Verses, zenés szerelemgyerek

A két produkció olyan egyszerűen került be a Művészetek Völgye programjába, hogy Joós Tamás elküldte a felvételeket az egyik szervezőnek DVD-n, és azt mondták: igen, kell.

A Jeszenyin-műsor 2005-ben készült, amikor a költő születésének 110., halálának 80. évfordulója volt. Fábián László és Pungor János unszolására állította össze a megzenésített versek csokrát a TIT Irodalmi Köre, amelyben a versmondók Prikazovics Ferenc és Török Veronika, aki a munkája miatt most nem lép fel Kapolcson. Először a képtárban mutatták be az estet, amely az Ég veled, barátom címet viseli, és dióhéjban arról szól, hogy egy szegény parasztfiú vándorútra indul, és a városban lesz értelmiségi. A műsort az idei Énekmondó találkozón is előadták, Pungor János, a TIT elhunyt igazgatója emlékének ajánlva.

- Az előadás eltér a hagyományos megzenésített versek műsorától, kicsit sanzonosra vettük, talán a stílus tekintetében meg lehet említeni Viszockij nevét is - mondta Joós Tamás, a versek megzenésítője. - Nekem József Attila is eszembe jut, mert van a két költőnek egy-egy egymásra kísértetiesen hasonlító verssora. Éltem, és ebbe más is belehalt már - írja József Attila. Nem új dolog meghalni a földön, és nem újabb persze élni sem - írja Jeszenyin az Ég veled, barátom -ban, ami a műsor címadó dala lett.

A második előadásba már bekerült a harmonika mint igazi orosz hangszer, dúsabb, teltebb lett a hangzás, hitelesebb, oroszosabb a megszólalás. Peltzer Géza kicsit áthangszerelte Joós Tamás dalait. Az orosz népzenében használt hangszíneket és effektusokat alkalmaz; hangulatos bevezetőt húz a műsor elé, amely eddig elég kötött volt, hiszen a szöveg kapott nagyobb hangsúlyt, a zene csak díszlet, az átvezetéseket adta. Kapolcson (ahol szerdán 18 órakor kezdődik a Jeszenyin-műsor) a harmonikás az eddiginél több improvizációs lehetőséget kap. Vájtfülűek pedig felfedezhetik a játékban az orosz és a magyar dallamok azon hasonlatosságát, amikor is egy dal moll hangnemben kezdődik, átmegy a vele párhuzamos dúrba, ott kinyílik, kicsúcsosodik a melódia, de nem így zárul, hanem végül visszatér mollba.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

A Jeszenyin-műsor 2005-ben készült, amikor a költő születésének 110., halálának 80. évfordulója volt. Fábián László és Pungor János unszolására állította össze a megzenésített versek csokrát a TIT Irodalmi Köre, amelyben a versmondók Prikazovics Ferenc és Török Veronika, aki a munkája miatt most nem lép fel Kapolcson. Először a képtárban mutatták be az estet, amely az Ég veled, barátom címet viseli, és dióhéjban arról szól, hogy egy szegény parasztfiú vándorútra indul, és a városban lesz értelmiségi. A műsort az idei Énekmondó találkozón is előadták, Pungor János, a TIT elhunyt igazgatója emlékének ajánlva.

- Az előadás eltér a hagyományos megzenésített versek műsorától, kicsit sanzonosra vettük, talán a stílus tekintetében meg lehet említeni Viszockij nevét is - mondta Joós Tamás, a versek megzenésítője. - Nekem József Attila is eszembe jut, mert van a két költőnek egy-egy egymásra kísértetiesen hasonlító verssora. Éltem, és ebbe más is belehalt már - írja József Attila. Nem új dolog meghalni a földön, és nem újabb persze élni sem - írja Jeszenyin az Ég veled, barátom -ban, ami a műsor címadó dala lett.

