Bolíviai leszámolás: Rózsa-Flores Eduardo és Tóásó Előd vasi kapcsolatai

VN - Többször járt megyénkben Rózsa-Flores Eduardo, a múlt héten Bolíviában meggyilkolt író-újságíró. Elfogott társa, Tóásó Előd pedig a Berzsenyi Dániel főiskolán szerzett diplomát.

Vas Népe

Megírtuk, hogy két magyar és egy ír férfit lőttek le a bolíviai Santa Cruz városában múlt csütörtökön hajnalban egy szállodában.  Állítólag Evo Morales  bolíviai elnök ellen terveztek merényletet. 

Az egyik áldozat a magyar-horvát-bolíviai állampolgárságú Rózsa-Flores Eduardo  volt, aki az ezredforduló környékén jónéhányszor megfordult  Vas megyében is. Lapunk több alkalommal  írt róla. Például akkor, amikor tíz évvel ezelőtt budapesti fiatalok élén kerékpáros emléktúrán vett részt a nyugati határszélen. 

Akkor a társaság bejárta azokat a horvát és német nemzetiségi falvakat, amelyek az 1922-23-as határigazításkor kikövetelték a visszacsatolásukat Magyarországhoz.  Aztán vendég volt  Nardán, a gradistyei horvátok ifjúsági táborában, ahol bemutatta a Mocskos háború című könyvét. 

A budapesti ELTE-n bölcsészdiplomát szerzett Rózsa-Flores később a Magyarországi Gradistyei Horvát Fiatalok Egyesületének akciója nyomán  magyar nyelvű könyvek gyűjtését kezdeményezte a határszéli grádistyei horvát falvakban: a többi között Peresznye, Horvátzsidány, Narda, Szentpéterfa lakói több mint háromezer könyvet ajánlottak fel a dél-szláv háborúban súlyos károkat szenvedett horvátországi Szentlászló iskolai és községi könyvtárának. 

Rózsa-Flores Eduardo a kilencvenes évek elején a Horvát Nemzeti Gárda különleges rohamszázadának parancsnokaként huszonkétféle nemzetiségű csapat élén harcolt a szerbek ellen Szentlászlóért is. Érdemei elismeréseként kapott horvát állampolgárságot.

A nagy nyilvánosság  leginkább a Chico című film kapcsán emlékezhet rá. Szombathelyen, az Örökmozgó művészmoziban volt a filmbemutató, amelyen a címszereplő Rózsa-Flores is részt vett. A Bolíviában született, hét nyelvet kitűnően beszélő újságíró-költőnek az iwiwes adatlapja szerint számos vasi ismerőse volt, akikkel kapcsolatot is tartott. 

Egy szentpéterfai fiatalember azt mondta  lapunknak: a nardai ifjúsági táborban ismerkedtünk össze, s bár nem napi kapcsolati szinten, de jóban voltunk. Engem kisöcsinek hívott, s leginkább könyvekről beszélgettünk. A sajátjairól, s más szépirodalmi kiadványokról. Két-három hónapja azt mondta, hogy Erdélyben van.  Megdöbbenve értesültem arról, ami vele történt Bolíviában. 

Rózsa-Flores mellett egy erdélyi férfit, Magyarosi Árpádot  is lelőtte a bolíviai rendőrség. Egy harmadik társukat, Tóásó Elődöt elfogta a hatóság. A 29 éves, marosvásárhelyi születésű férfi a szombathelyi Berzsenyi főiskolán szerzett levelező számítástechnika szakon diplomát. Egyik tanára így emlékszik rá: Jó képességű, ám kissé furcsa, zavarosnak tetsző  személyiség volt. Nemigen tudott beilleszkedni a közösségbe,  mindig vitatkozott, mindenről különvéleményt mondott. De nekem nem volt különösebb bajom vele.




Rózsa-Flores Eduardo az Örökmozgó művészmoziban részt vett a Chico című filmje bemutatóján


Megszólalt a barátnő

Hétvégén házkutatást tartott a rendőrség Rózsa Flores Eduardo Nógrád megyei, szurdokpüspöki házában. Dankóné Nagy Éva, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője elmondta: a főkapitányság visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel bűntette miatt rendelt el nyomozást ismeretlen tettes ellen.
        
Szászvári Linda, a férfi barátnője szerint ezekben a napokban sok a hívatlan látogató Rózsa Flores Eduardo szurdokpöspöki házában, újságírók, fotósok rohamozzák a fákkal körbevett kis épületet, engedély nélkül.

