Vita a médiaalkotmányról: cenzúra, sajtószabadság, kínai diktatúra

Jobbik: "kínai típusú diktatúrát" készít elő a kormány

A jobbikos Szilágyi György azt mondta: a kormánytöbbség a javaslattal egy "kínai típusú diktatúra" bevezetését tervezi az internetes honlapok szabályozása területén. A politikus szerint félő, hogy a Fidesz-KDNP csak a törvényjavaslat "bujtatott cenzúrára" vonatkozó rendelkezéseit kívánja betartatni majd.

Frakciótársa, Volner János úgy fogalmazott, hogy a médiaalkotmányként ismert törvényjavaslat "sok a szólásszabadság számára", de "kevés a tényleges teendők szempontjából". A képviselő szerint Magyarország a nemzeti önrendelkezéséről mond le, ha a nemzetközi tőke számára is lehetővé teszi hazai médiapiaci szereplők felvásárlását.

A helyi nyilvánosságot védené az LMP

 Schiffer András (LMP) felszólalásában a többi között a helyi médiumok nagyobb gazdasági függetlensége mellett emelt szót. A politikus szerint a parlament elsőrendű kötelezettsége lenne, hogy keretek közé szorítsa az állami és önkormányzati cégek médiatámogatásait, így szabadítva ki a helyi nyilvánosságot a "Döbrögik hatalma alól".

Hozzátette: a törvényjavaslatban szereplő válaszadási jog életbe lépésével az a "vicces helyzet állna elő", hogy az LMP átvehetné a Jobbiktól a Barikád című lap szerkesztését.

Lendvai Ildikó a sajtószabadság korlátainak lebontását sürgette

Lendvai Ildikó (MSZP) az általános vitában elhangzott azon felszólalásokra reagált, amelyek kifogásolták, hogy "egykori cenzorként" a szocialisták részéről ő aggódik a sajtószabadságért.

Elmondta, hogy bár nem volt cenzor, a "pongyoladiktatúra" idején valóban közelről látta, hogyan működik a rendszer, és jóhiszeműen asszisztált hozzá. Hozzátette: éppen ezért tudja, hiba volt, hogy a Kádár-rendszer korlátokat állítva óvta volna meg a számára fontos értékeket.

Az ekkor szerzett tapasztalatai miatt szólalt fel és fog felszólalni ezután is a korlátok nélküli sajtószabadság érdekében - mondta Lendvai Ildikó, megemlítve, hogy a fideszes képviselők "médiaalkotmánya" számos korlátot állítana a sajtó elé.

A szocialista politikus arra is kitért, a törvényjavaslat nem számolja fel azt a helytelen gyakorlatot, miszerint újságírókat marasztalnak el a bíróságok azért, mert politikusok kijelentéseit idézték, azokról beszámolnak.

Vita a fideszes Daher Pierre nyelvtudásáról

Az általános vita során hosszú vita bontakozott ki a képviselők között Daher Pierre fideszes országgyűlési képviselő június 28-i parlamenti eskütételéről. Kormánypárti képviselők - köztük L. Simon László és Rogán Antal - elmondták, elfogadhatatlan, hogy egy szélsőséges hírportál a Jobbik vonatkozó közleményét azzal a felütéssel jelentette meg, hogy "képtelen volt helyesen elmondani az esküszöveget a cigánytenyésztő libanoni", ez ugyanis nem fér bele a szólásszabadságba, egyebek mellett ezért is szükséges a törvényjavaslat elfogadása.

Jobbikos politikusok erre úgy reagáltak: a közleményükben ez a kitétel nem szerepelt, ez a szerkesztőség véleménye, felháborítónak tartják ugyanakkor, hogy egy magyar országgyűlési képviselő "ne tudjon magyarul". Lenhardt Balázs azt mondta: ez legutóbb a Habsburg-abszolutizmus idején fordult el, és sérti a parlament tekintélyét, hogy a képviselő az előreolvasott eskü szövegét nem tudta megismételni, "csak makogott".

