani. A Jobbik emellett vitanapot is kezdeményez a közösséget érintő ügyek megtárgyalására. 
Németh Zsolt államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa jövőjét illetően számos javaslat létezik. Mint mondta, az Európai Tanács októberben tart fórumot az egyes vélemények ütköztetésére, ezek alapján decemberre alakítja ki álláspontját. 
Az államtitkár azt hangsúlyozta, az Európai Bizottság elnöke által használt nemzetállamok föderációja szóösszetétel nehezen értelmezhető. Hozzátette: a magyar kormány az egyenjogúságra helyezi a hangsúlyt, és részese kíván lenni az unió jövőjéről zajló vitának. Az államtitkár fontosnak tartotta a nemzeti identitás védelmét is, valamint a szubszidiaritás elvét is.

MSZP: a kormány beszámíthatatlan 

Lukács Zoltán (MSZP) beszámíthatatlannak nevezte a kormány politikáját, amelynek szerinte újabb példája az azeri baltás gyilkos kiadatása. Emlékeztetett arra, hogy sem az igazságügyi, sem a külügyi tárca nem támogatta a kiadást. 
Miért érte meg kiadni ezt az embert? - tette fel a kérdést, és választ várt arra is: mi az az ár, amiért érdemes volt kockáztatni az ország és a térség biztonságát. 
Bírálta a kormányt az IMF-követeléslistával kapcsolatban is, amelyet nem létezőnek nevezett, és azt mondta: a gazdaságot olyan alapokra kellene állítani, amelyen munkahelyek jöhetnek létre. 
Cséfalvay Zoltán államtitkár a korábbi kormány által kötött IMF-hitelfelvételét bírálta, amely jelentős terheket ró az idei és a jövő évi költségvetésre. Azt mondta: ha ezt nem kellene törleszteni, munkahelyteremtésre is nagyobb forrásokat fordíthatna a kabinet. 
Az államtitkár szerint fontos átalakulás zajlik az ország munkaerő-piacán, hiszen egyre több magasabb hozzáadott értéket igénylő munkahely jönnek létre. 

KDNP: elítélendő minden erőszakos megnyilvánulás 

 Lukács Tamás kereszténydemokrata képviselő frakciója nevében hangsúlyozta: elítélnek minden erőszakos cselekményt, különösen, ha az gyengébbek, kiszolgáltatottak ellen irányul. Ezért a KDNP támogatja a nők vagy gyermekek bántalmazásáról szóló párbeszéd megkezdését. 
 Úgy vélte ugyanakkor: több tudományág bevonásával kell közelíteni a kérdéshez, hiszen nincs elegendő adat, emellett kulturális területen is vannak teendők. Fontosnak tartotta a család értékeinek megjelenítését, és hangsúlyosan beszélt a hűség különböző aspektusairól. 
Soltész Miklós államtitkár arról beszélt, hogy az erőszak minden formáját elutasítja, azt is, amikor békés tüntetőkkel szemben lépnek fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2005 óta tartó gyakorlattól eltérően 2012-től hároméves keretszerződést kötnek az áldozatokat védő krízisközpontokkal, így azok kiszámíthatóbb módon működhetnek. 
Kijelentette, nem családon belüli, hanem kapcsolaton belüli erőszakról kellene beszélni, mert szerint többségében nem a hagyományos családokban fordulnak elő erőszakos cselekmények. 

 Fidesz: a szocialista kormány csökkentette a nyugdíjakat az IMF-megállapodás hatására 

 Rogán Antal (Fidesz) a 2008-ban megkötött IMF-megállapodásról beszélt, amelynek szerinte radikális megszorítások lettek a következményei. Ide sorolta a 13. havi nyugdíjak és bérek eltörlését, és arra kérdezett rá a szocialistáknál: ha véleményük szerint az IMF nem szokott nyugdíj- vagy bércsökkentést kérni, miért nyúlt ehhez az eszközhöz a 2009-es kormány. 
 Rámutatott arra is: a megszorítások nyomán nem növekedett a munkahelyek száma, hanem csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig nőtt. 
 Arról is beszélt, hogy az Állami Számvevőszék szerint 2008-ban nem kellett volna olyan sürgősen megkötni a megállapodást, mert a központi költségvetés helyzete nem indokolta ezt.

