Vízben áll a termés a Rába völgyében - hatalmas károk az áradás miatt (légifotókkal, videóval)

Körkép - Lassan itt az aratás ideje, több helyütt már beindították a kombájnokat, de az esőzés miatt le is álltak. A termelők nem elégedettek, sok helyen kevés a hozam a tavaszi aszályos időjárás miatt, illetve az egy hete beköszöntött árvíz a Rába folyó mentén szinte mindenhol tönkretette a földeket, százmilliós károkat okozva.

Garai Antal 'Atom'

Az aratás már elkezdődött, pontosabban elkezdődött volna, ugyanis az esőzés áthúzta a terveket és a számításokat. A gépek már csak arra várnak, hogy kicsit megszáradjanak a földek és folytathatják a már egy-két hete elkezdődött aratást, s egyből készülhetnek a júliusi nagy munkákra is. Az idei szélsőséges időjárás teljesen áthúzta a gazdák aratási és árazási terveit.

- A tavalyinál jóval alacsonyabb hozamra számítunk, mivel nagyon kevés volt idén a csapadék. Amikor kellett volna, alig esett az eső, most pedig az aratások előtt már nem kellene, nem szeretnénk, hogy elázzon a termény _ mondta el dr. Pörneczi Károly, a celldömölki Sághegyalja Zrt. vezérigazgatója. A tavaszi aszály megtette hatását, sok esetben már nem is fedezi a hozam az önköltséget. Míg a repcéből tavaly átlagosan 3,2 tonna termett tavaly, addig most nagyjából 2,5-el kalkulálnak.

- Nem csak a hozam kisebb, hanem a felvásárlási ár is. Tavaly százezer forint volt a tonnánkénti ár, most nyolcvanezerért megy a piacon, amellett, hogy a felhasznált műtrágya tonnánkénti ára hatvanezerről százötvenezerre emelkedett. Ilyen feltételek mellett, nemhogy hasznot, de még az önköltséget sem lehet megtermelni, mondta el az igazgató, aki szerint elkeserítő a búza felvásárlási ára is:  egy tonna őszi búzáért jelenleg 23-25 ezer forintot fizetnek.
- Azért reméljük, hogy majd beindul a piac, hiszen ha aszály volt, akkor kevesebb a termés és magasabbnak kell lennie az árnak. A 2008-as nagy termés agyonvágta az árakat, kilencmillió tonna kukorica és hárommillió tonna búza alkotta a takarmányalapot. Az is érdekes, hogy aratás előtt 31 ezer forintot adtak egy tonna őszi búzáért, s amint elkezdtek forogni a kombájnok már csak 25 ezret ért - panaszolta az igazgató.

Sok termelő tragikus károkat szenvedett a múlt héten kezdődő árvíztől, a Rába folyó mentén alig akad földterület, amit ne áztatott volna el a megáradt folyó. A Rábamenti Agrár Kft. földjeinek nagy része a Rába völgyében van, jelenleg is víz alatt. Erőss Jenő, a kft. igazgatója felvázolta, hogy mennyire katasztrofális a helyzet:



Nem csoda, hogy a Rába folyó mentén a gazdák bosszúsak, még mindig víz alatt van földjeik jelentős része - Fotó: Garai Antal 'Atom'

- 1350 hektár területet művelünk az Ikervár-Meggyeskovácsi térségben. Földjeink egy része az úgynevezett Felső-mezőn, egy kavicsos, humuszos területen van, ahol a kevés csapadék miatt nem túl jó a hozam, a földek másik fele pedig a Rába-völgyében van, ahol több a víz, a pára, így a termés is. Két hét múlva kezdtük volna aratni a búzát, gyönyörű volt a termés, legalább hat tonna vagy a feletti hozamra számítottunk hektáronként, most szinte az egész víz alatt van, betakaríthatatlan. E 120 hektár bő termése kompenzálta volna a felső mezőkön található földjeink alacsony hozamát, panaszolta az igazgató, majd hozzátette, hogy napraforgóföldjeik is ugyanezen a területen vannak, s 150 hektár napraforgónak (300-400 tonna) közel 90-100 százaléka víz alatt van.

Légifelvételek a Rába-völgyi földterületekről - videó: Garai Antal 'Atom'

- Egyszerűen kidőlhet majd a növény, ha levonult az ár, amelyek pedig megmaradnak, azokat valószínűleg valamilyen gombásodás fogja megtámadni. Nem fűzünk már sok reményt a terméshez. Egy három-négy napos levonulású árt még elbírnak a növények, de Ausztriában most is esett, nem hiszem, hogy hamar eltűnne a víz. Majd lassan párolog, belvíz lesz, és a maradék növények pedig a kánikulában megfőnek. Legrosszabb az egészben, hogy a földekről elvitte a víz a tápanyagot, levegőtlen lett, így az utómunkálatok is emelik majd a veszteségünket. Több, mint 700 tonna jó minőségű búzánk veszett oda, és ez még csak egy gazdaság vesztesége, ott van a többi is. Csak a terméssel elvesztésével keletkezett hatvan milliós kárunk, ami a fajlagos költségekkel, tojó-tyúkjaink takarmányának drágulásával és a földek helyrehozatalával akár 100 millió is lehet idővel - tette hozzá Erőss Jenő.

Hogy a károsultak számára lesz-e anyagi segítség, s ha igen, akkor mikor, egyelőre még nem tudni. Ami viszont már most biztos: több helyen is elindultak a kárfelmérések. Segíthet a  Nemzeti Agrárkár-enyhítési rendszer, de ahhoz, hogy ez valóban jól működjön, az érintettek igazán szoros együttműködésére van szükség.  

Madártávlatból sem rózsás a helyzet, Zsenák Csaba pilóta, mezőgazdasági permetező helikopterével az elárasztott területek fölé vitt minket. A látvány  megdöbbentő! A földeken egybefüggő tavakat képez a víz. Van, ahol azért (ki)látszik a búza, de  nagy része víz alatt van.
- Elképesztő, hogy mennyi víz van a földeken, drámai, hogy az a sok munka, amivel megművelték az most kárbavész. Láttam már megáradt folyókat, de ekkora mértékűre nem emlékszem _ osztotta meg velünk véleményét a pilóta, akinek látványos heilkopteres bemutatójáról publikáltunk egy videót korábbi cikkünkben.



Ezúton is köszönjük Zsenák Csaba pilótának a KA-26-os permetező helikopterrel tett légi-fuvart!


Tekintse meg a fentebb beillesztett videónkat, illetve a légi fotóinkból készített galériánkat ide , vagy a képekre kattintva!


Mintegy ötezer hektár mezőgazdasági terület víz alatt Vas megyében

Több mint 5000 hektár mezőgazdasági terület került víz alá Vas megyében az esőzések és a Rába áradása miatt - tájékoztatta Tóth Istvánné, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) földművelésügyi igazgatója kedden az MTI-t.

A vízzel elárasztott földek 80-85 százalékán kalászos gabonát, kukoricát, repcét termesztettek. A földművelésügyi igazgató szerint a kalászosok és a repce megmentésére nem sok esély van, kukoricaföldeken pedig csak az ár levonulása után becsülhető fel a kár.  
  
Vas megyében több mint 150 ezer hektáron termelnek szántóföldi növényeket; a földek 24 százalékán búzát, 22 százalékán - az országos átlagnál 5 százalékkal kisebb területen - pedig kukoricát termesztenek. Az országban a szántóföldek 25 százalékát búza-, 27 százalékát pedig kukoricatermesztésre hasznosítják. 

Ezek is érdekelhetik