Réthelyi: Nem jó, hogy korlátlan számú vizsgát tehetnek a hallgatók

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője erről csütörtökön Budapesten, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) felsőoktatási és kutatási konferenciáján beszélt.
   
A miniszter a készülő felsőoktatási törvényhez kapcsolódóan megjegyezte: szerencsére ez a felsőoktatás bizonyos területein ma sem működik, így az orvosi képzésben sem, ahol három sikertelen vizsga után csak a következő tanévben próbálkozhat újra a hallgató.
   
Az a helyzet tehát nem jó, amelyben tíznél többször megy el egy hallgató egy adott tárgyból vizsgázni, ezek sikertelensége esetén akár más felsőoktatási intézményben is leteheti ugyanazt a vizsgát, majd az eredeti intézményben folytathatja tanulmányait.
   
Réthelyi Miklós beszámolt arról: Orbán Viktor miniszterelnök "nagyon ragaszkodik ahhoz, hogy legyen szóbeli része is a felvételinek, tehát ne úgy kerüljenek be az intézménybe a hallgatók, hogy semmiféle személyes kapcsolatuk nem volt" az egyetemmel, főiskolával.
   
Réthelyi Miklós arról is beszélt, hogy a felsőoktatási intézmények három alapra (bázisalapú, normatív és tudományos) helyezkedő állami támogatásának"arányait jól meg kell gondolni". Az egyetemi oktatók bérezésének pedig "ott kell lennie az első vonalban a megoldandó problémák között" - tette hozzá.
   
A felsőoktatási törvényben szerepelnie kell az egyetem és főiskola kritériumainak, előbbinek például rendelkeznie kell doktori iskolával. Azt is meg kell határozni, hogy mennyire lehet önálló egy egyetemi kar az intézményen belül, illetve, hogy a szenátusnak milyen jogköre legyen, és ebben a vezető testületben hogyan lehet a hallgatók képviseletét biztosítani - hangsúlyozta.
   
Felvetette azt is, hogy kell-e ennyi felsőoktatási intézmény ma Magyarországon. Közlése szerint 18 állami, öt egyházi és három magánegyetem, valamint tíz állami, 22 egyházi és 12 magántulajdonú főiskola működik jelenleg.
   
Réthelyi Miklós kitért arra is, hogy nem tartja jónak a koncepcióban szereplő, felsőoktatásban indítandó, felzárkóztató jellegű "nulladik évfolyamokat", ezeknek a feladatoknak az ellátását véleménye szerint a középiskolákra kellene bízni.
   
A miniszter elmondta: a közoktatásban tanulók száma az 1980/1981-es tanévtől jelentősen csökkent. A csökkenés az általános iskolában a legjellemzőbb, a gimnáziumokban érettségizettek száma viszont megugrott.
   
A felsőoktatási nappali hallgatók létszáma a kilencvenes években "hatalmas mértékben" nőtt, s az esti és levelező hallgatók létszáma is sokáig növekedett; az utóbbi években az utóbbi két szektor létszáma némileg csökkent. A felsőoktatási oktatók létszáma viszont lényegében nem nőtt - mutatott rá.
   
Arról is beszélt, hogy az 1991-ben érettségizett 60 ezer diákból mindössze 30 ezren jutottak be a felsőoktatásba, az utóbbi években viszont már gyakorlatilag minden jelentkezőt felvettek valahová.
   
Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke, az ÉSZT alelnöke előadásában rámutatott: a koncepcióban helyesen szerepel, hogy osztatlan legyen a pedagógusképzés, "mert ezen a területen nem vált be a bolognai rendszer", mivel nem két egyenrangú szakot végeznek a hallgatók, illetve a hároméves alapképzés után kapott diplomával nem tudnak tanítani.
   
A pedagóguspálya presztízsét vissza kell állítani, mert "abszurdum", hogy több helyen már rendőri segítséget kell adni a pedagógusok testi épségének megvédésére - állapította meg.
   
Az ÉSZT vezetősége támogatja a törvény azon tervét, hogy állami támogatásban csak állami és egyházi intézmények részesüljenek, a magánintézmények csak akkor, ha állami megrendelésre indítanak be egy-egy képzést. Ugyanígy támogatják, hogy az osztott és osztatlan képzések között legyen átjárhatóság, ahol pedig a kétfokozatú képzés eredményes, ott maradjon meg ez a rendszer.
   
Az ÉSZT elnöksége támogatja azt is, hogy a koncepció szerint a miniszter saját hatáskörében a felvételi keret legfeljebb tíz százalékát a nagyvárosokból átirányíthassa kisvárosokba, mert ezzel a vidék értelmiségét erősítenék.
   
A szervezet a két emelt szintű érettségi bevezetésére viszont három év türelmi időt javasol, és az oktatók méltó javadalmazását is szorgalmazza - mondta.
   
Utalt arra is, hogy az ÉSZT hiányolja a koncepcióból a magas szintű egyetemi, főiskolai kutatómunka feltételeinek megteremtésére vonatkozó elképzeléseket. Ezenkívül hangsúlyozzák: a közoktatási és felsőoktatási törvény közötti összhangot biztosítani kell - tette hozzá.