OGY - Orbán: nincs szükség a négy évvel ezelőttihez hasonló, rossz IMF-megállapodásra (frissülő hír)

Azeri kiadatás - Az alkotmányügyi bizottság tagjai betekinthetnek az ügy irataiba

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának tagjai betekinthetnek az azeri Ramil Sahib Safarov kiadatásával kapcsolatos iratokba - Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ezzel kapcsolatos leveléről a testület hétfői ülésén adtak tájékoztatást.

Salamon Lászlónak, az alkotmányügyi bizottság KDNP-s elnökének ismertetése szerint a testület egyik tagja, az MSZP-s Bárándy Gergely kért betekintést a Ramil Sahib Safarov büntetésének átadásával összefüggő ügyiratokba a minisztertől, aki erre reagálva közölte, hogy engedélyezi a betekintést, igény esetén az alkotmányügyi bizottság többi tagjának is. Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

Az alkotmányügyi bizottság nemet mondott a családon belüli erőszakkal kapcsolatos népi kezdeményezésre

Az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága hétfői ülésén nem támogatta azt a népi kezdeményezést, amely arról szól, hogy legyen önálló büntetőjogi törvényi tényállása a családi belüli erőszaknak.

Salamon László, a testület KDNP-s elnöke emlékeztetett arra, hogy a júniusban elfogadott új büntetőtörvénykönyv (Btk.) országgyűlési vitájában 80 százalékos többséggel döntött úgy a parlament, hogy egy ilyen típusú tényállásra nincs szükség a Btk.-ban. Mint mondta, kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt úgy gondolták, hogy az a szabályozás csak nehezítette volna az ilyen magatartások üldözését. Salamon László ezzel az együtt élők közötti lelki bántalmazásról szóló tényállásra utalt, amelyet az új kódexben a kormány eredetileg bűncselekménnyé tett volna. Azonban ennek elhagyását javasolta a fideszes Varga István és a KDNP-s Salamon László mellett, Bárándy Gergely (MSZP) is, és bár a kormány nem értett egyet velük - az igazságügyi államtitkár tartózkodott a szavazáskor -, a parlament támogatta az előterjesztésüket, vagyis a lelki bántalmazás nem lett önálló tényállás a jövő július 1-jén hatályba lépő Btk.-ban. Bárándy Gergely szintén úgy vélte, hogy ez a tényállás nem tudta volna kezelni a problémát, dogmatikailag helytelen volt, ezért szavaztak úgy, hogy ne legyen része a Btk.-nak. Ugyanakkor jelezte: az MSZP nem zárkózik el attól, hogy kódex módosításával hatékonyan kezeljék ezt a kérdést. A fideszes Varga István úgy vélte: a népi kezdeményezés szervezői nem tudták minek az élére álltak, ugyanis a Btk. jelenleg is bünteti a családon belüli erőszakot. Hozzátette: az a tényállás, amit kihagytak a Btk.-ból, megfoghatatlan és bizonyíthatatlan volt. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás a családon belüli erőszakkal érintett nők nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet, és azt kezdeményezte, hogy az ülésen hallgassák meg a kezdeményezők képviselőjét is, de ezt az indítványt a testület kormánypárti többsége nem támogatta. Az alkotmányügyi bizottság végül a Fidesz-KDNP-s tagok ellenszavazatával, az MSZP-s és jobbikos képviselők igen szavazata és egy tartózkodás mellett a népi kezdeményezést nem támogatta.

Jövő január helyett júliustól jöhetnek az állami dohányboltok

Jövő év januárja helyett 2013. július 1-jétől javasolja felállítani az állami koncessziós dohányboltok rendszerét Magyarországon a parlament alkotmányügyi bizottsága. A reptéri vámmentes boltokra nem terjedne ki a törvény hatálya, nem lehetne örökölni a koncessziós jogot és dohánytermékeken kívül mást nem lehetne árulni a "Nemzeti Dohányboltokban", ugyanakkor egyes kistelepüléseken mozgóboltban is lehetne cigarettát venni - az erről szóló zárószavazás előtti módosító javaslatokat a testület hétfői ülésén fogadták el.

A fideszes Vas Imre javaslatára benyújtott bizottsági zárószavazás előtti indítványokra a testület kormánypárti többsége igennel szavazott, azokat a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője is támogatta. A trafiktörvény néven közismert javaslatot a parlament még februárban öntötte végleges formába, de a zárószavazást elhalasztották az Európai Bizottság véleményének megismeréséig. A jogszabály az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalja a dohánytermékek kiskereskedelmét, így azokat csak a koncessziós szerződés alapján működő kereskedők árulhatnák. Az előterjesztés úgy számol, hogy nagyjából hétezer dohánybolt jön létre országszerte. A javaslatról várhatóan kedden lesz zárószavazás. Míg az egységes javaslat szerint a pályázatokat szeptember végéig írták volna ki és az év végéig zárultak volna le, az első engedélyeket pedig jövő január 1-től lehetett volna kiadni, az alkotmányügyi bizottság egyik zárószavazás előtti módosító indítványa megváltoztatja a határidőket. Eszerint a pályázatokat első alkalommal november 15-ig kell kiírni, és az eredményt hatvan napon belül kell kihirdetni, az engedélyeket pedig 2013. július 1-jén lehetne legkorábban kiadni.