A nő arról is beszélt, hogy Eduardo 2004-ben vette meg a házat. - Katona volt, aki gyűjtötte a katonai tárgyakat, relikviákat, ezek muzeális tárgyak. Ezért hiszik azt, hogy itt fegyverarzenál van - tette hozzá.

Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Rózsa Flores Eduardo Gyurcsány Ferenc arcképére lövöldözött, Szászvári Linda elmondta, a férfi a délszláv háborúból hozta haza a szétlőtt autóajtót, a Gyurcsány-fejet pedig, amit egy tüntetésen használtak, ajándékba kapta. Ebből a kettőből készült a "kompozíció", erre azonban Eduardo nem lőtt.

Beszámolója szerint a férfi töltényhüvelyeket is gyűjtött, késgyűjteménye is volt. Gyűjtött emellett rendszám- és utcanévtáblákat, de még a házfelügyelő fellehetőségét is jelzi egy tábla az udvaron.

A barátnő végül megemlítette, fél éve ment ki Eduardo Bolíviába, azóta nem látta. A szurdokpüspöki templomban szombaton tartottak érte gyászmisét.

A ház barna vaskapuján nagy, fehér betűs felirat áll: "Mondjon le!!!". Mellette a betonon pedig mécsesek égnek.




A szurdokpüspöki ház a felirattal  MTI-fotó


Tóásó Előd társaival autonómiát akart Bolívia egy részén

A Kovászna megyei Kökösön lakó, teológiát végzett Nagy Attila az MTI bukaresti tudósítójának hétfőn telefonon elmondta: a szovátai származású Tóásó Előddel tavaly ismerkedett meg az interneten. Véletlenül került össze vele a világhálón, egy közös ismerős hozta össze őket a székelyföldi autonómiáról folytatott eszmecserék közben. 

Amikor Tóásó Előddel levelezni kezdett, még nem lehetett tudni, hogy a fiatalember a tengerentúlra akar távozni, de amikor ez kiderült, Nagy Attila le akarta beszélni a fiút erről a tervéről. Ez nem sikerült neki, de az internetes levelezés azután is folytatódott. 

"Utolsó beszélgetésem Előddel tavaly december 30-án volt, akkor már ott volt Bolíviában. Ennek alapján kiderült, hogy Előd és társai valóban a Morales elnökkel szembenálló körökhöz tartoztak, legalábbis azokkal szimpatizáltak" - mondta a székelyföldi férfi. Tóásó meglehetősen titkolózó volt már akkor, ebből Nagy Attila azt a következtetést vonta le, hogy ottlétük nem volt veszélytelen.

Állítólag autonómiát akartak a dél-amerikai országnak azon a részén, ahol - Tóásó szerint - "szelídebb" cambák laknak. Előd szerint Morales az "agresszív" indiánok (colla) közül való. Előd "tudósítása" szerint a collák ki akarják semmizni a cambákat.  (Bolíviában két nagy csoportra oszlanak az emberek a külsejük és társadalmi-kulturális kötődésük alapján. Az ország nyugati, magas hegyvidéki részén élnek a magukat collának nevező, tipikus andesi indiánok, keleten, a gazdagabb vidéken, az őslakossággal keveredett európai bevándorlók és leszármazottaik, akik az európai fenotípus jegyeit viselik.) 

Nagy Attila szerint a fiú hajmeresztő dolgokat írt. Például azt: "A collák hegyvidékiek, ők termesztik a koka levelet, brutálisak és erőszakosak, a minap megvertek majd élve megégettek 11 embert." "De itt, a hegyvidéki indiánoknak egy törvényük van: megvernek, felgyújtanak benzinnel, ha túléled, felmetszik a hasadat, és a beleidet a nyakad köré tekerik" - írta Tóásó székelyföldi ismerősének. 

Nagy Attila a történtek után is vallja: sikerült megismernie emberileg Tóaásó Elődöt, az internetes beszélgetések alapján világossá vált, hogy tiszta ember ő, akitől távol állt mindenfajta agresszivitás. "Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy az önkereső ember lelki békevágya volt benne. De tudni kell, hogy az önkeresők, egyúttal, ha fiatalok, egy kicsit kalandvágyók is. Többre vágyott a szürke hétköznapoknál, de elképzelhetetlen, hogy terrorakciókban akart volna részt venni" - mondta. A székelyföldi férfi a történet részleteiről saját regisztrációjú internetes lapjában is ír, keddtől lesz olvasható a vallasosanarchizmus.virtus.hu címen a "Memomárok" rovatban.

