Megroggyanhat a szakképzés Bajnai csomagja miatt

A megyében jelenleg 1150 körüli a tanulószerződéses diákok száma. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara információi szerint ebből megközelítőleg 500-600 tanuló gyakorlati képzőhelye szűnhet meg.

Nézzük, miért?

Nos, az Országgyűlés által megszavazott - az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló T9179 számú - törvényjavaslat a szakképzési hozzájárulás rendszerét is átalakítja, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), a hozzá csatlakozó Magyar Agrárkamara, továbbá kilenc munkaadói és öt munkavállalói szervezet szerint egyenesen tönkreteszi. A szakképzési megszorító csomag értelmében ugyanis a tárgyi eszközök beszerzésére, bérleti díjára, felújítására, pótlására fordított összegek nem lesznek teljes mértékben elszámolhatóak, s ugyanez lesz igaz a karbantartásukra is. A tanulók pénzbeli juttatására fordított összeg a korábbi 50 helyett csak a minimálbér 20 százalékáig lesz elszámolható, a pénzbeli juttatás viszont a minimálbér 20 százaléka helyett 30 százalékra emelkedne, ami azt jelenti, hogy a további 10 százalékot a gazdálkodónak kell megfinanszíroznia.

Az intézkedés a gyakorlati oktatói bérek elszámolhatóságát is jelentős mértékben csökkenti, a középiskolai végzettséggel vagy mestervizsgával rendelkezőknél a kötelező legkisebb munkabér négyszerese helyett két és félszerese lesz elszámolható.

Eme megszorítások hatására - az MKIK és az MKIK GVI ezer gazdálkodó szervezet körében elvégzett felmérése szerint - 74 százalékkal, számszerűen több mint 32 ezerrel csökkenne a tanulószerződéses tanulók jelenlegi 44 ezres létszáma.

A felmérésre, valamint saját tapasztalataira alapozva az MKIK egy részletes hatáselemzést is elkészített, eszerint az intézkedések nemhogy a kormány által kívánt megtakarítási hatást nem érik el, de még jelentős ráfizetéssel is járnak, nem beszélve a további, munkaerőpiacot súlyosan érintő következményekről.

A hatáselemzés által kimutatott többletkiadás a minimálisan prognosztizált 22 ezres csökkenés mellett is 6,3 milliárd forint.

Parragh László, az MKIK elnöke minderről levélben tájékoztatta Bajnai Gordon miniszterelnököt, s egyebek mellett kifejtette: a szakképzés leépítése helyett a kívánt megtakarítás más módon, például a Munkaerő-piaci Alap 38 milliárd forintos Képzési Alaprészéből a szakképzéssel közvetlenül össze nem függő tételek többmilliárdos támogatásának csökkentésével is elérhető.

Így viszont az iparkamara szerint borítékolható, hogy a gazdálkodó szervezeteknél gyakorlaton levő tanulók jelenlegi 50 százalékos aránya 25 százalékra csökken, aminek következtében a szakiskolai tanulók csupán egynegyede szerez a versenyszférában piacképes ismereteket.

Ezzel a tanulók elhelyezkedési esélyei lényegesen romlanak, illetve a gazdaság híján lesz a fiatal szakképzett munkaerőnek. Az építőipar területén a vállalati gyakorlati képzőhelyek 70-80 százaléka is megszűnhet, ennek következtében 3-4 év múlva krónikus szakemberhiányra lehet számítani.

A fentiek mellett az sem túl előremutató, hogy a kieső 20 ezer tanulószerződés következtében az érintettek kikerülnek a foglalkoztatási és társadalombiztosítási rendszerből, illetve elvesztik a tanulószerződés által biztosított szociális státusukat is.

Végül pedig két idézet a Parragh László által közzétett felmérésből.

Egy megkérdezett vállalkozó így fogalmazott:

Nem tudjuk biztosítani a tanulóknak azon eszközöket, melyeket az OKJ a vizsgakövetelményekben kér. A meghibásodott eszközöket nem tudjuk felújítani. Nem lesz eszközpark a fiataloknak. Nem biztosított a piacképes gyakorlati oktatás.

És íme egy másik vállalkozói vélemény:

A gazdálkodón maradó pluszköltség jelen gazdasági helyzetben nem átvállalható, nem kötünk további tanulószerződéseket. A cégek, a vállalkozók a törvény adta kereteken belül el fognak követni mindent, hogy a tanulószerződéseket felmondják.

Tényleg ez lenne az el-érendő cél?