Emellett kivennék a törvényjavaslat hatálya alól a repülőterek vámmentes üzleteit, így ott a jövőben is lehetne majd dohánytermékeket árusítani. Szintén változást hozna annak a zárószavazás előtti módosító javaslatnak a beépülése, amely szerint - az eredeti előterjesztésben foglaltakkal szemben - nem lehetne örökölni a koncessziós jogot, valamint dohánytermékeken kívül nem lehetne mást árulni a dohányboltokban. Ez utóbbi érdekében törlik a kormány dohányboltokban árusítható termékkörökre vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazását. Egy másik módosító indítvánnyal lehetővé tennék, hogy az állam mozgóbolt útján is gyakorolhassa a dohánytermék-kiskereskedelmet azokon a kistelepüléseken, ahol a koncessziós pályázat eredménytelenül zárul. A testület ülésén a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kérdésére Lenner Áron belgazdaságért felelős helyettes államtitkár azt mondta: a módosító indítványok leginkább a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, nagy részük kompromisszumos javaslat annak érdekében, hogy ne induljon kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.

Matolcsy György: a teljes foglalkoztatottság a cél 2020-ig

A kormány célja, hogy 2020-ig több mint 5 millió adózó munkahely legyen Magyarországon, ez pedig egyben teljes foglalkoztatást jelent - mondta éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában a nemzetgazdasági miniszter hétfőn.

Matolcsy György kiemelte: a cél, hogy 2020-ig 1-1,5 millió új munkahely jöjjön létre az országban.

Jövőre a kormány azt szeretné, ha legalább 300-400 ezer között legyen a közmunkaprogramban foglalkoztatottak száma, és ez a szám évről évre emelkedjen - jelentette ki.

A miniszter azt mondta: "valószínűleg nem" lehet kiterjeszteni a Magyar Nemzeti Bankra a pénzügyi tranzakciós illetéket, de a munkahelyvédelmi akcióterv ezen bevételi lába - attól függetlenül, hogy a teljes pénzügyi rendszer vagy csak 70-80 százaléka fizeti a tranzakciós illetéket - stabil.

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkahelyvédelmi akciótervet a kormány szeretné elfogadtatni a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) is - jelezte Matolcsy György.

Kiemelte, hogy a munkahelyvédelmi akcióterv teszi lehetővé az utóbbi két évben elindított, jelentős eredményeket hozó foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét Magyarországon.

Matolcsy György a bizottság ülésén kifejtette: Magyarország sikeres államháztartási, pénzügyi konszolidációt hajtott végre az utóbbi két évben, ennek első jele, hogy folyamatosan csökken az államadósság.

A másik kiemelt eredmény, hogy olyan - hagyományos és nem hagyományos - eszközökkel hajtotta végre a kormány a sikeres államháztartási konszolidációt, amelyek révén képes volt megőrizni a politikai stabilitást - mondta a miniszter, hozzátéve, hogy 3 százalék alá csökkent a költségvetési hiány.

A kormány által végrehajtott gazdaságpolitikai fordulat harmadik eredménye Matolcsy György szerint, hogy a válságkezelés közepette is nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség az országban: 120 ezerrel nőtt az adózó foglalkoztatottak száma két év alatt, miközben 2002 és 2010 között 240 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak létszáma.

A foglalkoztatáspolitikai fordulaton belül jelentős eredmény az is, hogy csökkent a munkanélküliségi ráta, bár az állástalanok aránya még mindig elfogadhatatlanul magas - fűzte hozzá Matolcsy György.

Szólt arról is, hogy az aktivitási ráta ugyancsak nőtt, és Magyarország immár nem az utolsó előtti az uniós tagállamok között. Matolcsy György kiemelte: 65 százalék közelében van az aktivitási ráta, a foglalkoztatási ráta 5 éves csúcsot ért el. Hozzátette: az aktivitási ráta 20 évvel ezelőtt volt utoljára ilyen magas.

A miniszter elmondta: a foglalkoztatáspolitikai fordulat első eredményeit úgy tudta elérni a kormány, hogy közben a foglalkoztatáspolitika egészét átalakította. Erre példaként említette a Magyar Munkaterv megalkotását, az érdekegyeztetés új rendszerét, az új közmunka rendszert, valamint azt, hogy a kormány segély helyett munkát kínál az embereknek.

Hozzáfűzte, hogy ezeket az eredményeket nem sikerülne fenntartani, ha nem lenne új szakképzési törvény, új Munka törvénykönyve, ősszel pedig már az új felnőttképzési törvényt tárgyalja az Országgyűlés.

A munkahelyvédelmi akciótervről azt mondta: az lehetővé teszi majd a foglalkoztatáspolitikai fordulat továbbvitelét, mivel az üzleti szektorban csak akkor lehet bővíteni a foglalkoztatást, ha célzottan - vagyis a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű csoportoknál - csökkentik az élőmunkát terhelő járulékokat.

Matolcsy György hangsúlyozta: a kormány ott avatkozik be, ott véd majd munkahelyeket, és teszi lehetővé újak létrehozását az üzleti szektorban, ahol elfogadhatatlanul alacsony a foglalkoztatottság.

Matolcsy: vita van a 3 százalék alatti hiány tartásának mikéntjéről

A Költségvetési Tanáccsal, a Magyar Nemzeti Bankkal, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval (EU) arról folyik a vita, hogyan valósítható meg jövőre a 3 százalék alatti költségvetési hiány - mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottságában, Budapesten.

"Nem titkolom, hogy vannak olyan pontok, amelyeken hosszan fogunk vitatkozni" - fogalmazott Matolcsy György, hozzátéve, hogy "ők mondjuk egy pénzügyi tranzakciós illetéket ördögtől valónak tartanak egyes esetekben most, aztán később majd nem". Elmondta: egyelőre tárgyalások folynak arról, hogy pontosan kire veti ki a kormány pénzügyi tranzakciós illetéket. A foglalkoztatás bővítésének finanszírozásába be kell vonni a pénzügyi szektort - jelezte a miniszter.

A képviselők Matolcsy György felszólalása után a kormány foglalkoztatáspolitikájának utóbbi évét értékelték, és kérdezték a tárcavezetőt.

