Szívet melengető kihívás: gondolatok Szombathely állandó színházáról

Most egy újabb fontos döntés előtt áll a közgyűlés: a színház épületéről kell határoznia. Eldöntendő kérdés: új színházépület legyen-e, vagy alakítsanak-e át egy, korszerű színházi működésre alkalmas, színházi előadásoknak már eddig is otthont adó kulturális létesítményt.

A változat: új színház építése, és az átadásig egy ideiglenes színház létesítése.

B változat: nem épül új színház; az MMIK, a Sportház, vagy a Hemo átalakítása színházzá.

Először a B változatról írnék. Eleve el is vetem bármelyik lehetőséget, a felsorolt épületek egyikéből sem szabad/lehet végleges színházat csinálni. A Sportház még ideiglenes színháznak sem képzelhető el - olyan átalakításokat igényelne, amelyek költsége vetekszik egy új színház építésének költségeivel. A HEMO ideális ideiglenes színháznak, de elképzelhetetlen, hogy a XXI. században, bárhogy átalakítva, ez legyen Szombathely színháza.

Az MMIK-ban való gondolkodás jelenti a legnagyobb veszélyt. Ha az MMIK-t milliárdos költségen színházzá alakítják át, akkor soha nem épít új színházat Szombathely. Érthetőnek tartom, hogy a korábbi dolgozatok ezt tartották a legalkalmasabbnak végleges színház kialakítására, de akkor még fel sem merült egy új kőszínház építésének lehetősége. Ma már ez is elképzelhető. Szombathelynek fel kell építenie a SZÍNHÁZÁT.

Szombathely a római korba visszanyúló történelmi múlt, és egyben a belátható, néhány évtized alatt bekövetkező ígéretes jövő városa.

Szombathely hivatva van arra, hogy a térség meghatározó városa legyen. Topográfiai adottsága, az izmos helyi vállalkozói kedv, a több évtizedes határsávi tetszhalott létezést felváltó életerő biztosítékot adnak a dinamikus fejlődésre.

Szombathely az eszerint elképzelt jövőnek épít színházat. Nem érheti be egy sereg kompromisszummal létrehozott, már az építése idején elavultnak számító épülettel - Szombathely a XXI. századnak építsen színházat, XXI. századi igényekkel és technikával. Szombathely színháza reprezentálja a 2000 éves múlttal rendelkező várost, és adjon okot a büszkeségre a több generációval később megszületőknek.

Szombathely és a szombathelyiek megérdemlik, kiérdemelték és elvárják, hogy csodálnivaló színházépületük legyen.

Ha Szombathely most az MMIK átalakítása mellett dönt, akkor ugyan lesz színháza, de elvesztette a lehetőséget, hogy a városhoz méltó kulturális székesegyháza legyen.

A fentiek alapján véleményem szerint csak az A variáció élhet, és az új színház felépítéséig az ideiglenes színház csak a HEMO lehet.

Miért?

A kérdés megválaszolása előtt szükségesnek látszik a hosszú távú koncepció részletes kifejtése.

Hol találkozik a dinamikusan fejlődő Szombathely jövőképe azokkal a gondolatokkal, melyek engem színházalapításra ösztönöznek?

Hatalmas, egészséges becsvágy löki a remélt jövő felé a város lakosságát és hajszol engem is, hogy kockázatokat vállalva mindent megtegyek a város fejlődéséért.

Szívet melengető, erőt és energiát jelentő kihívás színházat teremteni egy olyan városban, ahol korábban nem volt. Bármikor szóba kerül, hogy miért vállalom a Nemzeti után ezt a feladatot - csak ezt tudom hajtogatni. Van, aki megérti, van, aki nem. Aki nem, az nem gondol bele eléggé, hogy ez mit is jelent.

Szerintem a színház feladata korunkban több mint jó előadásokat létrehozni. Egy város és színházának viszonya ma már szorosabb, összetettebb kapcsolatrendszert jelent, mint ahogy az országszerte kialakult. Általában a színházak nem foglalkoznak a lakossággal. A színház sajnos többnyire nagyképű és gőgös. Előadásokat tart - és aki akarja, megnézi. Ennél több kell.

