Posztógyár-per: üzletközpontot terveztek az épület helyén?

Tanúként lett megidézve az az ügyvéd, aki az elsőrendű vádlott, K. Szabolcs cégének alapító okiratát készítette, adásvételét intézte. Kiderült: a lebontott épületek földhivatali tulajdoni lapján nem szerepelt széljegyzetként az ideiglenes  műemlékvédelmi bejegyzés. Érdekes részlet volt az is, amikor az ugyancsak tanúként meghallgatott  építész, statikus - aki a legális területbontások műszaki vezetője volt - elmondta: a ledózerolt műemléki védettséget élvező épület falazata és oszlopai menthető állapotban voltak, de a tetőzet nem, az több helyen beszakadt, növényzet nőtt rajta. 

A területen bontási munkákat végző cég másik képviselője arról beszélt, hogy a megsemmisítéssel elkövetett műemlék megrongálásának bűntett elsőrendű vádlottja neki (is) arról beszélt: egy osztrák céget képvisel, amelyik plázát, üzletközpontot akar kialakítani ott. 

Érdekes apróság volt  az ügyben, hogy a bontási munkák előtt az örökségvédelmi hivataltól nem kaptak semmilyen dokumentációs anyagot, sőt,  valamikor 2007 decemberében  K. Szabolcs fizette ki a már szeptember óta műemléki védettséget élvezett épületek levéltári kutatási díját. 

A műemlékvédelmi szakértők egyike szerint jogosan élvezett volna műemlékvédelmet a két épület, a másik szerint legfeljebb helyi védelemre voltak érdemesek.