Struccpolitika

A Greifenstein János mai meséjében föltűnő családot elsősorban biztos azért hívják Pirosnak, mert bohócjátékról van szó - mindannyian piros krumpliorrban pompáznak -; de ha egy mese címe Pirossal kezdődik, akkor mindannyian úgy folytatjuk, hogy (Piros)ka és a farkas. Egy kis horrorért a Piros családnak se kell a szomszédba mennie. Csak itt nem a farkas jön, hogy hamm, bekapja és keresztben-egészben lenyelje Piroskát, hanem Annya (Császár Erika) és kamasz Lánnya (Németh Márta) eteti halálra Lujzi néni szemtelen - pl. reggelente kibírhatatlanul rotyogtató - (plüss)papagáját. Ráadásul a szeretet nevében tömik halálra - ráadásul vitaminnal! Később aztán feltűnik egy ormótlan és tulajdonképpen ártalmatlan kannibál (Pető Ferenc) is. A konfliktus pedig, mint annyiszor, egymás félreértéséből adódik. (Külön szép - és persze dramaturgiailag is megoldható -, hogy az ungabunga-lányt és az ungabunga-anyát Lánnya és Annya játssza - elvégre mindannyian emberek volnánk. Vagy nem?) A feltűnően piros papucsot viselő Apnya (Czirók Tamás) mindenesetre semmit nem észlel Annya és Lánnya machinációiból. Csak azt tudja, hogy akkor tényleg el kell menni Afrikába új madárért - és visszatérni, mielőtt megjön Lujzi néni -, ha egyszer a Heti Papagáj szerint a lórik hazája valahol ott van, az ungabungák földjén. (A Borok utcáján túl, a Colosseumon innen: kinn a színpadon, benn a képzeletben.) Báb és színész színpadi találkozásának szép és szürreális példája a Piros család utazása: struccháton ügetnek, közben ők maguk jelenítik meg a tüllszoknyás struccokat is.

A legkisebbeket elvarázsolja a látvány meg a zene - pénteken tátott szájak és csillogó szemek kísérték végig a történetet -, a felnőttek meg időről időre jókat kuncognak. Innen is tudható, hogy magukra ismertek. A Piros család legközelebb október 7-én 17 órakor indul útnak az MMIK színpadán. (A végén kerül másik papagáj is.)