Közmunka Vépen: kiderül, ki a kasza gyerek

Vép - Módosították tavaly év végén a szociális törvényt: áprilistól olcsóbb a településeknek foglalkoztatni a helyi állástalanokat, mint rendszeresen segélyezni őket. Sok helyütt azonban olyan emberekkel kellene együttműködniük az önkormányzatoknak, akik életükben nem dogoztak. A borral töltött fűnyíró, és a meglovasított kerti traktor esete, és persze a becsületes közmunkások története. Út a munkához Vépen.

Simon Erzsébet

Lendületben a fűkasza Fotó: Horváth Csaba

A nagyközségben mintegy tizenöt embernek tudnak hosszabb távon munkát adni. Látszik a közmunkások keze nyoma a nagyközségen, bármerre is megyünk. Most éppen az iskolaudvar haragoszöld füve tetszik pázsitnak: itt dolgoztak az elmúlt napokban a fűkaszások, hogy rendbe tegyék a zöldterületeket az intézmény születésnapi évfordulójára. 

Vépen mintegy félszáz, aktív korúak rendszeres szociális segélyében és rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyt tartanak nyilván. Közülük 18-an 35 évesnél fiatalabbak, 35-54 év között 26-an vannak, hat személy pedig 55 évnél idősebb. 

"Jó, hogy ezt csinálhatjuk"

Czene Emil kezében lengőkasza, azzal sétál le s föl a dimbes-dombos területen. Reggel héttől délután négyig tart a munkaidő, ezalatt alaposan igénybe veszi a vállakat, a karokat a nyolc kilós szerkentyű mozgatása. 

- Közben azért tartunk szünetet, aztán enni, inni is kell, különben nem bírnánk egyfolytában ezt a munkát - mondja az ötvenhárom éves férfi. 

- Elfáradunk a nap végére, persze hogy elfáradunk, de azért jó, hogy ezt csinálhatjuk. Czene Emil elmeséli, hogy több mint húsz évet lehúzott a szombathelyi cipőgyárban, aztán munkanélküli lett, az önkormányzatnál úgy tíz esztendeje kap rendszeresen munkát. Volt, hogy kiskönyvvel dolgozott, most közcélú foglalkoztatott. Hét gyereke közül egy maradt a háznál, az unokáit épp meg tudja számolni a tíz ujján. Nem sok a minimálbér, amit fizetségként kap, de ennek a pénznek is örül, meg hogy helyben akad munkája. 

Habda Zoltánné is ugyanígy érez: 

- Én harmincnyolc esztendeig dolgoztam a cipőgyárban, most az általános iskola konyháján amolyan mindenes vagyok. A szociális segélyem alig volt több huszonötezer forintnál, most ennél azért többet kapok. A jövő év márcikus végéig van biztos állásom az iskolában, addig szól az önkormányzattal kötött minimálbéres szerződésem. 

- Megbízható munkaerő az asszony, rendszeresen adunk neki munkát - ezt Kajcsos István Gamesz-vezető jelenti ki, akinek a munkaköre áprilistól kibővült a közcélú foglalkoztatottak irányításával. Habdánéról azt mondja, a harmadik ciklusát kezdte meg az iskolai konyhán. Ha kitölti a szerződését, munkanélküli segélyt kaphat, ami után jogosult lesz szociális segélyre, onnan pedig ismét beléphet a közcéllal foglalkoztatottak táborába. 



Hasznossá teszik magukat az iskolai konyhán

- Vépen jelenleg nyolcan vannak, akiknek az önkormányzat a közfoglalkoztatási tervében meghatározottak szerint ad munkát - mondja Varga Gyula  polgármester. 

- Július elsejétől újabb két-három ember számíthat szerződésre. Hosszabb távon ennyit tudunk foglalkoztatni, és ez az a létszám, ami még kezelhető. Külön emberünk ugyanis nincs a munkások ellenőrzésére. Az intézményvezetők feladata az iskolában, az idősek otthonában, az önkormányzatnál, hogy kijelöljék a közcéllal foglalkoztatottak teendőit, s felügyeljék a munkát. 



Vannak, akik becsületesen elvégzik a rájuk bízott feladatot, de akad olyan falubeli is, aki életében nem dolgozott

Varga Gyula szerint akadnak köztük olyanok, akikkel nem is érdemes próbálkozniuk, mert életükben nem dolgoztak. Akiket alkalmaznak, azok jobbára a nagyközséget csinosítják. Több mint öthektárnyi a közterület, mire a falu egyik végén befejezik a rendrakást, a másikon már kezdhetik ismét. Mivel jól ismerik az embereket, tudják, ki mire alkalmas. Van, aki csak szemetet szed, mások kezelhetik a motoros kaszát is. 

Kajcsos István és Varga Gyula szinte nosztalgiával emlegeti fel azt a férfit, aki tavasszal a nyakába vette a fűkaszát, s őszig le sem tette. Igen jó munkaerőnek számított, mondják, de sajnos már elhunyt. 

Borral töltött fűnyíró, meglovasított traktor - a közmunka árnyoldalai

Czene Emil és a társai közben nekiállnak reggelizni, minket pedig különféle sztorikkal szórakoztatnak. Megesett, mondják, hogy a egyik társuk panaszkodott: nem indul a motoros kasza. Pedig adott neki muníciót, de még csak hangja sincs. Amikor a szakember megvizsgálta a szerkezetet, akkor derült ki: benzin helyett borral itatták meg a gépet. Az illető az üzemanyagot tartalmazó kaniszter helyett ugyanis véletlenül az ugyanolyan borosedényt használta...

Vépen esett meg a következő történet is: az egyik esős napon a közcéllal foglalkoztatottak egy része az önkormányzat javítóműhelyében dekkolt: fűnyírók, kerti traktor, kéziszerszámok, köszörűk, egyszóval a kommunális munkavégzés eszközeinek társaságában. Másnapra hűlt helye volt a fűnyírótraktornak, lába kelt a lengőkaszáknak is. Az önkormányzatnak új gépeket kellett vásárolnia, hogy a közmunkaprogram résztvevői el tudják látni a teendőiket. S bár vannak sejtéseik, hol is is futnak össze a szálak, azok kibogozása nem az ő feladatuk. A rendőrség nyomoz, keresi az elkövetőket, körözi az ellopott gépeket.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!