A színház mint agóra, mint fórum működjék; a lakosoknak tudniuk kell, hogy ott mindig történik valami, így szívesen néznek be oda a nap bármely szakában, enni, kávézni, beszélgetni másokkal, lehetőséget találni, hogy a számos őket érdeklő rendezvény, vitaműsor valamelyikén kifejtsék véleményüket - vagyis érezniük kell, hogy szükség van rájuk és azt is, hogy nekik is szükségük van a színházra.

A színházalapítási feladatok élén az ifjúságról való gondolkodás áll. A szombathelyi közép- és felsőoktatásban részt vevő 15 000 tanuló a jövő közönsége. Meg kell őket tanítani a színházra, ki kell alakítani a kultúrára való igényüket - ha ez a munka részünkről odaadó és lelkiismeretes, akkor annak gyümölcse már egy évtized alatt beérik: a város fiatalsága, a 30 évesek, a társadalom értékes, művelt, kreatív - a közügyekben aktív szerepet játszó nemzedéke lehet.

A művész zászlajáról nem szabad levenni a szlogent, hogy hatással van a világra, hogy befolyásolja a társadalmi folyamatokat. Ezt a hitet nem szabad vitatni - de számon lehet kérni ennek valós tartalmát. Itt, Szombathelyen, ezt kézzelfoghatóvá lehet tenni. Évadról évadra tapasztaljuk majd, hogy a színház milyen hatással van a városra, és azt is, hogy a város növekvő igénye miként befolyásolja a színház működését.

Az én múltam számos teremtéssel büszkélkedhet. A Merlin létrehozása, azon belül unikális rendezvények sora (Dalnokverseny , Rendelkező próba , Tévés négyes - a Heti hetes elődje -, a várbeli Csepűrágó fesztivál, a POSZT megalkotása, a Nemzetiben a Megyejárás, Nemzeti-különvonat. Ezek mind azt jelzik, hogy a színház nekem nemcsak előadásokat jelent, hanem többet annál - szakadatlan útkeresést, melyek a színház és a közönség kapcsolatának gazdagításáról szól. Így lesz ez Szombathelyen is.

Ám a fentiek még nem jelentenek feltétlen voksot a HEMO mellett, hiszen bárki mondhatná, hogy ez a lehetséges helyek bármelyikében megvalósítható. Nem így van.

A HEMO-ba, ahogy a szerelmes regények dramaturgiája kívánja, első látásra beleszerettem. Olyan, mint a Merlin, csak sokkal jobb adottságokkal. Aranyat ér a három (300, 100, 80 személyes) terem. Mindegyiknek jól definiálható feladata lehet az agóra - színház működésben. Kiváló adottságot jelent a nagy előtér - látom magam előtt a standokat, ahol kulturális árucikkek várnak vevőre (DVD, CD, könyv, szakmai folyóiratok). Látom az információs pontot, az internet-lehetőségeket. Az épület lelke az étterem, hatalmas, jól felszerelt konyhájával. Ez az egyik legfontosabb terepe a mi színházcsináló elképzelésünknek. Vacsoraszínház, irodalmi estek, CD-bemutatók, fehér asztal melletti tanácskozások, bankettek, fontos partik színtere. (A németül játszott előadásainkra a burgenlandiak olyan csomagot kaphatnak, amely egy hétvégén délelőtti érkezést követően városnézésre, kiállítások megtekintésére invitálja őket, majd ebéd a színházban, utána 15 órás kezdéssel előadás, 18 órakor visszaindulnak, és kellemes esti időpontban hazaérkezhetnek.) Némi átalakítás után a HEMO ezt mind tudja. (Zsinórpadlás-létesítés, öltözők, rakodóterek bővítése, a szocreál belső és külső megváltoztatása, hangulatos színházi miliő kialakítása stb.)

Tudhatná ezt elvileg az MMIK is - csak sokkal több beavatkozással, sokkal drágábban. Az adottságai gyengébbek, szerkezetileg is nehezen tudná megadni magát az általam szorgalmazott feladatoknak.

Ha minden az elképzeléseim szerint alakul, 2008 augusztusában a HEMO-ban Szombathely állandó társulata elkezdheti a munkát.

Kérem az Önök segítségét, támogatását.

Jordán Tamás