Rogán Antal azt mondta: a Jobbik ezen véleménye a szlovákiai nyelvtörvény szellemét és Ján Slota politikáját idézi. Állítását több jobbikos képviselő visszautasította.

 Az előterjesztő várja a további módosító javaslatokat

A "médiaalkotmány" előterjesztője, a fideszes Cser-Palkovics András zárszavában megismételte, hogy az eredeti törvényjavaslat számos ponton módosulni fog, mivel több, kormánypárti képviselők által benyújtott módosító indítványt is támogatnak.

Arra is kitért, hogy noha az ellenzéki képviselők hiányolták a szakmai konzultációt, az előterjesztők egyeztettek a szakma képviselőivel, és erre további lehetőséget ad az, hogy a törvényjavaslathoz augusztus 31-ig lehet módosítókat benyújtani, illetve, hogy az ősszel a kulturális és sajtóbizottság újból meghallgatja az újságíró-szervezetek véleményét. Mint mondta, addig is várják a további módosító javaslatokat.
 
Cser-Palkovics András rámutatott: a "médiaalkotmány" egy új médiatörvény alapját képezheti.

A törvényjavaslat részletes vitáját az ősszel folytatja le a Ház.

OLDALTÖRÉS: A kormány egyetért

A kormány egyetért

A kormány egyetért

A kormány egyetért

A kormány egyetért a "médiaalkotmány" által kitűzött iránnyal - hangzott el az indítvány általános vitájában szerdán a parlamentben.Nyitrai Zsolt államtitkár elmondta, hogy a kormány támogatja az irányt, amit a beterjesztők kijelöltek, s a javaslat egyik értéke az, hogy olyan progresszív döntéseket tartalmaz, amelyek bővítik a sajtó mozgásterét. Hangsúlyozta, hogy voltak szakmai egyeztetések, hiszen a szakbizottságokban a szakma képviselői elmondhatták véleményüket.

A beterjesztést indokolja, hogy az 1986-ban született sajtótörvény idejét múlttá vált, ezért módosításra szorul - mondta.

Fidesz: sok, eddig szabályozatlan területre is kitér a médiaalkotmány

Németh Zoltán (Fidesz) felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a szabályozás több olyan területre is kitér, amelyre vonatkozóan jelenleg nincs törvény, s figyelembe veszi azokat a változásokat, amelyek az elmúlt években bekövetkeztek, elsősorban az interneten.
 
Kitért arra is, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében fontos az oknyomozó újságírás védelme, illetve a sajtó-helyreigazítási jog is. Mint mondta, ez nem csak a közszereplőket védi, hanem a polgároknak a hiteles és pontos tájékoztatáshoz fűződő jogát is biztosítja.

A Jobbik a magyarellenes médiatartalmakat cenzúrázná

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta: ha valami működött az elmúlt években Magyarországon, az a sajtószabadság volt, bár tulajdonosi érdekek valóban torzították.

Pártja javaslatai között említette a "giccsadó" bevezetését, amely a "szellemi környezetet szennyező" médiatartalmakat sújtaná. Elmondta, hogy a Jobbik csak a magyarellenes, valamint a gyermekekre nézve veszélyes és káros médiatartalmak cenzúrázását támogatja.

Z. Kárpát Dániel szerint az indítvány a kormánypártokéval nem egyező véleményeket tiltaná, ugyanakkor hiányzik belőle a vízió, csupán "elkent keretszabályokat" tartalmaz, lényegi tartalom nélkül. Arra hívta fel a figyelmet: nem dönthet egyetlen párt vagy a nemzetközi tőke a magyar sajtó szabadságáról.