Gúr Nándor (MSZP) elmondta: Magyarországnak valóban érdeke, hogy minél többen dolgozzanak, és ne legyenek regisztrált álláskeresők, de az elmúlt két év intézkedései szerinte nem ezt segítették elő. Kiemelte: Matolcsy György a bizottság előtt nem szólt arról, hogy a csökkenő államadósság "nagyjából 3000 milliárd forint elkobzott pénz részbeni felhasználása". Hozzátette: az álláskeresési járadék folyósítási idejének jelentős csökkentése kiszolgáltatottá teszi az álláskeresőket, mert az átlagos álláskeresési idő 18 hónap.

Bertha Szilvia (Jobbik) szerint az ipari termelés fellendülését és a beruházásokat kellene ösztönözni, mert ez teremt új munkahelyeket.

Egyed Zsolt (Jobbik) úgy vélekedett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében még rosszabb a helyzet, aki csak tehette (képzettek, mobilak) már elköltöztek, arra még nem adott alternatívát a kormány, hogy az ott maradt, képzetlen tömeggel mit kezdjenek.

Kontur Pál (Fidesz) arról beszélt, hogy az előző kormány "csukott szemmel" írta alá az IMF megállapodást, míg a mostani kormány gazdaságpolitikája sikeresen talpra állította az országot, és segített abban, hogy Magyarország ne jusson Görögország sorsára. Hozzátette: a Start-munka program fontos eredményeket hozott azokban a térségekben, ahol nem volt munkalehetőség.

Hasonlóan vélekedett Spaller Endre (KDNP) is, aki szerint a közfoglalkoztatottak hasznos munkát végeznek, ezért a KDNP támogatja a munkahelyvédelmi akciótervet, mert azon, munkavállalási szempontból hátrányos helyzetű rétegeknek segít, akik nehezebben találnak munkát.

Kara Ákos (Fidesz) szerint helyes az az irány, amelybe a kormány foglalkoztatáspolitikája elindult, és egy reagáló, aktív foglalkoztatáspolitika hosszú távon is meghozza a sikert.

Széll Bernadett (LMP) hangsúlyozta: az idei első fél évben 21.400-zal dolgoztak kevesebben mint az előző év azonos időszakában, és még a versenyszférában, a cégeknél jelentős létszámleépítés volt, a közmunkások száma megtöbbszöröződött. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közmunkások sok olyan támogatást nem kapnak meg, amelyet regisztrált álláskeresőként megkapnának, ez pedig hátráltatja az elsődleges munkaerő-piacra való visszatérésüket.

Matolcsy György válaszában kiemelte: állami segítség nélkül a magánszektor nem teremt munkahelyeket. Kifejtette: elfogadhatatlan, hogy 18 hónapos az átlagos munkanélküliségi idő, ugyanakkor csak három hónapig van szükség az álláskeresési járadék folyósítására, mert utána ott a közmunka lehetősége. A kormány tartja magát "a segély helyett munka"-elvhez. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista kormányok hitelből adtak segélyt, az államadósság jelentősen megnőtt, 240 ezer munkahely pedig elveszett, és kétszeresére nőtt a munkanélküliség. 2013 Magyarországon a növekedés éve lesz egy átmeneti visszaesés után - hangsúlyozta Matolcsy György. A hátrányos helyzetű térségekről elmondta: azokat valóban segíteni kell, a munkahelyvédelmi akciótervet ki is kell esetleg egészíteni úgy, hogy vállalkozói zónákon keresztül segítsék a hátrányos területeket. Kiemelte: az utóbbi két évben 120 ezerrel nőtt a foglalkoztatás, a versenyszférában is alakultak új munkahelyek, és amint visszatér a gazdasági növekedés, a versenyszférában tovább bővül az új álláshelyek száma. Matolcsy György úgy vélekedett, hogy a közmunkaprogramok egyértelműen sikeresek, immár nem "lapátot támasztanak" dolgozók mint az a korábbi programokban néha előfordult, hanem értékteremtő munkát végeznek. Jelenleg az infrastrukturális munkák vannak többségben, de mezőgazdaságba, a turizmusba, és az építőiparba is "bemerészkednek" a közmunkával. Matolcsy György az ülésen szólt arról is, hogy a következő 6-18 hónapban jelentős külföldi befektetésekről dönthetnek, részben a keleti nyitás keretében. Kifejtette: a kínai nyitás hozadéka már most látható, és olyan fejlesztési beruházási döntések előtt állnak, amelyek meglepőek lesznek, és Északkelet-Magyarországra fognak összpontosulni, jellemzően hátrányos helyzetű régiókba. A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a következő hetekben a jövő évi minimálbérről is elkezdődnek az egyeztetések a megfelelő fórumokon.

Vona Gábor: a Fidesz a saját gazdaságpolitikai csődjét keni rá az IMF-re

A Jobbik parlamenti frakcióvezetője szerint a Fidesznek kapóra jön a Nemzetközi Valutalappal (IMF) folytatott tárgyalás, hiszen ez "jó ürügyet teremt arra, hogy az örökölt és a saját gazdaságpolitikai csődjét rákenje az IMF-re".

Vona Gábor erről Orbán Viktor miniszterelnök hétfői, napirend előtti felszólalására reagálva beszélt az Országgyűlésben.
Az ellenzéki pártelnök-frakcióvezető azt firtatta, hogy ha a kormányfő bevallása szerint sincs szükség megegyezésre az IMF-el, akkor mégis miért akar a kormány megegyezni a valutalappal. Ha a Fidesz a KDNP-vel közösen ezután fog saját tárgyalási javaslatot kidolgozni, akkor "mit csinált eddig Fellegi Tamás és Varga Mihály; eddig nem volt a kormánynak saját tárgyalási koncepciója?" - kérdezte Vona Gábor.
    
