Posztógyár-per: stróman ügyvezető, milliós pénzmozgás, hamis bontási engedély

Az előzményekről

Az éveken át üresen álló kőszegi posztógyár tulajdonjogát csak hosszas huzavona után szerezte meg a város önkormányzata. 2005. áprilisi hír volt: 135 millió forintért vásárolta meg az önkormányzat a posztógyár héthektáros területét a felszámolás után.

Számos bérlő jelentkezett a területre, ezért az önkormányzat bérbe adta. 

A 2006-ban felállt új képviselő-testület Kőszeg rossz anyagi helyzetére hivatkozva  úgy döntött, pályáztatás útján megválik a területtől. 

Az 1901-ben épült posztógyár hatezer négyzetméteres csarnokát, víztornyát bontották le 2007-ben. Az épületek Kőszeg máig egyetlen ipari műemlékei voltak. 

A vád: megsemmisítéssel elkövetett műemlék megrongálásának bűntette

 

Dr. Füzi Erzsébet, a kőszegi bíróság elnöke vezeti a tárgyalást. A vádlottak nem engedték a fotózást

Fotó: Horváth Csaba

Megsemmisítéssel elkövetett műemlék megrongálásának bűntette és más bűncselekmények. Ez a vád az ellen a hat vállalkozó ellen, akiknek pere kedden kezdődött el a Kőszegi Városi Bíróságon. A hat fiatalembert azzal vádolja az ügyész, hogy 2008. március 19-én lebontatták, ledózeroltatták  a volt kőszegi posztógyár ideiglenes műemléki védettség alatt állt épületét. 
   
Az egykori kőszegi posztógyárat is magában foglaló 6 hektárt meghaladó terület hasznosítására Kőszeg önkormányzata írt ki pályázatot. Erre érvényes pályázatot csak az Innováció Park Kőszeg Kft. nyújtott be. Az önkormányzattal kötött szerződésben az állt: ipari park lesz ott, 150 ember számára teremtenek munkalehetőséget. 

A vádirat ismertetésekor elhangzott az is: a cég 228 millió forintért vásárolta meg a területet 2007. szeptember 12-én, akkor, amikor már jogerőre emelkedett az örökségvédelmi hivatal ideiglenes műemléki védelme a gyár legrégibb épületrészére, a volt posztógyári csarnokra és a mellette álló víztorony épületére. 

Az elsőrendű vádlott, K. Szabolcs  a vád szerint tettesként, öt társa, M. András, L. Attila, G. Péter, G. Zoltán és N. Gábor  bűnsegédekként  követték el a terhükre rótt bűncselekményt. Az ügyész szerint K. Szabolcs közokiratot is hamisított. 

A bírósági tárgyaláson K. Szabolcs fenntartotta az ügyészségen tett vallomását. Állítása szerint a másodrendű és a harmadrendű vádlott vette őt rá arra, hogy az általuk adott pénzzel alapítsa meg a Kötex Kft.-t, majd ügyvezetőjeként vállalja magára a műemléki épület ledózerolásának következményeit, amiért csak felfüggesztett büntetést kaphat. 

Szolgálataiért 5 millió forintot ígértek, ebből 3,5 millió forintot ki is fizettek neki. K. Szabolcs hivatalos papírt hamisított, amelyben a műemlékvédelem hozzájárult a bontáshoz. A vádlott a Kötex Kft.-t a bontás másnapján eladta a Mortimer Ingatlanbefektető Kft.-nek.

Az Innovációs Park Kft.  tulajdonosai állították: nem volt közük  a Kötex Kft. megalapításához, K. Szabolcs ausztriai kapcsolataira hivatkozott, amikor üzleti céljairól szólt. A vádlottak hangsúlyozták: a műemlékvédelem véletlenül csak azután kezdett el érdeklődni a volt posztógyár épületei iránt, amikor benyújtották pályázatukat. Szerintük Kőszegen a nemezgyár, más ipari létesítmények alkalmasabbak lettek volna védettségre a posztógyári romhalmazhoz képest.