Fidesz: az újságírókat és az interjúalanyokat is védené a szabályozás

A fideszes Menczer Erzsébet arról beszélt: az újságíró-társadalom nagy része örül annak, hogy "végre történik valami", módosítják a médiaszabályozást. Elmondta, hogy a javaslat az újságírók és az interjúalanyok védelmét is szolgálja, illetve hogy az indítvány alapján a médiatartalom nem irányulhat személyek, nemzetek, nemzeti, etnikai és más kisebbségek, egyházak elleni gyűlölet keltésére, továbbá semmilyen közösség megsértésére, kirekesztésére.

Lényegesnek nevezte a helyreigazítási kötelezettség jelenleg elégtelen szabályainak tisztázását.

A Jobbik szerint a javaslat kizárólag a kormánypártok akaratát tükrözi

A jobbikos Mirkóczki Ádám emlékeztetett: a beterjesztést követő néhány napban kormánypárti képviselők tíz módosító javaslatot tettek a szakmai és ellenzéki bírálatok hatására, ami az eredeti indítvány előkészítettségének hiányát mutatja.

A politikus szerint több szakmai egyeztetésre lett volna szükség, mert az előterjesztés elkapkodott, csakis a kormánypártok politikai akaratát tükröző iromány, nincs tekintettel a demokrácia, a véleményszabadság elemi szabályaira.

Mint mondta, nyilvánvaló, hogy a Fidesz nem tartaná ilyen fontosnak és támogatandónak a médiacsomagot, ha a miniszterelnök Mesterházy Attila, Schiffer András vagy Vona Gábor lenne.

Kifogásolta ugyanakkor, hogy egy kormánypárti módosító indítvány kivenné a javaslatból azt a passzust, amely szerint a tájékoztatási kötelezettség megsértését jelenti, ha egy jelentős közéleti eseményről elmarad a tájékoztatás.

A Fidesz a kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlődését óvná

Gyutai Csaba (Fidesz) a hiteles tájékoztatás fontosságára hívta fel a figyelmet tekintettel arra, hogy a megyei napilapok piacán nincs verseny, így többségük véleménymonopóliumot élvez.

Arra is kitért, hogy a médiatartalom nem károsíthatja a kiskorúak szellemi, lelki, erkölcsi és fizikai fejlődését, ezért fontos, hogy az interneten a felnőtt tartalmakhoz való hozzáférés korlátozott legyen, illetve hogy a délutáni műsorsávban "a Mónika-show-szerű erkölcsrombolások megszűnjenek".

OLDALTÖRÉS: A médiaalkotmány az első lépés a sajtótörvény felváltására

A médiaalkotmány az első lépés a sajtótörvény felváltására

 A "médiaalkotmány" a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, amely azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban.

A fideszes Rogán Antal expozéjában a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájában a parlamentben kifejtette, három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is.

A képviselő kifejtette: a javaslat szerint a szabályozást kiterjesztik a lekérdezhető és audiovizuális tartalmakra, valamint internetes orgánumokra, nagy hírportálokra is. Rogán Antal szerint ezen médiumok szerepe meghatározó, ezért itt is szükség van egységes szabályozásra. Hangsúlyozta, hogy ez a felelősségre helyezi a hangsúlyt, a szabadságot pedig nem korlátozza, hanem tágítja, mivel az alapelveket ezekre a médiumokra is kiterjesztenék - mondta.

Az általános tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban a képviselő azt mondta, ez az alapelv eddig is létezett, most arra törekednek, hogy általános megfogalmazást alkossanak. Ezt a korábbihoz képest pontosították, miután figyelembe vettek több módosító indítványt is - tette hozzá.

A válaszadás jogával kapcsolatban Rogán Antal kifejtette, hogy elálltak azon korábbi szándékuktól, hogy véleménnyel szemben is legyen lehetőség válaszadásra. Az új javaslat szerint a válaszadás jogát csak a ténybeli, bizonyítható hazugságokkal szemben lehet alkalmazni és helyreigazítást kérni.

