Jelez a RégioArt

Szombathely, Kőszeg - Nagyobb a híre az országban, mint a megyében, avagy senki sem lehet próféta a saját hazájában. Ilyen és ehhez hasonló véleményekkel vigasztalják a RégioArt kitalálóját, fő szervezőjét, a kőszegi Kamper László grafikusművészt.

Kozma Gábor

Ha az eddigi régiós rendezvényeinket tesszük mérlegre, akkor kettős a kép. Az egyes bemutatkozások, így a zalai, a mosonmagyaróvári, a győri, a kőszegi és a szombathelyi, fényesen sikerültek. Hónapokon át negyven képző- és iparművész százötven alkotását láthatta a nagyközönség. Legkiemelkedőbb RégioArt-unk a győri színházban megrendezett volt. Jól kapcsolódtak a látszólag eltérő műfajok. A színházi közönségnek bejött a sokszínű kiállítás, mintegy 7-8 ezer néző látta a műveket. Ez nagyon magas szám. Egyben jelzi az igazán fontos tereket. Ha lesz színház Szombathelyen, akkor annak előterét érdemes lenne hasonló célokra is használni. Úgy tudom, Jordán Tamástól nem idegen ez a gondolat; ha a különböző műfajok kapcsolódnak, akkor felerősíthetik egymás hatását , jelenti ki határozottan.

A kőszegi alkotó szerint az országhoz hasonlóan több minden megosztja a helyi művésztársadalmat. Elvárás a piaci viszonyokra való átállás. Az elv szép, mondja, de a gyakorlat más. A MAOE-ben lévő tagtársaink nem dúskálnak a javakban. A legtöbbüknek üres a bukszája. Ami pénz bejön, az meg elmegy az eszközökre, szervezésre. Ennél is nagyobb gondnak tartja a régiós szemlélet csigalassúságú térnyerését. A RégioArt sikeres, de mégsem tudtuk elérni, hogy a vasi és a győri művészek között személyes kontaktus alakuljon ki. Nem sikerült megvalósítani azt a zalai ötletet sem, miszerint szervezzünk közösen egy régiós művészeti konferenciát. Pedig Európára tekintve nincs más út, mint a területi összefogás, a régiós gondolkodás.

Itt érdemes megállni. A regionalitás fontossága már régóta politikai közhely. Nincs olyan országos vagy helyi vezető, aki ne hangsúlyozná a térségi együttműködésben rejlő előnyöket. A valóságban ez mégsem működik igazán. Az uniós csatlakozás előtt nem sokkal az MMIK-ban voltak olyan elképzelések, hogy rendszeressé teszik a régiós kiállításokat, egyfajta kulturális csere alapon. El is kezdődött a folyamat, aztán megállt. Mind személyi, mind anyagi tényezők hiányában. Be kellene látni, hogy Brüsszelből vezérelve nem oldhatók fel azok a fizikai (megyei) és szellemi (provinciális) korlátok, amelyek ezeréves jogi fundamentumon cementálódtak. Ez nem is lenne önmagában gond, de az uniós pályázatok, a guruló eurók nem a jelenlegi művészeti (általában véve gazdasági-kulturális) pozícióinkat erősítik. És nem csak a nyugati végeken...

A MAOE vasi elnöke azonban nem adja fel. Már egy újabb, országos merítésű képzőművészeti biennálé elindításán dolgozik. Amikor erről kérdezzük, kissé titokzatosan fogalmazMég ebben a hónapban a nyilvánosság elé állunk a tervekkel. Elképzeléseinkben hangsúlyos szerep jutna Szombathelynek. Ám alapvető célunk továbbra is a vasi művészek támogatása, valamint újabb ajtók nyitása az országra, Európára.

A guruló eurók elkerülhetik a megyéket, ha nem nyernek valódi értelmet a régiók

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!