Mégis érdemes

Amikor minden klappol, simogatóak a napfény sugarai, meglehetősen duzzadt az erszény, akkor rendszerint körbezsongják az embert ismerősök, ismeretlene ...

Németh Zoltán

Amikor minden klappol, simogatóak a napfény sugarai, meglehetősen duzzadt az erszény, akkor rendszerint körbezsongják az embert ismerősök, ismeretlenek. Közülük némelyek nyitott szívvel, érdek nélkül, mások viszont haszonszerzés reményében. Sütkérezni akarnak ők is a fényben, valamiképpen a javakból is részesülni szeretnének.

Aztán amikor fellegek jelennek meg, rosszabbra fordul az egykor ünnepelt illető sora, a rajongótábor elkezd apadni. A nem (ön)érdek által motiváltak azonban ekkor sem tűnnek el szürke szamárként a ködben, próbálnak valamiképpen segíteni a bajba jutott baráton.

Spéter Erzsébet seregnyi művészen segített abban az időszakban, amikor évente Erzsébet-díjjal jutalmazta - eltávozott férje, Henry és a saját vagyonából - egy szakmai zsűri által legkiválóbbnak tartott énekeseket, színészeket, humoristákat, közszereplőket.

Miután az állam - ígérete ellenére - nem volt ebben Erzsébet asszony partnere, a díjátadás egyszer csak megszűnt.

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Aztán amikor fellegek jelennek meg, rosszabbra fordul az egykor ünnepelt illető sora, a rajongótábor elkezd apadni. A nem (ön)érdek által motiváltak azonban ekkor sem tűnnek el szürke szamárként a ködben, próbálnak valamiképpen segíteni a bajba jutott baráton.

Spéter Erzsébet seregnyi művészen segített abban az időszakban, amikor évente Erzsébet-díjjal jutalmazta - eltávozott férje, Henry és a saját vagyonából - egy szakmai zsűri által legkiválóbbnak tartott énekeseket, színészeket, humoristákat, közszereplőket.

Miután az állam - ígérete ellenére - nem volt ebben Erzsébet asszony partnere, a díjátadás egyszer csak megszűnt.

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Aztán amikor fellegek jelennek meg, rosszabbra fordul az egykor ünnepelt illető sora, a rajongótábor elkezd apadni. A nem (ön)érdek által motiváltak azonban ekkor sem tűnnek el szürke szamárként a ködben, próbálnak valamiképpen segíteni a bajba jutott baráton.

Spéter Erzsébet seregnyi művészen segített abban az időszakban, amikor évente Erzsébet-díjjal jutalmazta - eltávozott férje, Henry és a saját vagyonából - egy szakmai zsűri által legkiválóbbnak tartott énekeseket, színészeket, humoristákat, közszereplőket.

Miután az állam - ígérete ellenére - nem volt ebben Erzsébet asszony partnere, a díjátadás egyszer csak megszűnt.

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Spéter Erzsébet seregnyi művészen segített abban az időszakban, amikor évente Erzsébet-díjjal jutalmazta - eltávozott férje, Henry és a saját vagyonából - egy szakmai zsűri által legkiválóbbnak tartott énekeseket, színészeket, humoristákat, közszereplőket.

Miután az állam - ígérete ellenére - nem volt ebben Erzsébet asszony partnere, a díjátadás egyszer csak megszűnt.

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Spéter Erzsébet seregnyi művészen segített abban az időszakban, amikor évente Erzsébet-díjjal jutalmazta - eltávozott férje, Henry és a saját vagyonából - egy szakmai zsűri által legkiválóbbnak tartott énekeseket, színészeket, humoristákat, közszereplőket.

Miután az állam - ígérete ellenére - nem volt ebben Erzsébet asszony partnere, a díjátadás egyszer csak megszűnt.

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Miután az állam - ígérete ellenére - nem volt ebben Erzsébet asszony partnere, a díjátadás egyszer csak megszűnt.

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Miután az állam - ígérete ellenére - nem volt ebben Erzsébet asszony partnere, a díjátadás egyszer csak megszűnt.

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Telt-múlt az idő, Erzsébet asszony nagy beteg lett, s immár hosszú-hosszú évek óta állandó, folyamatos ápolásra szorul. Úgymond az nem volt betervezve, hogy kilencvenhárom éves koráig él. Pedig, hála Isten, így van. Rögtön tegyük hozzá: ő évődve ugyan, de mindig arról beszél, hogy már réges-régen el kellett volna költöznie, csak hát ez nem olyan egyszerű...

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Erős asszony volt mindig is, a testi gyengeség ellenére most is az.

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Jóllehet segítségre szorul, az egykor általa díjazottak segítségére (is). De ő nem az a típus, aki kérni szokott. Helyette tette ezt most meg Huszár Zsóka jazz- és táncdalénekesnő, aki a napokban jótékonysági gálát szervezett egykori díjazottakkal és vendégekkel Volt egyszer egy Erzsébet-díj... címmel a budapesti Pataky Művelődési Központban.

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Hát, akadtak, akik elfelejtették, hogy ők maguk is Erzsébet-díjasok, meg Floridában látta őket vendégül anno Erzsébet, s a fülük botját sem mozdították a felkérésre. Az ő nevüket ne is említsük...

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Viszont e mostani gálán kitette a szívét s a lelkét (mint mindig) a kétszeres Kossuth-díjas Psota Irén, a szintén Kossuth-díjas Bodrogi Gyula, a friss nemzet színésze, továbbá - többek között - Oszvald Marika (nem volt rest anyagilag is segíteni, majd kijelentette, hogy ő akár takarítani is elmegy Erzsébethez), Almási Éva, Halász Judit, Koltai Róbert, Mikó István, Nemcsák Károly s a remek rádióbemondó, Mohai Gábor (mindig is önzetlenül segített). A publikumot Görgey Gábor író köszöntötte, a műsort Nagy Bandó András vezette. Gábor Miklóst, Turay Idát régi felvételeken láthattuk, s a más elfoglaltság miatt távol maradni kényszerült két Kossuth-díjas művész, Básti Juli és Cserhalmi György is mozgóképes üzenetet küldött Erzsébet asszonynak és a publikumnak.

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

A nyíltszívű főszervező, Huszár Zsóka cipelte a vállán a legnagyobb terheket, időt, pénzt, fáradtságot nem kímélve. Őt azért nem ismerhetjük (még) mifelénk, mert pályáját egy autóbalesetben elszenvedett sérülés hosszú időre félbeszakította. Szóval ő tudja, milyen is a pokol, s azt is, mit jelent adni, meg kapni.

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Mindvégig úgy volt, hogy Erzsébet asszony is jelen lesz az ünnepi eseményen (mentőautó hozta volna, szakápolói kísérettel), de, sajnos, egy makacs vírus közbeszólt.

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Így felvételről láthatja csak, hogy kik azok, akik akkor is mellette állnak, amikor nem egészen klappol minden. S akik amúgy igyekeznek megfogadni ma és vélhetően még sokáig szavait: Drágáim! Bármilyen rossz napod volt tegnap, bármilyen rossz napnak nézel elébe holnap, azért mégis ma úgy kell kikelni az ágyból, hogy az élet szép és érdemes élni!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!