Rogán Antal elmondta azt is, az újságírók védelméről szóló passzusok lehetővé teszik, hogy az oknyomozó újságíró védelmet kapjon és ne kelljen felfedni információforrását. Fontosnak nevezte a szerkesztői szabadság védelmét is, mivel - mint mondta - így a szerkesztőségeknek "lesz szava, védettsége" a tulajdonosokkal szemben.

A képviselő hangsúlyozta azt is, hogy mindenképpen szükség van új médiatörvényre, mert a jelenlegiről az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, hogy a gyakorlatban nem működik.

OLDALTÖRÉS: Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a médiaalkotmány miatt

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a médiaalkotmány miatt

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a médiaalkotmány miatt

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul a médiaalkotmány miatt

Az MSZP az Alkotmánybírósághoz fordul, ha a Fidesz nem vonja vissza és az Országgyűlés elfogadja az úgynevezett "médiaalkotmányt".

Mandur László szocialista országgyűlési képviselő szerdán az MTI-nek úgy vélekedett: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája is azt bizonyította, hogy az egyetlen járható út lenne, ha az előterjesztők visszavonnák az előterjesztés. Reményét fejezte ki, hogy a Fidesz "hallgat a józan eszére" és az elhangzott véleményekre.

Hangsúlyozta: nem volt olyan ellenzéki párt vagy szakmai szervezet, amelyik ne támadta volna a törvényjavaslatot, ami szerinte alkotmányellenes és nem illeszkedik az uniós irányelvekhez sem.

Leszögezte: a "médiaalkotmány" alapfelfogásában és koncepciójában is hibás, ezért nehéz módosító indítványokkal jobbá tenni. Egy célt szolgál, hogy a Fidesz kiterjessze a média feletti uralmát - hangoztatta. 

Az öt részből álló fideszes médiacsomaghoz tartozó úgynevezett "médiaalkotmány" általános vitáját folytatta le szerdán az Országgyűlés.

A fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által benyújtott, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat a sajtó alapvető jogait kívánja meghatározni. Az előterjesztés zárószavazása várhatóan ősszel lesz.

OLDALTÖRÉS: Rogán Antal: a médiaalkotmány az első lépés a sajtótörvény felváltására

Rogán Antal: a médiaalkotmány az első lépés a sajtótörvény felváltására

Rogán Antal: a médiaalkotmány az első lépés a sajtótörvény felváltására

Rogán Antal: a médiaalkotmány az első lépés a sajtótörvény felváltására

A fideszes Rogán Antal expozéjában a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat  általános vitájában a parlamentben azt mondta: a "médiaalkotmány" a régi, 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, amely azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban.

Kifejtette, három területet céloztak meg az előterjesztéssel: általános kötelezettségeket írnak elő, általános és egységes szabályokat hoznak a médiumokban megjelenő hamis hírekkel szembeni helyreigazításról, illetve szabályoznák az újságírók védelmét is.
    
Fidesz: nincs szó a sajtószabadság korlátozásáról
    
Nem a sajtószabadság korlátozásáról, hanem annak értelmezéséről van szó a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatban - jelentette ki L. Simon László, a Fidesz vezérszónoka.  
 
Úgy vélekedett: az elmúlt évek "korlátozott demokráciájában" szembesülhettek azzal, hogy ha nincs szabad sajtó, akkor az "alkotmányos jogainkat korlátozó, korrupciós ügyektől hemzsegő Gyurcsány-éra akár évtizedekre is meghatározhatta volna hazánk sorsának alakulását".

Véleménye szerint a szabad sajtó sokat tehet a zsarnoki rendszerek kialakulásának megakadályozása vagy lebontása érdekében.
    
MSZP: a "médiaalkotmány" nem felel meg az uniós elvárásoknak

Mandur László szocialista vezérszónok szerint a "médiaalkotmány" nem felel meg az uniós elvárásoknak, és azt vissza kellene vonnia a kormánynak.