OLDALTÖRÉS: A családon belüli erőszakról szóló népi kezdeményezésről szavaz a Ház

A családon belüli erőszakról szóló népi kezdeményezésről szavaz a Ház

A családon belüli erőszakról szóló népi kezdeményezésről szavaz a Ház

A családon belüli erőszakról szóló népi kezdeményezésről szavaz a Ház

A családon belüli erőszak büntetőjogi tényállássá minősítését szorgalmazó népi kezdeményezés elfogadásáról dönt az Országgyűlés hétfői ülésén, a kormány tájékoztatása szerint így még idén meghozhatják az erről szóló jogszabály-változtatást. A Ház emellett szavaz a jövő évi költségvetés fejezetein belüli átcsoportosításokról, majd korábban tárgyalni kezdett javaslatok vitáját folytatja.

A képviselők a megszokott időben, 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdik parlamenti munkájukat, amit az interpellációs blokk követ. A határozathozatalok sorában elsőként arról a népi kezdeményezésről születhet döntés, amelyhez az Élet-Érték Alapítvány gyűjtött csaknem százezer aláírást annak érdekében, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére a családon belüli erőszak önálló büntetőjogi törvényi tényállássá minősítését. A javaslat előző heti tárgyalása során a kormányoldal nem támogatta ezt az indítványt. A fideszes Varga István az erről szóló vitában azt mondta, jogi szempontból indokolatlannak tartja az új tényállás bevezetését, majd hozzátette: a nőknek a szülést követően kellene csak önmegvalósításba fogniuk, és több gyermeket kellene vállalniuk, hogy fel se merülhessen a családon belüli erőszak. A politikus felszólalása heves nemtetszést váltott ki, és a párt felülbírálta korábbi álláspontját.

A parlament szintén ma szavaz a jövő évi költségvetéshez, valamint az azt megalapozó javaslatokhoz benyújtott módosító indítványokról. A határozathozatalokat követően korábban tárgyalni kezdett javaslatok vitája folytatódhat, így ismét napirendre kerülnek például a munkahelyvédelmi akciótervet megalapozó törvénymódosítások, valamint a kisadózók tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló indítványok. Emellett a képviselők ismét hozzászólhatnak ahhoz a kormánypárti javaslathoz, amely rendőrségi engedélyhez kötné a világörökségi helyen lévő bárok éjjeli működését.

Az alkotmányügyi bizottság támogatja a bírák nyugdíjkorhatárának 65 évre emelését

A bírák és az igazságszolgáltatás más, közhatalmat gyakorló szereplői esetében is 65 év lehet a nyugdíjkorhatár, míg a bírósági vezetői tisztségek 62 éves korig tölthetők be az igazságügyi miniszter törvénymódosító javaslata értelmében, amelyet hétfőn támogatott az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának kormánypárti többsége.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára az alaptörvény második módosításának, valamint az igazságügyi jogviszonyban alkalmazandó felső korhatárral kapcsolatos törvénymódosítások ismertetésekor elmondta: az Alkotmánybíróság júliusi döntése nyomán született előterjesztések azt is tartalmazzák, hogy nyugdíj folyósítása mellet ne lehessen bírói tevékenységet végezni. Elmondta azt is: a diszkriminációról szóló folyamatos vitának kívánnak gátat szabni azzal, hogy egységes szabályozás születik a nyugdíjazás tekintetében az igazságszolgáltatás összes közhatalmat gyakorló szereplőjére vonatkozóan, vagyis nemcsak a bírókat, hanem az ügyészeket vagy a jegyzőket illetően is. A 65 éves kort idén és jövőre betöltők 2014. január 1-jétől vonulnának nyugdíjba.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az ülésen elmondta: a bírói kar a 65 éves korhatárt elfogadhatónak tartja, azt azonban kifogásolhatónak ítéli, hogy a nyugdíj-összeférhetetlenségi szabály a közszféra más területein nem, csak a bírók esetében érvényesül. Az OBH elnöke átalány-kártérítést javasolt azoknak a bíráknak, akiket az alkotmányellenesnek ítélt rendelkezések alapján nyugdíjaztak. Handó Tünde szerint felhatalmazást kellene adni a központi igazgatásnak arra, hogy az emiatt elindult peres eljárásokban egyezséget köthessenek, akik pedig nem indítottak pert, azoknak kérelemhez és nyilatkozathoz kötötten kellene kompenzációt biztosítani. Az OBH elnöke azt is felvetette, hogy a vezetői korhatár csak a határozott időre és csak a jogszabályok elfogadását követően kinevezettekre vonatkozzon. Azt is javasolta, hogy a nyugdíjba vonuló bírók – a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabály okán – szolgálati pótlékban részesüljenek.