OLDALTÖRÉS: Hétfői előzmények

A bolíviai szenátus elnöke nemzetközi bírósági vizsgálatot követel

A bolíviai szenátus elnöke nemzetközi bírósági vizsgálatot követel

A bolíviai szenátus elnöke nemzetközi bírósági vizsgálatot követel

 A bolíviai szenátus ellenzéki elnöke az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság elé szeretné vinni kivizsgálásra az állítólagos terrorista csoport múlt csütörtöki felszámolását, amelyet ő kivégzésnek nevezett. 

"A kormány emberek kivégzésébe fogott, mert az már biztos, hogy nem volt lövöldözés, sem összecsapás, és egyébként sem lehet terrorral harcolni a terror ellen" - jelentette ki hétfőn Óscar Ortiz, aki úgy véli, hogy "politikai választási manipulációról" van szó, a történteket megpróbálják felhasználni az elnök javára, az ellenzék lejáratására. "Nincs bizalom a kormányban... komolyan kell dolgozni az igazság feltárásért... átláthatóságra van szükség a nyomozásban... azt amit a kormány tett, meg kell vizsgálnia az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságnak is" - mondta a helyi sajtónak.

A bolíviai kereskedelmi kamara elnöke azt követelte a kormánytól, hogy nevezze meg azokat a vállalkozókat, akik a gyanúsítgatások szerint finanszírozták a terroristákat. Ezt előző nap Álvaro García Linera alelnök sugalmazta. Az állítólagos merénylők fő célpontja, az Amerika-közi csúcstalálkozóról hazatérő Evo Morales államfő viszont kijelentette: a hatóságok eljárása "célszerű volt, megfelelő arra, hogy megállítsák az ilyen felforgató csoportokat". A "banda" terveiről azt mondta, hogy céljuk "a hatalom megragadása volt erőszakos eszközökkel, vagy ha ez nem sikerül, akkor leválasztani egy bizonyos térséget".

 Már kedden indul a magyar nagykövet La Pazba

Már kedden elindul a Buenos Aires-i magyar nagykövet a bolíviai fővárosba, hogy segítsen az ott terrorizmus vádjával börtönbe került Tóásó Előd magyar állampolgárnak az ügyében. Józsa Mátyás nagykövet elmondta telefonon az MTI-nek, hogy a keddi közvetlen repülőjárattal utazik La Pazba, és amennyire most előre lehet látni, nyolc napig marad ott.  A diplomata közölte, hogy a fogadását előkészítendő már felvette az érintkezést Bolívia Buenos Aires-i nagykövetével. Az eljárást bonyolítja, hogy Bolívia részéről nem volt felkérés a jogsegélynyújtásra, és még a telefonbeszélgetés hétfői esti időpontjáig sem tájékoztatták hivatalosan a magyar hatóságokat az ügyről. 2003 novemberében, a Külügyminisztérium biztonsági osztályának akkori vezetőjeként Józsa Mátyás a tényfeltáró bizottság tagjaként részt vett abban a helyszíni vizsgálatban is, amelyet az Irakban egy amerikai katonai útellenőrző pontnál november 17-én agyonlőtt Varga-Balázs Péter halálának körülményeinek kiderítésére folytattak le.


Balázs Péter: belpolitikai küzdelmek áldozatává válhattak a magyarok

Balázs Péter külügyminiszter szerint nem lehet kizárni, hogy bolíviai belpolitikai küzdelmek áldozataivá váltak a csütörtökön megölt és elfogott magyarok.  "Nem látjuk pontosan, hogy mennyiben használták őket eszköznek, mennyiben voltak céljai esetleges bolíviai belpolitikai manővereknek" - mondta Balázs Péter hétfőn Budapesten az MTI-nek. Hozzátette: a kérdés igen sokrétű, s mivel az elnök személyéről van szó, "többféle változat is elképzelhető". 
 
A tárcavezető kiemelte: intézkedett, hogy a Buenos Aires-i nagykövet is utazzon a helyszínre Argentínából. Jelenleg a bolíviai tiszteletbeli konzul segíti a börtönbe került Tóásó Elődöt.  A bolíviai tiszteletbeli konzul és az argentin magyar nagykövet személyében már két szakember lesz a helyszínen, épp ezért nincs szükség további, külön megfigyelő kiküldésére - mondta a külügyminiszter.

