Megkezdődött a szavazás az európai magyar külképviseleteken is

Az országgyűlési képviselők választásán 8807-en szavazhatnak Magyarország 86 külképviseletének egyikén az első fordulóban (2006-ban az országgyűlési választás első fordulójában 8112-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben). A szavazatokat tartalmazó urnákat a külképviseleteken nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat "belekeverik" a szavazópolgár választókerületének egyik urnájába. 
   
Az amerikai kontinensen az időeltolódás miatt már szombaton megkezdődött a voksolás, vasárnap az ausztrál kontinenssel, majd Ázsiával, Európával és Afrikával folytatódott a szavazás.
   
A külképviseleteken április 4-én helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni, de azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Ez azt jelenti, hogy - bár helyi idő szerint reggel 6-kor kinyitottak a szavazókörök - Londonban (Nagy-Britannia), Dublinban (Írország), Lisszabonban (Portugália), Algírban (Algéria), Abujában (Nigéria) 18 óráig lehet szavazni. Marokkóban, Rabatban azonban az időeltolódás miatt helyi idő szerint csak délután 5 óráig szavazhat a voksolásra jelentkező 4 választópolgár.
   
A külképviseleteken a diplomáciai képviselet munkatársai lesznek a külképviseleti választási iroda (küvi) tagjai, a küvi vezetője azonban a Külügyminisztériumból érkezik.
   
A szavazás sajátossága, hogy az "igazi" névjegyzéket és a szavazólapokat a külképviseleteken nyomtatják ki, arra a biztonsági jegyekkel ellátott papírra, amelyre a magyarországi szavazólapokat is nyomtatták, a szavazólap képét pedig elektronikus úton juttatták ki a csaknem száz külképviseletre.
   
Amikor a választópolgár a külképviseleti választási irodában jelentkezik szavazásra, igazolnia kell személyazonosságát, és a küvi ellenőrzi, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. Csak az szavazhat, aki szerepel a névjegyzékben.
   
A külképviseleten szavazó választópolgár a szavazólapjait egy kis borítékba teszi, mint Magyarországon. A szavazatokat tartalmazó lezárt boríték mellé ki kell tölteni egy nyilatkozatot, amelyben a választópolgár és a küvi vezetője igazolja, hogy a mellékelt borítékban a választópolgár szavazatai vannak, valamint a nyilatkozat tartalmazza a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját.
   
Ezt a nyilatkozatot és a lezárt borítékban lévő szavazatot egy nagyobb borítékba teszik, lezárják, a választópolgár a borítékot a ragasztáson aláírja, majd ezt az úgynevezett szavazási iratot teszi a választópolgár az urnába.
   
Az urnát a szavazás befejezése után lezárják, a küvi vezetője pedig elindul vele Budapestre, az Országos Választási Központba. Az urnákat nem szabad poggyászként feladni, annak az utazás ideje alatt végig a küvi-vezető közelében - az ölében vagy a szomszéd ülésen - kell lennie, ezért ahol kevés szavazó jelentkezett, ott kisebb urnákat alkalmaznak.
   
A külképviseleti szavazásra a választáson listát állító pártok saját költségükön megfigyelőket küldhettek, ezzel csak a Fidesz-KDNP és a Jobbik élt: 29 külképviseletre küldtek megfigyelőt az egyik vagy mindkét fordulóra. A Fidesz-KDNP 21, míg a Jobbik 28 megfigyelőt küldött a magyar nagykövetségekre és konzulátusokra.
   
A megfigyelőnek nincs intézkedési joga, és csak akkor szavazhat ő is a külképviseleten, ha előzőleg felvetette magát a külképviseleti névjegyzékbe. Ha a választással kapcsolatban bármilyen észrevétele van, azt a jegyzőkönyvben rögzítheti.