Több ellenzéki képviselő is diszkriminatívnak tartotta a javaslatot. Staudt Gábor (Jobbik) azt kifogásolta, hogy a bírák nem dolgozhatnak nyugdíj mellett, míg Bárándy Gergely és Lamperth Mónika szocialista politikusok azzal nem értenek egyet, hogy korhatárhoz kössék a bírók esetében a nyugdíjazást. Szerintük ez - életkortól függetlenül - beavatkozás a bírói kar függetlenségébe.

Kormánypárti képviselők – Vas Imre és Gulyás Gergely (Fidesz) - azt tartották megfontolandónak, hogy a tanácsvezető bírók tisztségüket 62 év fölött is betölthessék, valamint azt, hogy a vezetői megbízatás esetében ne a betöltésnél, hanem a kinevezésnél szabjon gátat a 62 év. Január 1-jén lépett életbe az a rendelkezés, amely a bírák nyugdíjkorhatárát a korábbi 70-ről 62 évre csökkentette, az Alkotmánybíróság azonban július 16-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a vitatott rendelkezést. Indoklásában hivatkozott a többi közt a bírói függetlenség és elmozdíthatatlanság jogállami értékére.

Répás: átláthatóan működik a Bethlen Gábor Alap

Átláthatóan és rendben működik a Bethlen Gábor Alap, amely tavaly több mint 12 milliárd forinttal gazdálkodott - mondta Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága hétfői ülésén. A Bethlen Gábor Alap 2011. évi tevékenységéről és működéséről szóló beszámolót a testület ülésén 9 igen és 3 nem szavazattal hagyták jóvá.

Répás Zsuzsanna kérdésre válaszolva beszélt arról, gondolkodnak az oktatási-nevelési támogatási rendszer átalakításán. Nagy kérdés, hogy valóban a jelenlegi formájában tudja-e leghatékonyabban betölteni szerepét ez a támogatási forma. Jelezte: nyitott minden ezzel kapcsolatos javaslatra.

Ellenzéki felvetésre megjegyezte: az összeg 12 éve nem változott, ami "elképesztő", ugyanakkor mintegy negyedmillió gyermek számára minden évben kérik ezt a támogatási formát. Hozzátette: a 21.századi követelményeknek megfelelő rendszert alakítottak ki, a támogatást bankkártyára utalják.

Lélfai Koppány az alapkezelő vezérigazgatója ezzel kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy idén a támogatások kifizetése gördülékenyebb lesz majd. Jelezte: tavaly 5,6 milliárd forintot fordítottak e célra.

A csángóoktatásra térve a helyettes államtitkár kiemelte: megnyugtatóan sikerült rendezni a korábbi problémákat, az oktatás folyamatos, a részt vevő pedagógusoknak olyan fizetést tudnak juttatni, amely 10 százalékkal magasabb, mint az erdélyi fizetések.

Szabó Vilmos (MSZP) azt mondta, hogy súlyos kifogásaik voltak az alap létrehozásával kapcsolatban, és ezek nem múltak el. Szóvá tette, hogy a tavalyi évi beszámoló időre nem készült el, és az látszik, nem igazán van több forrás, mint az előző kormány idején. Kifogásolta, a bíráló bizottság összetételét, és hogy a döntés előkészítésből a határon túli szakértők gyakorlatilag ki vannak zárva.