A jelenlegi helyzet nagyon összetett konzuli ügy, nem diplomáciai kérdés. Ebben a helyzetben Magyarország kötelessége, hogy a maximális konzuli segítséget megadja a börtönbe került magyar állampolgárnak - fűzte hozzá. Arra a felvetésre, hogy a magyar hatóságok ötödik napja nem kapnak hivatalos információkat a bolíviai féltől, a miniszter azt mondta: ez a bolíviai hatóságokat minősíti, a magyar fél ebben a helyzetben csak kérheti, követelheti az információk átadását.
 
A kérdésre, hogy szükség van-e nemzetközi vizsgálatra az ügyben, és adott esetben Magyarország részt venne-e ebben, Balázs Péter azt mondta: első megközelítésben ez egy konzuli ügy, egy kétoldalú probléma, nem látszik a kérdés nemzetközi dimenziója. A miniszter ugyanakkor hozzátette: "az már egy sokkal komplikáltabb kérdés, hogy miből csinálunk nemzetközi ügyet, milyen célból, milyen partnerekkel. Ezt alaposan meg kell nézni". 

Hétfőn az ír külügyminiszter jelentette be, hogy országa nemzetközi vizsgálatot szeretne a csütörtöki bolíviai kommandós rajtütés ügyében, amelyben egy ír állampolgár is életét vesztette. Micheál Martin nagyon zűrzavarosnak minősítette az állítólagos terrorista csoport felszámolásával kapcsolatos helyzetet, megjegyezve, hogy a történtekről ellentmondásos beszámolók láttak napvilágot.Bolíviai kommandósakció - A titkosszolgálatok nem tudnak magyar terroristasejtekről Bolíviában

A titkosszolgálati szál és annak cáfolata a folytatásban


OLDALTÖRÉS: Titkos szolgák

Nem álltak kapcsolatban a nemzetbiztonsággal

A magyar titkosszolgálatok nem tudnak olyan terroristasejtről Bolíviában, amelynek magyar tagjai is lennének - mondta az MTI-nek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok neve elhallgatását kérő illetékese hétfőn. "A magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak semmi olyan információja nem volt olyan személyek tevékenységére vonatkozóan, akik bármilyen módon kapcsolatba hozhatók azzal, ami most történt" - mondta az MTI-nek nyilatkozó illetékes.

A magyar polgári titkosszolgálatok nem kaptak semmiféle értesítést a bolíviaiaktól a csütörtöki kommandósakció kapcsán. A két ország szolgálatai között ugyanis nincsen kapcsolat - tette hozzá. A szakember az MTI-nek elmondta, hogy a három érintett magyar egyike sem került a magyar titkosszolgálatok látókörébe a bolíviai történésekkel kapcsolatban. A három férfi egyike sem állt formális vagy informális kapcsolatban egyik magyar nemzetbiztonsági szervvel sem, nem dolgozott egyik szolgálatnak sem - mondta az illetékes.

 Álvaro García Linera bolíviai alelnök vasárnap arról beszélt, hogy "csak egy csápja egy hatalmas polipnak" a bolíviai kommandósok által Santa Cruzban csütörtökön felszámolt terrorcsoport, és e polip "még mindig aktív az ország különböző régióiban, végső célja káoszt teremteni és megingatni a kormányt az államfő meggyilkolásával".

Az alelnök szerint az állam létét fenyegető hatalmas terrorista gépezetnek feltehetőleg csak valójában "10 százalékát vagy még kisebb részét" leplezték le, és ez vonatkozik a lefoglalt fegyverarzenálra is.

Nem álltak kapcsolatban a nemzetbiztonsággal

A magyar titkosszolgálatok nem tudnak olyan terroristasejtről Bolíviában, amelynek magyar tagjai is lennének - mondta az MTI-nek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok neve elhallgatását kérő illetékese hétfőn. "A magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak semmi olyan információja nem volt olyan személyek tevékenységére vonatkozóan, akik bármilyen módon kapcsolatba hozhatók azzal, ami most történt" - mondta az MTI-nek nyilatkozó illetékes.

