Könyvtár: Hegyhát-tárlat

Szombathely (mt) - A vasvári Hegyhát Rézfúvós Együttes muzsikájával nyílt meg a Berzsenyi Dániel Könyvtár új, Vasi-Hegyhát című kiállítása, melyet Zágorhidi Czigány Balázs, a vasvári Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény igazgatója ajánlott a közönségnek.

- A középkori emberben különleges vonzódás volt a nevekhez, mert úgy vélték, a nevek jelentése és az általuk jelölt szó között szoros, lényegre utaló összefüggés van - mondta Zágorhidi Czigány Balázs, aki diákkora óta foglalkozik helynevekkel; a középkori oklevelek egyikén találta például a Vérvize patak (egykor Oszkónál folyt) elnevezést. A patak ma már sehol nincs, és újabban nem is szokás elnevezni a patakokat. A szép földrajzi nevek kopnak, ritkulnak, s a nevek elvesztésével egy darabka történelem veszik el. Például okleveleken még fellelhető, és a 12. századig vezethető vissza a különleges Hencse helynév (valaha Győrvár és Pácsony között volt), ma már nincs meg.

- Meggondoljuk-e, mi veszik el, ha például Oberwartot mondunk Felsőőr helyett? Ez utóbbi név még utal az Árpádkori őrség-re, s hogy a város 18-19. századi járási székhely volt. Majdnem elfelejtődött a Hegyhát elnevezés is. Ez összefüggött Vasvár városának szerepvesztésével, s hogy a közigazgatás kevés figyelmet szentel a helyi adottságoknak. Ma reneszánszát éli a név - bizonyítja, hogy intézmények, együttesek veszik be elnevezésükbe -, de egyetlen mai térképen sincs így jelölve, vagy ha mégis, valahová Szentgotthárd környékére teszik. Ez pedig az íróasztal mellett születő földrajztudománynak köszönhető, amely nem az élő valóságra figyel. 1936 óta nem vett tudomást senki a Hegyhát - Kemeneshát összefüggésről. Ezt a kérdéskört most Illés Péter etnográfus feltárta. Ma a Hegyhát mint kistérség (s vele a név, szűkebb értelemben Vasvár és környéke) megint előtérbe kerül, hiszen fontos szerepet kapnak a többcélú önkormányzati társulások.

- A középkori emberben különleges vonzódás volt a nevekhez, mert úgy vélték, a nevek jelentése és az általuk jelölt szó között szoros, lényegre utaló összefüggés van - mondta Zágorhidi Czigány Balázs, aki diákkora óta foglalkozik helynevekkel; a középkori oklevelek egyikén találta például a Vérvize patak (egykor Oszkónál folyt) elnevezést. A patak ma már sehol nincs, és újabban nem is szokás elnevezni a patakokat. A szép földrajzi nevek kopnak, ritkulnak, s a nevek elvesztésével egy darabka történelem veszik el. Például okleveleken még fellelhető, és a 12. századig vezethető vissza a különleges Hencse helynév (valaha Győrvár és Pácsony között volt), ma már nincs meg.

- Meggondoljuk-e, mi veszik el, ha például Oberwartot mondunk Felsőőr helyett? Ez utóbbi név még utal az Árpádkori őrség-re, s hogy a város 18-19. századi járási székhely volt. Majdnem elfelejtődött a Hegyhát elnevezés is. Ez összefüggött Vasvár városának szerepvesztésével, s hogy a közigazgatás kevés figyelmet szentel a helyi adottságoknak. Ma reneszánszát éli a név - bizonyítja, hogy intézmények, együttesek veszik be elnevezésükbe -, de egyetlen mai térképen sincs így jelölve, vagy ha mégis, valahová Szentgotthárd környékére teszik. Ez pedig az íróasztal mellett születő földrajztudománynak köszönhető, amely nem az élő valóságra figyel. 1936 óta nem vett tudomást senki a Hegyhát - Kemeneshát összefüggésről. Ezt a kérdéskört most Illés Péter etnográfus feltárta. Ma a Hegyhát mint kistérség (s vele a név, szűkebb értelemben Vasvár és környéke) megint előtérbe kerül, hiszen fontos szerepet kapnak a többcélú önkormányzati társulások.

- Meggondoljuk-e, mi veszik el, ha például Oberwartot mondunk Felsőőr helyett? Ez utóbbi név még utal az Árpádkori őrség-re, s hogy a város 18-19. századi járási székhely volt. Majdnem elfelejtődött a Hegyhát elnevezés is. Ez összefüggött Vasvár városának szerepvesztésével, s hogy a közigazgatás kevés figyelmet szentel a helyi adottságoknak. Ma reneszánszát éli a név - bizonyítja, hogy intézmények, együttesek veszik be elnevezésükbe -, de egyetlen mai térképen sincs így jelölve, vagy ha mégis, valahová Szentgotthárd környékére teszik. Ez pedig az íróasztal mellett születő földrajztudománynak köszönhető, amely nem az élő valóságra figyel. 1936 óta nem vett tudomást senki a Hegyhát - Kemeneshát összefüggésről. Ezt a kérdéskört most Illés Péter etnográfus feltárta. Ma a Hegyhát mint kistérség (s vele a név, szűkebb értelemben Vasvár és környéke) megint előtérbe kerül, hiszen fontos szerepet kapnak a többcélú önkormányzati társulások.

- Meggondoljuk-e, mi veszik el, ha például Oberwartot mondunk Felsőőr helyett? Ez utóbbi név még utal az Árpádkori őrség-re, s hogy a város 18-19. századi járási székhely volt. Majdnem elfelejtődött a Hegyhát elnevezés is. Ez összefüggött Vasvár városának szerepvesztésével, s hogy a közigazgatás kevés figyelmet szentel a helyi adottságoknak. Ma reneszánszát éli a név - bizonyítja, hogy intézmények, együttesek veszik be elnevezésükbe -, de egyetlen mai térképen sincs így jelölve, vagy ha mégis, valahová Szentgotthárd környékére teszik. Ez pedig az íróasztal mellett születő földrajztudománynak köszönhető, amely nem az élő valóságra figyel. 1936 óta nem vett tudomást senki a Hegyhát - Kemeneshát összefüggésről. Ezt a kérdéskört most Illés Péter etnográfus feltárta. Ma a Hegyhát mint kistérség (s vele a név, szűkebb értelemben Vasvár és környéke) megint előtérbe kerül, hiszen fontos szerepet kapnak a többcélú önkormányzati társulások.