Szávay István (Jobbik) szintén a beszámoló csúszását tette szóvá, és azt, hogy nincs több anyagi forrás mint korábban. Úgy fogalmazott: a kormány nemzetpolitikai fordulatról beszél, azt ugyanakkor nem tartotta nagy eredménynek, hogy a támogatások korábbi összegét sikerült megőrizni. Szerinte a BGA nem átlátható, bürokratikus az ügyintézés, nem szakszerű és nem kiegyensúlyozott a működése.

Potápi Árpád (Fidesz) a bizottság elnöke jelezte: támogatják a beszámolót, a kormány és a frakciószövetség is azt szerette volna, ha a határon túli magyarság támogatási keretei egy alapba kerülnek.

Arra volt kíváncsi, miközben a Határtalanul! tanulmányi kirándulási programot sikerprogramnak nevezte, hogy a források növekednek-e és több diák tud-e részt venni benne. Kitért arra, hogy a szükségessé vált az oktatás-nevelési támogatási rendszerének átalakítása, és beszámolt azokról a visszajelzésekről, amelyek szerint nehezek a pályázati feltételek. Azt kérdezte, könnyítésre, gyorsításra van-e lehetőség, hogy az érintett civil szervezetek korábban megkapják a támogatásokat.

Répás Zsuzsanna válaszában a beszámoló csúszását az ÁSZ és egyéb ellenőrzésekkel indokolta, és jelezte: másként ezen nem tudnak változtatni, mint törvénymódosítással, amire mindenképpen sor kerül.

Azt nem tudta értelmezni, hogy a határon túliak ki lennének zárva a pályázatok elbírálásából, az előkészítésből, mint monda: a kiemelt jelentőségű intézmények körébe csak olyanok kerültek, amelyeket határon túlról javasoltak. A nyílt pályázati keret egyharmada pedig kihelyezett támogatás volt, abba Budapestről egyáltalán nem szóltak bele - tette hozzá.

Úgy látta: a nemzetpolitikai fordulat nem feltétlenül csak többletforrást kell, hogy jelentsen, és kitér arra, hogy szemléletváltás valósult meg a 2010-es kormányváltás után e téren. A terület támogatását kismértékben sikerült növelni - jelezte, hozzátéve: azt, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben van egy ágazat, amelyiknek ez sikerült, nagy eredmény.

Az alap minden döntése átlátható, és a honlapon elérhető - jelezte az ellenzéki kritikákra. Elismerte, az alap indulása nem sikerült úgy, ahogy szerették volna, de ennek az idei évre már nincs kihatása.

Lélfai Koppány azt mondta: készen állnak a Határtalanul! program bővítésére, igyekeztek azt úgy megújítani, hogy minél szélesebb kör számára legyen elérhető.

A jövőbeni elképzelésre térve beszélt a határon túli cserkészmozgalom megújításáról, amelyre egymilliárd forintot kívánnak fordítani.

Általános vitára alkalmas a Ptk.-ról szóló törvényjavaslat

Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága hétfői ülésén általános vitára alkalmasnak találta a Polgári törvénykönyvről (Ptk.) szóló törvényjavaslatot, amely a munka világában is hoz néhány újdonságot.