A magyar polgári titkosszolgálatok nem kaptak semmiféle értesítést a bolíviaiaktól a csütörtöki kommandósakció kapcsán. A két ország szolgálatai között ugyanis nincsen kapcsolat - tette hozzá. A szakember az MTI-nek elmondta, hogy a három érintett magyar egyike sem került a magyar titkosszolgálatok látókörébe a bolíviai történésekkel kapcsolatban. A három férfi egyike sem állt formális vagy informális kapcsolatban egyik magyar nemzetbiztonsági szervvel sem, nem dolgozott egyik szolgálatnak sem - mondta az illetékes.

 Álvaro García Linera bolíviai alelnök vasárnap arról beszélt, hogy "csak egy csápja egy hatalmas polipnak" a bolíviai kommandósok által Santa Cruzban csütörtökön felszámolt terrorcsoport, és e polip "még mindig aktív az ország különböző régióiban, végső célja káoszt teremteni és megingatni a kormányt az államfő meggyilkolásával".

Az alelnök szerint az állam létét fenyegető hatalmas terrorista gépezetnek feltehetőleg csak valójában "10 százalékát vagy még kisebb részét" leplezték le, és ez vonatkozik a lefoglalt fegyverarzenálra is.

Nem álltak kapcsolatban a nemzetbiztonsággal

A magyar titkosszolgálatok nem tudnak olyan terroristasejtről Bolíviában, amelynek magyar tagjai is lennének - mondta az MTI-nek a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok neve elhallgatását kérő illetékese hétfőn. "A magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak semmi olyan információja nem volt olyan személyek tevékenységére vonatkozóan, akik bármilyen módon kapcsolatba hozhatók azzal, ami most történt" - mondta az MTI-nek nyilatkozó illetékes.

A magyar polgári titkosszolgálatok nem kaptak semmiféle értesítést a bolíviaiaktól a csütörtöki kommandósakció kapcsán. A két ország szolgálatai között ugyanis nincsen kapcsolat - tette hozzá. A szakember az MTI-nek elmondta, hogy a három érintett magyar egyike sem került a magyar titkosszolgálatok látókörébe a bolíviai történésekkel kapcsolatban. A három férfi egyike sem állt formális vagy informális kapcsolatban egyik magyar nemzetbiztonsági szervvel sem, nem dolgozott egyik szolgálatnak sem - mondta az illetékes.

 Álvaro García Linera bolíviai alelnök vasárnap arról beszélt, hogy "csak egy csápja egy hatalmas polipnak" a bolíviai kommandósok által Santa Cruzban csütörtökön felszámolt terrorcsoport, és e polip "még mindig aktív az ország különböző régióiban, végső célja káoszt teremteni és megingatni a kormányt az államfő meggyilkolásával".

Az alelnök szerint az állam létét fenyegető hatalmas terrorista gépezetnek feltehetőleg csak valójában "10 százalékát vagy még kisebb részét" leplezték le, és ez vonatkozik a lefoglalt fegyverarzenálra is.

Írország is nemzetközi vizsgálatot akar

 Írország nemzetközi vizsgálatot szeretne annak az ír állampolgárnak a halála ügyében, akit bolíviai rendőrök lőttek agyon az állítólag a dél-amerikai ország elnökének életére törő "terrorista csoport" felszámolása közben - közölte hétfőn az ír kormány. Micheál Martin ír külügyminiszter az RTE dublini közszolgálati rádiónak nyilatkozva elmondta: kormánya kedvezően fogadná, ha "hiteles" nemzetközi vizsgálóbizottság alakulna, és részt is venne annak munkájában.
 
Martin megjegyezte, hogy ilyen vizsgálóbizottság létrehozására már volt példa, bár a miniszter nyilatkozatát ismertető hírügynökségi jelentésből nem derült ki, hogy a politikus pontosan mire gondolt. Az ír külügyminiszter nagyon zűrzavarosnak minősítette az állítólagos terrorista csoport felszámolásával kapcsolatos helyzetet, megjegyezve, hogy a történtekről ellentmondásos beszámolók láttak napvilágot. Dublin elsősorban annak biztosítására törekszik, hogy a történteket teljes mértékben feltárják.

Morales múlt vasárnap nemzetközi vizsgálóbizottságot javasolt annak igazolására, hogy valóban az ő életére törtek a "terroristák". 