A szocialista képviselő közölte: a sajtóbizottságban nem fogalmazódhattak meg kisebbségi vélemények, mert az ellenzék abba a méltatlan helyzetbe került, hogy nem biztosítottak időt a javaslat elolvasására.

Véleménye szerint a törvényjavaslat része annak a médiacsomagnak, mely a közmédiumok fideszes irányítást és az elektronikus média felügyeletét legalább kilenc évre hivatott szolgálni.
    
KDNP: módosításokkal, de támogatják a "médiaalkotmányt"

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) - módosításokkal - támogatja a "médiaalkotmányról" szóló javaslatot - mondta Pálffy István, a párt vezérszónoka. Kiemelte, hogy a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslat az alkotmányra hasonlít és általánosan kívánja rendezni a sajtó helyzetét.   

Jobbik: koncepciótlan a "médiaalkotmányról" szóló javaslat

Jobbik szerint koncepciótlan a "médiaalkotmányról" szóló törvényjavaslat. Novák Előd, a párt vezérszónoka azt mondta, bár a kezdeti hiányosságok után, a módosításoknak köszönhetően, kezd életképes formát ölteni a törvényjavaslat, de továbbra is számos fenntartásuk van. A javaslatot koncepciótlannak érzik, nem értik miért kell a sajtótörvény egyes szakaszaiból és a médiatörvény első fejezetéből összevonva egyfajta új médiaalkotmányt létrehozni - fejtette ki.

LMP: elhamarkodott a "médiaalkotmány" javaslata

Az LMP szerint a "médiaalkotmány" javaslata elhamarkodott és egyszerűbb lett volna, ha visszavonják. Karácsony Gergely, a párt vezérszónoka elmondta, egy új szabályozás megalkotásánál a lehető legkevésbé kell gátolni a sajtó- és véleményszabadságot.

OLDALTÖRÉS: Jobbik: nem a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítására

Jobbik: nem a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítására

Jobbik: nem a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítására

Jobbik: nem a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítására

A Jobbik nem támogatja a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását a csütörtöki zárószavazáson.

Novák Előd jobbikos országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján ezt azzal indokolta, hogy a törvénymódosítás nem szól másról, mint hogy kilenc évre bebetonozza magát a kormányoldal. (Az előterjesztés létrehozza a közmédiumok új működési struktúráját, és jelenlegi formájában megszünteti a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet, összevonásukkal létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki 9 évre.)
 
A "médiaalkotmánnyal", azaz a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslattal kapcsolatban- amelynek szerdán folytatták le az általános vitáját a parlamentben - úgy fogalmazott: sajnálják, hogy az Országgyűlésben nem arról szól a vita, hogyan építkezzenek, hanem arról, milyen eddigi építményeket ne romboljanak le.

Novák Előd úgy fogalmazott: számukra a legnagyobb sérelem a társadalmi szervezetek, állami szervek számára előírt tájékoztatási kötelezettség eltörlésének terve volt. Mint mondta, nyomásukra ezt részben visszavonták, de továbbra is meg akarják szüntetni azt a sajtótörvényben szereplő kitételt, hogy a társadalmi szervezeteknek, így a pártoknak is kötelező az újságírókat tájékoztatni.
 
Hozzátette: annyit ugyan sikerült elérniük, hogy az állami szervezeteknél megmarad a tájékoztatási kötelezettség, de a kormányoldal az igazmondási kötelezettséget kivenné a jogszabályból.

Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az egyik fideszes módosító indítvány a közéleti szereplők, elsősorban a politikusok számára visszavonhatóvá tenné a nyilatkozataikat.

Novák Előd azzal sem ért egyet, hogy az új szabályozás szerint a rejtett kamerával felvételt készítő újságírók csak akkor nem követnének el törvénysértést, ha cselekményükkel addig nem ismert bűncselekményre derülne fény. Szerintünk elég indok lenne a rejtett kamerázásra, ha közérdekű információ indokolja tettüket.