A javaslatot a fideszes és jobbikos képviselők 14 támogató, és az MSZP-s képviselők 3 tartózkodó szavazata mellett bocsátották általános vitára. Czepek Gábor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) főosztályvezetője a Ptk. munka világát befolyásoló módosításairól kifejtette: azon kötelmi jogviszonyoknál, amelyek keretében munkát lehet végezni, a jogalkotó csak "cölöpöket vert le", amelyektől a felek megegyezése alapján el lehet térni. Hozzátette: a megbízási szerződéseknél különösebb változás nincs a hatályos szabályokhoz képest, míg a vállalkozási szerződéseknél a bírói gyakorlat eredményeihez igazították a szabályozást. Így precízebben határozzák meg a szolgáltatás tartalmát, és a többletmunka valamint a pótmunka fogalmát is rögzítik. Czepek Gábor kifejtette: a tervezési szerződésnél is vannak változások, itt nemcsak a tervező munka elvégzését, hanem annak eredményeképpen a tervdokumentáció előállítását és átadását is rögzíti a szabályozás. A kivitelezési szerződés gyakorlatilag nem változott, a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés ugyanakkor a vállalkozói szerződés egyik típusaként jelenik meg, ez főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számára fontos. Ekkor a vállalkozó a tulajdonában álló állat nevelésére, vagy terménynek - a megrendelő tulajdonában álló területen való - termesztésére köteles - fűzte hozzá a főosztályvezető. Nem változik az a szabály, hogy bontóperben közös vagyonmegosztás esetén a munkával szerzett keresmény közös vagyonnak minősül - mondta Czepek Gábor, hozzáfűzve azonban, hogy az üzleti célú vagyon használatánál az üzletet irányító házasfélnek ad elsőbbséget az üzletmenet folytonossága érdekében. A bizottság támogatta azt a módosító javaslatot, amelyet a költségvetési bizottság nyújtott be a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényjavaslathoz. Ez a változtatás törli a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, amely szerint a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó adózónak be kell jelentenie az állami adhatóságnak, ha a bevétele meghaladja a 6 millió forintot. A módosítás emellett kitolja február 25-re a bevallás vagy a bevételről szóló nyilatkozat benyújtásának határidejét. A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, és a jobbikos, LMP-s, valamint MSZP-s képviselők 6 nem szavazata mellett általános vitára alkalmasnak találta a 2011-es költségvetés végrehajtásáról szóló zárszámadási törvényjavaslatot. Kardkovács Kolos, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) helyettes államtitkára bevezetőjében elmondta: a kormány 2011-ben folytatta a strukturális átalakításokat, az ennek kapcsán bejelentett Széll Kálmán Tervnek pedig az egyik sarokpontja volt a foglalkoztatottság növelése. Hangsúlyozta, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentésében hatékonynak ítélte a költségvetés végrehajtását, az ÁSZ által tett javaslatok kapcsán pedig az érintettek intézkedési tervet fognak készíteni. Vlasits Ágnes, az ÁSZ számvevője az ülésen elmondta: az ÁSZ ellenőrzése lefedte a központi költségvetés bevételi főösszegének 96, kiadási főösszegének 91 százalékát, és összességében azt állapították meg, hogy javult a tavalyi költségvetés végrehajtásának hatékonysága, az ÁSZ csak az európai uniós fejlesztési előirányzatok felhasználását látta el elutasító záradékkal. Kardkovács Kolos Bertha Szilvia (Jobbik) felvetésére elmondta: a költségvetés módosítása a változó gazdasági környezet miatt szükséges volt, ugyanakkor a hiánycélhoz végig tartotta magát a kormány, és szem előtt tartotta a foglalkoztatás növelését is.

A Széll Kálmán Tervben előirányoztak olyan rendelkezéseket, amelyek megtakarítást jelentettek a Munkaerő-piaci Alapban (MPA), így csak strukturális átrendeződés, szemléletváltás történt a Széll Kálmán Tervben foglaltak szerint - válaszolta a helyettes államtitkár Szél Bernadett (LMP) felvetésére. A képzés kapcsán Kardkovács Kolos kifejtette: a kormány törekedett arra, hogy ahol vannak európai uniós források, ott azokat vonják be a képzés támogatására, emellett pedig csak a munkaerő-piacon is hasznosítható képzéseket támogassák.

Kardkovács Kolos megítélése szerint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének 3 hónapra történő csökkenése nem hatott a magyar dolgozók érdeke ellen, mivel a segély helyett munkát kell kínálni, ahol pedig az elsődleges munkaerő-piacon nincs erre lehetőség, ott átmenetileg közfoglalkoztatási programokat kell szervezni. Gúr Nándor (MSZP) felvetéseire a helyettes államtitkár azt válaszolta: a kormány politikája kiszámítható, mivel abban elsőbbséget élvez a hiánycél tartása, valamint az államadósság csökkentése, és a bizalmat jól jelzi, hogy az állam a piacról tudta magát finanszírozni. A reálkeresetek kapcsán hozzátette: senki nem járt rosszabbul, a gyermekes családok pedig jóval nagyobb reálkereset növekedést könyvelhettek el.