Rózsa Flores Eduardót múlt pénteken eltemették Santa Cruzban. Az El Deber című bolíviai újság értesülése szerint Michael Martin Dwyer holttestét múlt szombaton kiadták San Juan de Dios kórház halottasházából, hogy hazaszállítsák Írországba. A három külföldi áldozat közül a halottasházban már csak Magyarosi Árpád holtteste maradt, amelyért a lap szerint senki sem jelentkezett.


A Bolíviában összeesküvéssel vádolt csoportot tavaly óta figyelték

A bolíviai belügyminiszter közlése szerint 2008 óta toborzással és kiképzéssel foglalkozott a dél-amerikai ország keleti részében az a csoport, amelyet a múlt csütörtökön számoltak fel az állambiztonsági erők. Ez a terroristák első operatív csoportja volt. Az állambiztonsági erők tavaly vették észre és kezdték figyelni őket Santa Cruz térségében - mondta a hétfőn az El Deber című bolíviai lapban megjelent interjújában Alfredo Rada, aki megismételte azt az állítást, hogy a céljuk erőszakhullám elindítása volt. 

A miniszter szerint katonailag kiképzett személyek voltak, akik élén Rózsa Flores Eduardo állt. Róla Alfredo Rada azt állította, hogy kapcsolatai voltak a magyar titkosszolgálatokkal és a balkáni szélsőjobboldallal, s az Opus Dei katolikus szervezettel is szövetségben álló, fanatikus, ultranacionalista, antikommunista egyén volt.  A miniszter szerint Rózsa több hamis személyi dokumentummal lépett be az országba, de tudott okmányt hamisítani is. "Nagyon veszélyes emberről" volt szó, aki "nem azért tért vissza Bolíviába, hogy törvényesen engedélyezett tevékenységet folytasson" - mondta. Már tavaly sikerült neki embereket toborozni és kiképezni felforgató tevékenységre - tette hozzá.

Alfredo Rada közölte, hogy most kezdődik a "terrorista csoportok" beérkezési útvonalának és az összeesküvési tervek értelmi szerzőinek a kiderítése. A lap az interjú mellé csatolta egy közvélemény-kutatás eredményét, amely szerint a megkérdezettek 25 százaléka elhiszi, hogy gyilkos merénylet készült Evo Morales államfő ellen, 65 százalék nem, 10 százaléknak pedig kétségei vannak.

Rózsa Flores és a bolíviai oligarchák 

Nagy port vert föl a nemzetközi és a magyar sajtóban, amikor a múlt héten egy részben magyarokból álló "szélsőjobboldali terrorista zsoldoscsoportot" likvidáltak a bolíviai Santa Cruz egyik szállodájában. Hogy a helyi rendőrség által végrehajtott akciónak nagyobb volt a tétje, mint öt zsoldos ártalmatlanná tevése, az kitűnik az alábbiakból.


    A térség megfigyelői számára ismert, hogy Evo Morales megválasztása óta folyik Bolíviában a lázas szervezkedés a gazdag - "fehérek" (európaiak, azaz európai eredetű bolíviaiak) által lakott és tulajdonolt - keleti országrész (földgáz-, kőolaj-, ón- és cinkérckincs, agrobiznisz: óriási szójaültetvények stb.) elszakítása érdekében. E szecessziós törekvések egyértelmű támogatást kapnak Washingtontól. Annyira, hogy tavaly szeptember 11-én Morales kénytelen volt kiutasítani Bolíviából Philippe Goldberg amerikai nagykövetet; ilyesmi Latin-Amerikában nemigen fordult elő. (Hugo Chávez venezuelai elnök persze, Evo barátja iránti szolidaritásból, másnap ugyanúgy járt el a caracasi amerikai követtel, hogy nagyobbat szóljon a botrány.) 

Goldberg nem kispályán játszik: fő "szakterülete" pont ez: a szeparatizmusok, az ország-földarabolások menedzselése. Spanyolul olvasóknak: . Franciául tudóknak majdnem ugyanez:  

A dolog lényege: Goldberg a 90-es évek elejétől részvevője volt a jugoszláv polgárháború amerikai háttérdiplomáciájának, egészen Milosevic bukásáig és vád alá helyezéséig. 1994-96 között Boszniában szolgált - ekkor robbant ki a szeparatista konfliktus a szerbek és az albánok között. Goldberg annak a Richard Holbrooke-nak volt a szürke eminenciása, aki főszerepet játszott Jugoszlávia dezintegrációjában, konkrétan a híres daytoni konferencia és megállapodás tető alá hozásában (ahol az egyik fő amerikai tárgyaló volt).