A munkahelyvédelmi akcióterv kapcsán a jobbikos politikus hiányolta, hogy Orbán Viktor beszédében nem esett szó a munkahelyteremtésről. Emlékeztette a kormányfőt arra, hogy soha nem volt ilyen magas a fiatalok külföldre vándorlása.
A választási rendszerrel kapcsolatban a Jobbik szerint nem a regisztráció a megoldás, hanem a műveltségi cenzus, az ellenzéki párt elemi iskolai végzettséghez kötné a szavazáson való részvételt - ismertette Vona Gábor.
Hangsúlyozta azt is: a felszólalásból szerinte hiányzott Orbán Viktor véleménye a magyar gazdaság második negyedévének adatairól, az állami földalap körüli botrányokról, a "Simicska, Nyerges és társai körüli botrányról", a Belügyminisztérium "nyári ámokfutásáról", illetve a keleti fordulat kudarcáról.
Részben Orbán Viktor szavait idézve Vona Gábor azzal zárta felszólalását: "hatalmas, aki másokat legyőz, erős, aki önmagát; a Jobbik meg az, aki önöket fogja legyőzni".

L. Simon: évtizedekre biztosított lehet a múzeumok és könyvtárak finanszírozása

Szakmailag és finanszírozási szempontból is évtizedekig működőképes lehet az a rendszer, amely a korábban megyei fenntartású múzeumokat és könyvtárakat a települési önkormányzatokhoz rendeli január 1-jétől - mondta el L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottságában a törvényjavaslatról.

A testület a kormánypárti képviselők szavazatával általános vitára alkalmasnak találta a múzeumok, a könyvtárak és a közművelődési intézmények fenntartását érintő törvény módosításáról szóló javaslatot, amelynek értelmében január 1-jétől a korábbi megyei fenntartású intézmények a megyeszékhelyekhez vagy azokhoz a településekhez kerülnek, amelyeken működnek.

Az államtitkár szerint a törvény 1997-es elfogadása óta a mostanihoz hasonló mértékű változás nem volt a múzeumi, könyvtári, a levéltári és a közművelődési területen. Közölte, hogy lezárult egy két éve tartó szakpolitikai vita, és ennek az eredményeként született meg a kulturális államtitkárságon a törvényjavaslat, amelyet a kormány is támogatott.
    
Emlékeztetett arra, hogy a megyei önkormányzatok fenntartásában működő múzeumok, könyvtárak, levéltárak és művelődési központok ingatlanjait és feladatait átvette az állam, és 2012. január 1-je óta - átmenetileg - a megyei intézményfenntartó központok működtették azokat.
Elmondta, hogy törvényjavaslat értelmében a múzeumok és a könyvtárak 2013 januárjától kerülnének "végleges helyükre", míg a levéltárak már korábban, október 1-jétől. Az intézmények fenntartását a megyeszékhelyek, valamint azok a települések veszik át, amelyeken az intézmények működnek, de az ingatlanok és például a múzeumi tárgyak tulajdonjoga az államé marad.

L. Simon László szerint a mostani módosítással közelebb viszik az intézményeket azokhoz a közösségekhez, amelyekben van erő és akarat, hogy azokat fenntartsák. Az államtitkár szerint a változás azért is előrelépés, mert az elmúlt húsz évben nem volt világos költségvetési szerkezete a területnek, és a fenntartók nem tudták időben, hogy mennyi pénzük lesz a következő évben. Hozzátette; most egy olyan költségvetési szerkezetet alakítanak ki, amelyben például már most meg tudják mondani, hogy az egyes városok könyvtárai vagy múzeumai mennyi pénzt fognak kapni.

Orbán: nincs szükség a négy évvel ezelőttihez hasonló, rossz IMF-megállapodásra

A miniszterelnök szerint az ország ma erősebb, mint 2008-ban volt, nagyobb a mozgástere, ezért nem szorul rá arra, hogy a négy évvel ezelőttihez hasonló, "rossz megállapodást" kössön a Nemzetközi Valutalappal (IMF). Magyarországnak a saját problémái miatt egyébként nem is lenne szüksége biztosításihitel-típusú IMF-megállapodásra, arra az uniós problémák miatt van szüksége - mondta Orbán Viktor hétfőn, az őszi parlamenti ülésszakot megnyitó beszédében, amelyben bejelentette azt is: pénzügyi ombudsmani hivatal felállítását javasolja.

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásában azt mondta, a dolgok a kormány elképzelései szerint alakulnak: százezreket szabadítottak ki "a devizahitelezés fogságából"; bevezették az arányos, teljesítményösztönző, családi alapú adózást, és - a KDNP javaslatai alapján - folytatják is annak kiépítését; továbbá a válság előtti szintre szorították vissza a munkanélküliséget, a munkahelyvédelmi akciótervet pedig "bárki bármit mond, végig is fogjuk vinni".
    
A kérdés az - folytatta -, hogy ha a dolgok így, a tervek szerint alakulnak, mi szüksége van az országnak egy IMF-megállapodásra. Magyarországnak saját problémái miatt nincs szüksége az IMF-megállapodásra, mert "stabilan állunk a lábunkon, a magunk problémáit saját erőből is meg tudjuk oldani" - válaszolta, közölve, hogy az országnak az Európai Unió problémái miatt van szüksége egy biztosításihitel-megállapodásra, Magyarország ugyanis így védheti meg magát az "Európát nyomasztó betegségtől".
    
