Felméréstől felmérésig

Tegyük fel, hogy ez így van. Hogyan tovább? Általában sehogy. Napvilágra kerül egy felmérés eredménye, megírják az újságok, bemondják a rádióban és a tévében - és elfelejtik. Aztán telik-múlik az idő, és készül egy újabb felmérés...

Sok szó esik a nőkre nehezedő terhekről is: teljesíteni kell a munkahelyen, helyt kell állni otthon, szervezni a család életét, meleg ételt tenni az asztalra, inget vasalni, takarítani. És sok családban az sem kérdés, hogy ha beteg a gyerek, ki marad vele otthon. Hát persze, hogy az anya. Mert mégiscsak a férfi hozza haza a több pénzt, és bár családfőként lehet, hogy tényleg nem bajlódnak a vasalóval és a porszívóval, lássuk be, nekik sem könnyű, őket is sok minden nyomasztja.

Persze az elvárható lenne, hogy a munkáltatók egyenlő mércével mérjenek, és legalább az esélyt adják meg arra, hogy a nők is bizonyíthassanak. Már aki akar. Mert lássuk be: sok nő sóhajt fel néha, mondván: milyen jó lenne, ha csak az otthoni teendőkkel kellene megbirkóznia. És bár lehet, hogy nekik van igazuk, napjainkban sok esetben sajnos a két (vagy másfél) kereset is kevés a biztos megélhetéshez. Ez azonban már egy másik felmérés témája lehetne...