A második előadásba már bekerült a harmonika mint igazi orosz hangszer, dúsabb, teltebb lett a hangzás, hitelesebb, oroszosabb a megszólalás. Peltzer Géza kicsit áthangszerelte Joós Tamás dalait. Az orosz népzenében használt hangszíneket és effektusokat alkalmaz; hangulatos bevezetőt húz a műsor elé, amely eddig elég kötött volt, hiszen a szöveg kapott nagyobb hangsúlyt, a zene csak díszlet, az átvezetéseket adta. Kapolcson (ahol szerdán 18 órakor kezdődik a Jeszenyin-műsor) a harmonikás az eddiginél több improvizációs lehetőséget kap. Vájtfülűek pedig felfedezhetik a játékban az orosz és a magyar dallamok azon hasonlatosságát, amikor is egy dal moll hangnemben kezdődik, átmegy a vele párhuzamos dúrba, ott kinyílik, kicsúcsosodik a melódia, de nem így zárul, hanem végül visszatér mollba.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

A Jeszenyin-műsor 2005-ben készült, amikor a költő születésének 110., halálának 80. évfordulója volt. Fábián László és Pungor János unszolására állította össze a megzenésített versek csokrát a TIT Irodalmi Köre, amelyben a versmondók Prikazovics Ferenc és Török Veronika, aki a munkája miatt most nem lép fel Kapolcson. Először a képtárban mutatták be az estet, amely az Ég veled, barátom címet viseli, és dióhéjban arról szól, hogy egy szegény parasztfiú vándorútra indul, és a városban lesz értelmiségi. A műsort az idei Énekmondó találkozón is előadták, Pungor János, a TIT elhunyt igazgatója emlékének ajánlva.

- Az előadás eltér a hagyományos megzenésített versek műsorától, kicsit sanzonosra vettük, talán a stílus tekintetében meg lehet említeni Viszockij nevét is - mondta Joós Tamás, a versek megzenésítője. - Nekem József Attila is eszembe jut, mert van a két költőnek egy-egy egymásra kísértetiesen hasonlító verssora. Éltem, és ebbe más is belehalt már - írja József Attila. Nem új dolog meghalni a földön, és nem újabb persze élni sem - írja Jeszenyin az Ég veled, barátom -ban, ami a műsor címadó dala lett.

A második előadásba már bekerült a harmonika mint igazi orosz hangszer, dúsabb, teltebb lett a hangzás, hitelesebb, oroszosabb a megszólalás. Peltzer Géza kicsit áthangszerelte Joós Tamás dalait. Az orosz népzenében használt hangszíneket és effektusokat alkalmaz; hangulatos bevezetőt húz a műsor elé, amely eddig elég kötött volt, hiszen a szöveg kapott nagyobb hangsúlyt, a zene csak díszlet, az átvezetéseket adta. Kapolcson (ahol szerdán 18 órakor kezdődik a Jeszenyin-műsor) a harmonikás az eddiginél több improvizációs lehetőséget kap. Vájtfülűek pedig felfedezhetik a játékban az orosz és a magyar dallamok azon hasonlatosságát, amikor is egy dal moll hangnemben kezdődik, átmegy a vele párhuzamos dúrba, ott kinyílik, kicsúcsosodik a melódia, de nem így zárul, hanem végül visszatér mollba.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

- Az előadás eltér a hagyományos megzenésített versek műsorától, kicsit sanzonosra vettük, talán a stílus tekintetében meg lehet említeni Viszockij nevét is - mondta Joós Tamás, a versek megzenésítője. - Nekem József Attila is eszembe jut, mert van a két költőnek egy-egy egymásra kísértetiesen hasonlító verssora. Éltem, és ebbe más is belehalt már - írja József Attila. Nem új dolog meghalni a földön, és nem újabb persze élni sem - írja Jeszenyin az Ég veled, barátom -ban, ami a műsor címadó dala lett.

A második előadásba már bekerült a harmonika mint igazi orosz hangszer, dúsabb, teltebb lett a hangzás, hitelesebb, oroszosabb a megszólalás. Peltzer Géza kicsit áthangszerelte Joós Tamás dalait. Az orosz népzenében használt hangszíneket és effektusokat alkalmaz; hangulatos bevezetőt húz a műsor elé, amely eddig elég kötött volt, hiszen a szöveg kapott nagyobb hangsúlyt, a zene csak díszlet, az átvezetéseket adta. Kapolcson (ahol szerdán 18 órakor kezdődik a Jeszenyin-műsor) a harmonikás az eddiginél több improvizációs lehetőséget kap. Vájtfülűek pedig felfedezhetik a játékban az orosz és a magyar dallamok azon hasonlatosságát, amikor is egy dal moll hangnemben kezdődik, átmegy a vele párhuzamos dúrba, ott kinyílik, kicsúcsosodik a melódia, de nem így zárul, hanem végül visszatér mollba.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

- Az előadás eltér a hagyományos megzenésített versek műsorától, kicsit sanzonosra vettük, talán a stílus tekintetében meg lehet említeni Viszockij nevét is - mondta Joós Tamás, a versek megzenésítője. - Nekem József Attila is eszembe jut, mert van a két költőnek egy-egy egymásra kísértetiesen hasonlító verssora. Éltem, és ebbe más is belehalt már - írja József Attila. Nem új dolog meghalni a földön, és nem újabb persze élni sem - írja Jeszenyin az Ég veled, barátom -ban, ami a műsor címadó dala lett.