Az unió jelenleg inkább a probléma forrása, nem pedig a megoldás, Magyarország azért nem tud kilábalni a problémáiból, mert "visszahúz bennünket az eurózóna válsága" - értékelte a miniszterelnök, aki szerint amiben Magyarország előrelépett, az is azért sikerült, "mert tudatosan mást csináltunk, másképp és más döntéseket hoztunk, mint azok, akik a válságot okozták, és láthatólag nem is boldogulnak vele azóta sem".
"Számunkra előnyös lenne egy megállapodás, akarunk is megállapodást kötni, de csak jót. (...) Rosszat már kötöttünk" - hangsúlyozta, kijelentve: "Magyarországnak nincs szüksége egy MSZP-típusú megszorításokhoz vezető" megállapodásra az IMF-fel és az Európai Unióval, az ország ugyanis ma erősebb, mint 2008-ban - az előző megállapodás megkötésének idején - volt, nagyobb a mozgástere. Ez szerinte pedig annak a politikai életszabálynak - és az ebből levezetett kormányzati cselekvésnek - köszönhető, amely szerint Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha növeli autonómiáját, erősíti az önálló döntéshozási képességét.
Orbán Viktor megerősítette: a magyar államkötvényeket "túljegyzik", a pénzpiac működik, az ország kereke, bár nagy erőfeszítés árán, de forog, ezért Magyarországnak nem kell elfogadnia egy a 2008-ashoz hasonló megállapodást. Szavait nagy taps fogadta a kormánypárti padsorokból.
    
A kormány alternatív IMF/EU-tárgyalási javaslatának kidolgozása előtt tanulni kell a korábbi hibákból, le kell vonni a 2008-as megállapodás tapasztalatait: a következő kormányülésnek ezért ez lesz az egyik fontos napirendi pontja - jelezte, hozzáfűzve, hogy a kabinet javaslatának alapja a munkahelyvédelmi akcióterv támogatása lesz.
    
A miniszterelnök közölte azt is, hogy bár az elmúlt két évben sokat tettek - és el is értek eredményeket - annak érdekében, hogy az embereket megvédjék az uzsorahitelektől, az erőfölényükkel visszaélő pénzintézetektől, a bankok gyakorta tapasztalt kíméletlenségétől, még mindig sok a "dokumentálható állampolgári sérelem". Ezért azt javasolta, hogy angol mintára Magyarország is állítsa fel a pénzügyi ombudsman, vagyis pénzügyi szószóló intézményét az emberek védelmében.
    
Jelezte továbbá, hogy Magyarországnak is fel kell készülnie a fenyegető élelmiszer-árrobbanásra - amely nyomában társadalmi nyugtalanság, feszültség, sőt konfliktusok alakulhatnak ki a világ különböző pontjain -, ezért az ősz során a gazdasági és vidékfejlesztési tárca külön munkacsoportja készíti fel a magyar nemzetgazdaságot a jövő év tavaszán várható nehéz világhelyzetre.
    
Az ősszel a parlament előtt álló feladatok között említette az új választási eljárási törvényt - amely alkalmazkodni fog ahhoz a tényhez, hogy "a magyar világnemzet lett" -, "az alaptörvényben lefektetett szabadság és felelősség eszmei, elvi alapján álló" új polgári törvénykönyvet (Ptk.), valamint az új földtörvényt is, amely a termelést, a munkát, a munkahelyteremtést szolgálja majd, kielégíti a magyar földművesek százéves életigényét, és megvethető vele egy új, modern, gazdaközpontú mezőgazdaság birtokrendszerének alapja. Az ősz feladata a szociális adókedvezményre, munkahelyteremtésre, államadósság-csökkentésre és kézben tartott pénzügyekre épülő, jövő évi költségvetés elfogadása is - tette hozzá.

Folytatódik továbbá az új magyar államrendszer kiépítése, az igazságszolgáltatás reformja, az egészségügy és az oktatás újjászervezése, és befejeződik a rendőrség átszervezése is - sorolta Orbán Viktor, megemlítve azt is, hogy október 1-jétől magyar katonák biztosítják a kabuli nemzetközi reptér védelmét.
    
"Most sem ígérhetem, hogy az év végére már olyan államunk lesz, amely teljes egészében megfelel a magyar életigényeknek, és a magyar észjárás szerint működik, de azt ígérhetjük, hogy ezen ülésszak végére már közel leszünk hozzá, és a 2013/14-es tanév megnyitójával végére is érünk az új magyar államszervezet teljes kiépítésének" - mondta a kormányfő.
Szavait azzal zárta, hogy 2012 őszén "saját magunkat kell legyőznünk", vagyis az országnak le kell győznie kishitűségét, "azt a belénk plántált gondolatot, miszerint ha magyar vagy, úgysem lehetsz sikeres, ha ide születtél, nem boldogulhatsz, legfeljebb, ha elmész innen".

 - A kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva a KDNP működőképes és válságtűrő állam kiépítését sürgette, a Fidesz a munkahelyvédelmet nevezte az ország előtt álló legfontosabb feladatnak, míg az MSZP arra figyelmeztette a kormányfőt, hogy nem csak erő, ész is kell az IMF-megállapodáshoz. Orbán Viktor válaszában az IMF-megállapodásról és az azeri katonatiszt kiadatásáról is beszélt.    

OLDALTÖRÉS: KDNP: működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni

KDNP: működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni

A KDNP szerint egy működőképes és válságtűrő államot kell kiépíteni a túlköltekező állam helyett. Harrach Péter frakcióvezető Orbán Viktor kormányfő országgyűlési felszólalására reagálva kiemelte: az elmúlt két évben megkezdték az adósság csökkentését, a hiánycél megvalósítását, a nagy rendszerek saját lábra állítását, biztosították a nyugdíjrendszer működőképességét. 
Harrach Péter szólt arról, hogy idén ezermilliárd felett van, amit az adósság törlesztésére kell fordítani.    Megjegyezte: az eladósítást a baloldali, szocialista kormány "követte el", amelyik hagyta azt is, hogy a bankok devizacsapdába csalogassák az embereket. A frakcióvezető Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető azon kijelentésére reagálva, hogy a magyar miniszterelnök hazudott, azt mondta, aki miniszterelnökként hazudott, az Gyurcsány Ferenc volt.

