A madárinfluenza - veszélyeztetett állatfajok

(MTI) - Február 28-án Németországban bejelentették, hogy elsõ alkalommal emlõsállatnál, egy macskánál is kimutatták a madárinfluenza H5N1 vírusát. A jelenlegi ismeretek szerint a macskák nem játszanak szerepet a H5N1 vírus terjesztésében.

Mórocz Zsolt

Ezt a fõleg szárnyasokat fertõzõ, de emberre is veszélyes, halálos áldozatokat is követelõ kórt eddig összesen 32 országban észlelték.

rn

 Legelõször Skóciában mutatták ki a H5N1-et, még 1959-ben, ám akkori felbukkanása elszigetelt maradt. Utána 1997-ben jelent meg Hongkongban, helyi méretû állati járványt okozva.

rn

A több országra kiterjedõ járvány 2003 végén kezdõdött Kelet-Délkelet-Ázsiában, majd átterjedt Ázsia más részeire, sõt két másik kontinensre, 2005-ben Európára és 2006-ban már Afrikára is.

rn

Az igen gyorsan terjedõ madárinfluenza járványt egyelõre alapvetõen állatbetegségnek tekintjük. A vírus jelenlétét az alábbi állatfajokban mutatták ki:

MADARAK:
A madárinfluenza - mint nevébõl is következik - elsõsorban a madarak körében pusztít. Eddig legnagyobb számban a háziszárnyasokat sújtotta, egyrészt mert a - tartási körülmények miatt - közöttük terjedt leggyorsabban, másrészt a járvány továbbterjedését megakadályozandó, kényszervágások során - például csupán Hongkongban - másfél millió baromfit semmisítettek meg.
Állategészségügyi megfigyelések szerint a H5N1 vírus a háziszárnyasok fajai közül a tyúkokra és a kacsákra veszélyesebb, mint a többi fajra, bár jelenlétét már egy franciaországi pulykafarmon is felfedezték. A vírus terjesztésével kapcsolatos ismereteink még számos kérdésben bizonytalanok, nem tudjuk mely fajok terjesztik leginkább, nem tudjuk még, hogy továbbvitelében milyen szerepet játszanak a költözõ madarak. Annyi bizonyos, hogy a vadon élõ madarak közül a betegséget sok európai államban - köztük Magyarországon is - hattyútetemeken mutatták ki elõször. Ezek a nagytestû madarak ugyanis igen érzékenyek a vírusra, ami megöli õket.
Más madarak viszont megfertõzõdnek, de nem pusztulnak el, ugyanakkor a betegséget továbbszállítják. Elsõsorban a vízimadarak lehetnek vírushordozók, ezt bizonyítják a nagy számban begyûjtött és megvizsgált vadkacsa-, vadliba- és hattyútetemek.
Néhány galambfajban, ragadozó madárban, illetve énekesmadárban is kimutatták már a madárinfluenza vírusát, de ezek inkább elszigetelt, egyszeri esetek voltak. Bár a galambokról azt feltételezték, hogy - mivel városokban és vidéken egyaránt elõfordulnak - meghatározó szerepük lehet a járvány terjesztésében, eddig kevés fertõzésben elpusztult példányt találtak, Oroszországból, Thaiföldrõl és Romániából jelentettek ilyen eseteket.
A ragadozó madarak közül vadászsólyomban (Szaúd-Arábia) és vándorsólyomban (Szlovákia), héjában (Németország), valamint ölyvben (Németország) mutatták ki a vírust. Az énekesmadarak közül bizonyítottan a pintyek és a varjak (Hongkong) vírushordozók. Kuvaitban egy fertõzött rózsásflamingó példányt találtak, de már a kormoránról (Németország, Magyarország) és a sirályokról (Németország, Magyarország) is bebizonyosodott, hogy vírushordozók.

rn

EMLÕSÖK:

Az emlõsállatok közül eddig a macskafélék mutattak érzékenységet a vírusra. 2003 decemberében Thaiföldön fogságban tartott nagymacskák - két tigris és két leopárd - pusztult el a betegségben, miután madárinfluenzával fertõzött csirkehússal etették meg õket.
2004 elején egy Bangkok közeli állatkertben egy újabb leopárd és egy fehér tigris múlt ki, majd az év végére egy thaiföldi állatkert 441-es tigrisállományából összesen 147 állat fertõzõdött meg és pusztult el.
A vírust házi macskákban is kimutatták a mostani németországi esetet megelõzõen, még 2004-ben szintén Thaiföldön.

rn

(Sajtóadatbank)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!