Goldberg rövid kolumbiai és chilei kitérő után 2002-04-ben a pristinai amerikai nagykövetségen tűnt föl, s innen kavart - eredményesen - Szerbia és Montenegró szétszakítása dolgában... 2006-os La Paz-i kinevezésének célja nyilvánvalóan az volt, hogy a Jugoszláviában sikerrel alkalmazott know-how-t az itteni "fehér" szeparatizmus szolgálatába állítsa. A tavaly őszi súlyos, halálos áldozatokkal is járó  politikai válság közepette (amelyet Morales győzelme váltott ki az augusztusi népszavazáson) a nemzetközi sajtó Bolívia kapcsán a "koszovói opció" lehetőségét emlegette. Hogy nem került sor kenyértörésre, az az UNASUR (Dél-amerikai Unió) beavatkozásának és közvetítésének volt köszönhető.
 
A Santa Cruz-i központú, öt keleti megyét magában foglaló, Media Luna (Félhold) elnevezésű autonómiamozgalomnak a kulcsfigurái között jelentős számban képviseltetik magukat horvát származású bolíviaiak, egészen pontosan: itt (is) nagy számban letelepedett usztasa családok fiai-unokái. (A "Félhold", egyesek szerint, kifejezetten Horvátország földrajzi alakját /is/ hivatott idézni...) Ezek vezetője a már a magyar sajtóban is nevesített Branco Marinkovic nevű nagybirtokos és élelmiszeripari nagyvállalkozó. Ő az 1952-ben alapított Comité Cívico de Santa Cruzt irányítja, s más horvátokkal együtt (további befolyásos horvát személyekhez ) aktív támogatója a nación camba, a fehér és mesztic "fajú" keleti országrészek "önrendelkezését" hirdető szeparatista-rasszista mozgalomnak és szervezetnek.

A bolíviai horvátok a bolíviai hadseregnek szánt fegyverbeszerzésekből annak idején - Bolívia hamburgi konzulátusának közreműködésével (amelynek élén a Félhold egyik befolyásos vezetője állt) - nagy mennyiségben juttattak fegyvereket a horvát szeparatista/felszabadító erőknek. (Miután az ügy kitudódott, a konzulátust egy évre bezárták.) Rózsa Flores Eduardo a jugoszláviai háborúban szerzett katonai érdemeiért előbb őrnagyi, majd ezredesi rangot kapott Franjo Tudjman elnöktől, s a horvát nemzet hősének kiáltották ki. "Tisztelői" közé sorolhatta például a háborús bűnökkel megvádolt (s 2005 végén a Kanári-szigeteken elfogott) Ante Gotovina tábornokot is.

Életszerűnek tűnik, hogy Rózsa Flores tavaly szeptemberben, a politikai válság tetőzésekor horvát (posztusztasa) hívásra ment Bolíviába, s "nemzeti anarchistaként" (ahogyan pár éve magát identifikálta, lásd ezzel foglalkozó blogjának idevágó részét:  valamint a http://nemzeti-anarchista.blogspot.com/ oldalt) magává tette az ottani horvát barátai által (is) felkarolt nación camba ügyét. Ezt a Jugoszlávián belüli horvát függetlenedéssel azonos természetű és minőségű, tehát számára igazságos ügyként fogta fel. 

Rózsa Flores egy, a jobbik.neten 2007 végén közölt cikkében - azonosulva a Santa Cruz központú ellenzék szóhasználatával - "bennszülött, fehérgyűlölő Morales"-ként írt a bolíviai elnökről (akit egyébként ugyanitt Soros György lakájának tart. A politikai zűrzavar, sőt: vélelmezhetően polgárháborúvá fajuló válság (tekintettel a már jelenleg is pattanásig feszült politikai helyzetre), amely a bolíviai őslakos (ajmara és kecsua) társadalom átfogó támogatását élvező Morales és más politikai vezetők esetleges meggyilkolása nyomán állna (állt volna?) elő, a jugoszláv polgárháborúhoz hasonlóan kedvező konstellációt teremtene/teremtett volna a keleti megyék elszakadásához és vele az oligarchiák gazdasági uralmának megőrzéséhez (a Morales-féle kísérlet igazi tétje éppen az oligarchák hatalmának a megtörése).

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!