MSZP: nem csak erő, ész is kell az IMF-megállapodáshoz

Nem csak erő, hanem ész is kell az IMF/EU megállapodáshoz, ezért jó lenne, ha a miniszterelnök nem csak az erő nyelvén politizálna - mondta Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezetője Orbán Viktor kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva.    A politikus azt kérte a miniszterelnöktől, hogy hozza nyilvánosságra azokat követeléseket, amelyeket a valutaalap és az EU támasztott, hogy kiderüljön, egyáltalán léteznek-e ezek a feltételek. "Ha valósak ezek a követelések (...) akkor szeretném mondani, ilyen feltétekkel a magyar kormánynak nem szabad az IMF-fel megállapodást kötnie.(...) De ha nincsenek ilyen követelések, akkor miniszterelnök úr, ön egyszerűen szemérmetlenül hazudott a magyar embereknek, hazudott Magyarországnak" nemcsak az elmúlt hetekben, hanem ma is - jelentette ki Mesterházy Attila.
        
Fidesz: a munkahelyvédelem a legfontosabb feladat     

A Fidesz frakcióvezetője a munkahelyvédelmet nevezte az ország előtt álló legfontosabb feladatnak. Rogán Antal a miniszterelnök napirend előtti felszólalására adott válaszában azt mondta: az elmúlt két évben az Európai Unióban csökkent a foglalkoztatás, de el kell érni az, hogy a kedvezőtlen európai tendencia ne szivárogjon be Magyarországra. Mint mondta, ennek érdekében nemcsak a munkahelyteremtést kell célnak tekinteni, hanem a meglévő állások védelmét is, ezért a Fidesz frakció támogatja a kormány munkahelyvédelmi akciójának végrehajtását. 
A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője egyetértett a miniszterelnökkel abban: nem mindegy, milyen megállapodást köt a kormány az IMF-fel, és abban is, hogy a 2008-as megállapodás jelenleg nem elfogadható az ország számára. Rogán Antal az ezen politikát bíráló MSZP-t és LMP-t IMF-pártoknak nevezte, és azt mondta: a 2008-ban kötött egyezséget 2009-ben a legnagyobb mértékű, csaknem 7 százalékos gazdasági visszaesés követte, nem jöttek létre új munkahelyek, nem lett stabil a költségvetés és olyan törvények születtek, amelyek következtében csökkentek a nyugdíjak vagy a közfoglalkoztatottak bérei.
    
Orbán: az IMF ugyanazt követeli, mint 2008-ban

"Biztosak lehetnek benne, hogy az IMF ma pontosan azt követeli tőlünk, mint amit önöktől követelt" - mondta a szocialisták padsora felé fordulva Orbán Viktor a napirend előtti felszólalására érkező reakciókra válaszul. Hozzátette: a valutaalap ugyanúgy a költségvetési kiadások visszafogását várja el, mint négy évvel ezelőtt, és "követeli azt a hatszázmilliárdos - most a számok mások ugyan - nagy pénzügyi csomagot, amit önök az IMF-hitelből a bankoknak átadtak".
Szintén a baloldalnak címezve úgy fogalmazott: látszik, hogy remegve várják a megszorításokat, ezzel azonban összekeverik saját politikai érdekeiket az ország érdekeivel. Az ország érdeke, hogy a kormány bebizonyítsa: "jobban tudjuk csinálni, mint önök" - jelentette ki.
Orbán Viktor beszélt arról is, illúzió azt hinni, hogy a fogyasztás nőni fog a közeljövőben, a magyarok ugyanis, okulva az elmúlt tíz évből, óvatosak, nem akarnak hitelből fogyasztani, inkább szabadulnának az adósságtól.     
Jávor Benedeknek, az LMP frakcióvezetőjének válaszolva a miniszterelnök azt mondta: az ellenzéki párt "nem játszik tiszta lapokkal", amikor arról beszél, hogy korrupció van egyes közbeszerzéseknél. A kormányfő kitért arra is, hogy elutasítják a Jobbiknak a műveltségi cenzus bevezetésére vonatkozó javaslatát.
    
Azeri kiadatás - A miniszterelnök szerint a kormány igazságos döntést hozott

Igazságosnak tartja az azeri baltás gyilkos átadásáról szóló kormánydöntést a miniszterelnök. Orbán Viktor a parlamentben visszautasította azt az MSZP-s feltételezést, hogy a kormány pénzügyi érdekből döntött Ramil Safarov átadásáról. A miniszterelnök kifejtette: a magyarországi joggyakorlat "az volt és az is marad", hogy ha valakit itt egy bűncselekményért elítélnek, és hazája kéri, a büntetés végrehajtását átengedik. Orbán Viktor elmondta, a kiadatási ügyben összkormányzati egyeztetés volt, számba vették a nemzetközi jogi és diplomáciai szempontokat, és végül arra jutottak: az az igazságos döntés, ha folytatják az említett joggyakorlatot.