A második előadásba már bekerült a harmonika mint igazi orosz hangszer, dúsabb, teltebb lett a hangzás, hitelesebb, oroszosabb a megszólalás. Peltzer Géza kicsit áthangszerelte Joós Tamás dalait. Az orosz népzenében használt hangszíneket és effektusokat alkalmaz; hangulatos bevezetőt húz a műsor elé, amely eddig elég kötött volt, hiszen a szöveg kapott nagyobb hangsúlyt, a zene csak díszlet, az átvezetéseket adta. Kapolcson (ahol szerdán 18 órakor kezdődik a Jeszenyin-műsor) a harmonikás az eddiginél több improvizációs lehetőséget kap. Vájtfülűek pedig felfedezhetik a játékban az orosz és a magyar dallamok azon hasonlatosságát, amikor is egy dal moll hangnemben kezdődik, átmegy a vele párhuzamos dúrba, ott kinyílik, kicsúcsosodik a melódia, de nem így zárul, hanem végül visszatér mollba.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

A második előadásba már bekerült a harmonika mint igazi orosz hangszer, dúsabb, teltebb lett a hangzás, hitelesebb, oroszosabb a megszólalás. Peltzer Géza kicsit áthangszerelte Joós Tamás dalait. Az orosz népzenében használt hangszíneket és effektusokat alkalmaz; hangulatos bevezetőt húz a műsor elé, amely eddig elég kötött volt, hiszen a szöveg kapott nagyobb hangsúlyt, a zene csak díszlet, az átvezetéseket adta. Kapolcson (ahol szerdán 18 órakor kezdődik a Jeszenyin-műsor) a harmonikás az eddiginél több improvizációs lehetőséget kap. Vájtfülűek pedig felfedezhetik a játékban az orosz és a magyar dallamok azon hasonlatosságát, amikor is egy dal moll hangnemben kezdődik, átmegy a vele párhuzamos dúrba, ott kinyílik, kicsúcsosodik a melódia, de nem így zárul, hanem végül visszatér mollba.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

A második előadásba már bekerült a harmonika mint igazi orosz hangszer, dúsabb, teltebb lett a hangzás, hitelesebb, oroszosabb a megszólalás. Peltzer Géza kicsit áthangszerelte Joós Tamás dalait. Az orosz népzenében használt hangszíneket és effektusokat alkalmaz; hangulatos bevezetőt húz a műsor elé, amely eddig elég kötött volt, hiszen a szöveg kapott nagyobb hangsúlyt, a zene csak díszlet, az átvezetéseket adta. Kapolcson (ahol szerdán 18 órakor kezdődik a Jeszenyin-műsor) a harmonikás az eddiginél több improvizációs lehetőséget kap. Vájtfülűek pedig felfedezhetik a játékban az orosz és a magyar dallamok azon hasonlatosságát, amikor is egy dal moll hangnemben kezdődik, átmegy a vele párhuzamos dúrba, ott kinyílik, kicsúcsosodik a melódia, de nem így zárul, hanem végül visszatér mollba.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.

A Jeszenyin-műsor előtt 16 órakor, szintén a Csigaháznál szólal meg Joós Tamásék népzenei produkciója. Ebben Nagy Krisztina népdalénekes és Fehér Zoltán hangszerkészítő a társai. Ezt a csapatot a népdalszeretet hozta össze. Közös produkciójukat Budapesten tavasszal a Fringe Fesztiválon mutatták be először, ahová a nevezett 300 produkciónak csak az egyharmada került be, köztük ez is, nagy sikerrel. Gondolták, ne vesszen el, így aztán elvitték a Gencsi Söprűre is. Amint annak zsűrije pozitívumként kiemelte: a népdalok előadásakor nem ragaszkodnak görcsösen az autentikus előadásmódhoz, hiszen ez a műsor itt él köztünk, hanem a dalokhoz a saját egyéniségüket adják hozzá. Joós Tamás úgy fogalmaz: ez szerelem-zenélgetés , a műsor szerelem-gyerek . Moldvai, dél-alföldi, dunántúli, rábaközi dallamokat, énekeket szólaltatnak meg. Terveznek ezekből lemezfelvételt is.