OLDALTÖRÉS: LMP: a miniszterelnök számoltatja el a parlamentet

LMP: a miniszterelnök számoltatja el a parlamentet 

 "Magyarország miniszterelnökének politikai és morális beszámíthatósága minimum kétséges" - kezdte napirend előtti felszólalását Jávor Benedek. 
 Az LMP frakcióvezetője bírálta a kormány intézkedéseit, a többi közt azt, hogy "az állam önmaga megadóztatásával próbált forrást teremteni a költségvetéshez". Kifogásolta, hogy a kormány az azeri baltás gyilkot "eladta egy kaukázusi diktátornak", valamint a választási regisztráció bevezetésének tervét is. 
Szerinte jelenleg a miniszterelnök számoltatja el a parlamenti többséget, amely nem akarja tudomásul venni, hogy a "szabadságharcnak nevezett ámokfutás megbukott". 
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában kifogásolta, hogy az LMP politikusa úgy szólította meg a Fideszt, hogy a kormánypárti frakciónak a házszabály értelében nincs módjuk arra reagálni. 
Azt mondta, hogy nem a Fidesz, hanem az LMP frakciójából mondanak le újabb és újabb képviselők, "mint ha itt bomlana meg a fegyelem, vagy nem lenne meg az egységes értelmezés". 
Közlése szerint ezzel szemben a frakciószövetség egységét az adja, hogy tagjai ugyanúgy képzelik el a feladatok megoldását. "Arra szövetkeztek, hogy együttesen, fegyelmezett munkával kivezetik az országot a válságból" - fogalmazott a politikus. 

A KDNP a családi adókedvezmény kiterjesztését szorgalmazta 

Pálffy István (KDNP) pártja, a magyar családok számára kedvező javaslatát ismertette felszólalásában. Mint mondta, az átlagkeresetű családoknak havi 30 ezer forintos többletet jelenthet, ha a családi adókedvezmény a járulékokra is kiterjeszthető lenne abban az esetben, ha az érintettek adóalapja nem teszi lehetővé a kedvezmény teljes kihasználását.  
Hozzátette: az intézkedés éves szinten szerinte 30-35 milliárdos kiadást jelentene a költségvetésnek.
Beszélt még a családi csődvédelem bevezetésének fontosságáról, valamint a rezsitartozásokkal kapcsolatos védelem szükségességéről is a családok esetében.  
Cséfalvay Zolán államtitkár azt mondta: cél, hogy a családi adókedvezmény minden érintett számára kihasználható legyen, de mint mondta, figyelni kell a költségvetési vonzatra, így annak megvalósítása hatástanulmányokat igényel. 
A már elkészült hatásvizsgálatok szerint, ha maradéktalanul megvalósítják a KDNP javaslatát, az 48 milliárd forintos kiesést jelentene a büdzsének. 
A javaslatról még nem született döntés - mondta az államtitkár. 

MSZP: a kormány tanuljon a saját hibájából!

Józsa István (MSZP) szerint Orbán Viktor bizonyára stabilabbnak látta a gazdaság helyzetét 2010-ben, mint jelenleg, hiszen "akkor még elhajtotta az IMF-et". 
Az elmúlt két év gazdaságpolitikáját bírálva azt mondta: az jogbizonytalanságot hozott, megszűnt a forint stabilitása és növekedtek az adók Hozzátéve: a válság oka nem az Európai Unió, hanem Orbán Viktor politikája.  
Soha nem volt ilyen alacsony a beruházási ráta, "menekül a pénz Magyarországról" - fogalmazott, és arra szólította fel a kormányoldal politikusait: tanuljanak a saját hibáikból.  
Cséfalvay Zoltán válaszában a kormány gazdaságot stabilizáló intézkedéseit sorolta. Példaként az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartását említette.
Elismerte, hogy a csökkent az ország versenyképessége, egy felmérés szerint világviszonylatban a negyvennyolcadik helyről a hatvanadikra esett vissza az ország, de mint mondta, volt az ország rosszabb pozícióban is, például 2006-ban.

A Fidesz az olimpián elért eredményeket méltatta     

Borkai Zsolt (Fidesz) a nyári olimpia magyar sikereiről szólva azt mondta: miközben a sportolók küzdöttek, a magyarok soha nem voltak olyan egységesek, mint a játékok alatt. 
A politikus, aki egyben a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke, szólt arról is: jól működött a felkészülés finanszírozása, amelyet egységesen a MOB irányít.  
Minden várakozást felülmúlt a paralimpiai csapat szereplése is - hangsúlyozta Borkai Zsolt. 
Czene Attila államtitkár köszönetet mondott a sportolóknak, egyben beszámolt az elmúlt két év sportkormányzati lépéseiről. 
A ciklus hátralévő részében a sport erősítése nem kevésbé lényeges lépéseket kíván - mondta - hozzátéve: sportinformációs rendszerre van szükség. Emellett területi sportirodák jönnek létre, amelyek összehangolják a helyi utánpótlás igényeit.
Hozzátette: a szabadidő- és iskolai sport fejlesztése szintén a következő két év céljai között szerepel. 

Jobbik: egyre mélyül a szociális válság 
    
Sneider Tamás, a Jobbik képviselője azt mondta: jelentősen nőtt a szegények száma, köztük a szegény gyermekeké is. Az IMF-hitellel kapcsolatban azt közölte: az a világon mindenütt a társadalom jelentős részeinek elszegényedéséhez vezet.
Bírálta a szocialisták ezzel kapcsolatos politikáját, és hosszasan sorolta, milyen megszorításokat tett a szocialista kormány annak idején a valutaalappal kötött megállapodás után. 
Kifogásolta, hogy szerinte a mindenkori kormányok csak újabb hitelfelvételekben tudnak gondolkodni. 
Halász János államtitkár szerint a képviselőnek nincs igaza, hiszen a kormány intézkedések sorát hozta a szociális válság elmélyülésének megakadályozására. Ezek között említette a család szerepének megerősítését és a gyermekszám növekedése érdekében hozott döntéseket. 
Beszélt az adósságcsapda elkerüléséről is, amelyben - mint mondta - a kormány szintén példát mutatott Európának. 
A munka folytatása között említette a munkahelyvédelmi akciótervet.

December 10-ig ülésezik a parlament

 Az interpellációk előtt Szűcs Lajos jegyző bejelentette, hogy a parlament őszi ülésszaka december 10-ig tart és a Ház az október 22-vel kezdődő hét kivételével minden héten ülésezni fog.
 Ezt követően a képviselők megszavazták, hogy a napirendet egészítsék ki az agrárkamarai- valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény módosításának kivételes sürgős eljárásban történő megtárgyalásával és határozathozatalával.
 A parlament 271 igen és 50 nem szavazattal azt is elfogadta, hogy a 2013. évi költségvetésről szóló, újból megnyitott részletes vitára nyolc órás időkeretük legyen a képviselőknek.
    
 MSZP: a fizetésképtelenség határára került Esztergom

Lukács Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy Esztergom városa a fizetésképtelenség határára került. Utalt arra, hogy a parlament kormánypárti többsége 2011-ben "egy külön Esztergom-törvényt" fogadott el, amellyel államosították a város intézményeit, ezek működtetésére 1,2 milliárd forintot a városnak kellene a büdzsébe befizetnie.
A politikus hangsúlyozta, hogy a városra inkasszót vetettek ki, a képviselőtestület viszont azt kérte, hogy azt függesszék fel. A képviselő azt kérdezte, kinek van joga megtenni ezt a lépést.
A válaszadó Cséfalvay Zoltán államtitkár leszögezte: a 2012-es költségvetési törvény írja elő a befizetési kötelezettséget a város számára. Hangsúlyozta, hogy a büdzsét elfogadó országgyűlésen kívül senkinek nincs diszkrecionális joga ez alól mentesíteni a települést.
Szavai szerint Esztergom 2010 óta folytatott gazdálkodása vezetett oda, hogy a város polgármesterének adósságrendezési eljárást kellett kezdeményeznie. Egyúttal kijelentette: a közszolgáltatások folyamatos biztosításának érdekében volt szükség arra, hogy az állam átvállalja 12 intézmény működtetését és tulajdonjogát.
A politikus a választ nem fogadta el, de a Ház 204 igennel 87 nem ellenében megtette azt.

Jobbik: a kormány megbukott az elszámoltatásból

Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy Lázár János korábban a kormány nevében sikeresen lezárt elszámoltatásról beszélt, annak ellenére, hogy az országot 2002-2010 között "csaknem katasztrófába kormányzó, szocialista-liberális fedőnéven működő érdekcsoportok példátlan módon csapolták meg a nemzeti vagyont". 
A politikus szerint a kormány megbukott az elszámoltatásból, mert ennek az időszaknak a felelőseit nem tudta megbüntettetni, pedig erre választási programjában is ígéretet tett.
Budai Gyula államtitkár, volt elszámoltatási kormánybiztos válaszában felhívta a figyelmet, hogy az igazságszolgáltatás feladata az ügyészségé és a bíróságé, nem pedig a kormányé. Hangsúlyozta, hogy habár sok mindenben egyetért Gaudi-Nagy Tamással, az elszámoltatást sikeresnek tartja.
Számokat sorolva azt mondta, 1442 ügyben folytattak vizsgálatot, 110 nyilvános jelentést készítettek, ő maga 61 feljelentést tett. Hozzátette, az ügyészség 47 személyt gyanúsított és közülük 39-et vádolt meg.
Gaudi-Nagy Tamás nem fogadta el a választ, ellentétben a parlamenttel, ahol 187-en szavaztak igennel, 51-en nemmel és ketten tartózkodtak.

LMP: a kormányfő hallgat és terel az azeri-ügyben

Ertsey Katalin (LMP) azt mondta: az azeri baltás gyilkos kiadatási ügye morális válságot okozott Magyarországon, és a kormányfő reakciója ezt a válságot csak tovább fokozta. Az első hírek után "egy emberként fordult az ország népe" a miniszterelnök felé, tisztázza szerepét és tegyen gesztust az örmény nép felé - mondta. Hozzátette: ehelyett halogatás, tétova, dacos, sőt egyre inkább arrogáns nyilatkozatok következtek. A kár nem csak Magyarországot érinti, és csak reménykedni lehet, hogy nem követel további halálos áldozatot "Orbán Viktor nagyszabású üzleti terve a Kaukázusban". Orbán Viktor hallgat és terel - fogalmazott, majd azt kérte, cáfolja hitelt érdemlően az azeriak állítását, akik azt mondják Orbán Viktor volt a megegyezés kulcsa.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Orbán Viktor bakui államközi látogatása után érkezett írásos megkeresés "az ítélet végrehajtásának átadására". Ez az első alkalom, hogy írásban érkezett ez a kérvény, és a kabinet összkormányzati döntést hozott, megvizsgálva a jogi feltételeket és "sok más tényezőt emellett". 
A nemzetközi jog normák szempontjából az átadás iránti kérelem megfelelő volt - közölte. Hozzátette: az azeri hatóságok garanciát vállaltak az ítélet végrehajtására. Nem csak nekünk nem kellett kételkednünk az azeriak állításában, más európai partnerek sem tették volna, ez a szokás a nemzetközi életben - tette hozzá. Az átadást indokolva kifejtette: örmény-azeri konfliktusról van szó, amihez Magyarországnak semmi köze nincs, sem a kirobbantásában, sem a mostani feszült viszonyban. Lezárták a történetet, az azeri hatóság döntését ne a magyar kormányon kérjék számon - mondta, ismét hangsúlyozva: jogszerű, áttekinthető volt az eljárás.
    
A képviselő a választ nem fogadta el, bejelentette: jószolgálati küldöttség felállítását kezdeményezik az örmény-magyar baráti tagozat, egyházak képviselőinek részvételével, hogy helyreállítsák azt a kárt, amit a kormány okozott. A parlament ezután 201 igen, 43 nem és 33 tartózkodással jóváhagyta a választ.