Nyakkendős bűnőzésről beszélt a püspök

Dr. Veres András szerint a válság alapvetően erkölcsi okokból ered. Sokan abban a hiszemben harácsolnak, hogy az ember igazi boldogsága az anyagi javak birtoklásától függ, pedig dehogy. A szombathelyi megyés püspök meggondolandónak tartaná, hogy nevelési szándékkal akár kötelezővé is lehessen tenni a munkavégzést.

Kiss Tamás

A Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Vasegerszegi Közéleti Klub meghívásának eleget téve dr. Veres András szombathelyi megyés püspök Pál apostolt idézve először is leszögezte, hogy minden baj gyökere a pénz utáni sóvárgás. A mostani válság kirobbanása is ebben, egész pontosan a bankvilág mérhetetlen pénzéhségében és kapzsiságában gyökeredzett. A püspök szerint a bajok végső forrása a hitetlenség. Hiszen aki nem hisz a teremtő Istenben, s nincs tudása és tapasztalata arról, hogy az ember boldogsága nem függ az anyagi javak birtoklásától, az  - lásd a napjainkban általánossá vált hedonizmust és konzum életformát - a teremtett dolgok rabja lesz. Az ilyen ember a bűnök árán is enged a vagyon csábításának, s ha ez a magatartás következmény nélkül marad éppen a legmagasabb társadalmi körök tagjainál, akkor a bűnös vagyonszerzés össztársadalmi szinten is jelentkezik.

- A nyakkendős bűnözés jelenleg az ország legnagyobb mételye, fogalmazott a püspök, aki szerint mai bajaink másik fő oka, hogy sokan nem a közösség érdekeihez szabják a cselekedeteiket, márpedig ott nincs igazságosság, ahol az emberek csak egy szűk köre osztozik a javak fölött, de nem fordítanak gondot azokra (a gyermekekre, az idősekre, a betegekre, a fogyatékosokra), akik valamilyen okból képtelenek részt szerezni abból. A püspök hozzátette: a keresztény igazságosság alapja a hit és a szeretet. Márpedig a keresztény szeretet hiánya a mai válság egyik további oka, ez teszi, tenné ugyanis képessé az embert arra, hogy ne csak azt adja a másiknak, ami annak jár, hanem annál lényegesen többet.

A válság következményeiről szólva az előadó elsőként a munkához való erkölcsi viszonyulás romlását említette, hozzátéve: ez csak részben tulajdonítható a munkalehetőségek hiányának. Sokkal inkább annak, hogy egyrészt egyre többek számára elfogadott a segélyből való létfenntartás, illetve hogy általános vélekedéssé vált: ma nem a munkából lehet jól meg-élni, hanem a kapcsolati tőkéből.

Dr. Veres András szerint Magyarországon nincs megélhetési bűnözés. Van viszont rossz jogrend, elégtelenül működő szociális rendszer, és felelőtlenség. Ez visszavezethető a mögöttünk hagyott szocialista diktatúrára, ugyanígy azonban az elmúlt húsz év demokratizálódásának visszásságaira is: a privatizáció módjára, a korrupció elterjedésére, a közvagyon kezelésével kapcsolatos felelőtlenségre, a számonkérés és elszámoltatás hiányára, a rossz gazdaságpolitikára.

A társadalom vagyoni jellegű kriminalizálódása tehát erkölcsi természetű, s dr. Veres András nem lát más kiutat e helyzetből, mint hogy az iskolában be kell vezetni (szabadon választható módon) a hittan és az erkölcs tanítását. Az előadó rámutatott: jelenleg éppen a magukat baloldali, vagyis szociális értékrendet vallók a társadalmi egyenlőtlenség okozói és élvezői, ugyanakkor elismerte: valószínűleg a hit és a hitből fakadó élet hiányosságai folytán ez idáig keresztény alapon sem sikerült teljesen megvalósítani a szociális igazságosságot. Dr. Veres András szerint egy gyökerében új társadalom, II. János Pál pápa kifejezésével élve: a szeretet civilizációjának létrehozására van szükség, ahol a valódi igazságosság, a szolidaritás, a szubszidiaritás és a szeretet az uralkodó erő.
 
A hozzászólók üdvözölték dr. Veres András gondolatait. Prof. dr. Széll Kálmán orvos-professzor annyit tett hozzá, hogy főként a fiatalok számára a jó és a rossz között nem mindig könnyű az eligazodás, a tízparancsolat azonban jó mankót ad ehhez. Dr. Puskás Tivadar KDNP-s országgyűlési képviselő a közösségi értékek előtérbe helyezése mellett tört lándzsát, prof. dr. Gadányi Károly, a SEK elnök-rektorhelyettese pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek a saját területén kell megkeresnie, hogy miben tud többet tenni.

Dr. Kun László megyei főjegyző a nagyobb társadalmi szolidaritás mellett érvelt, dr. Kondor János, a vasi munkaadók szövetségének elnöke egyebek mellett a szegénység elleni harc, illetve az oktatási rendszer átalakításának fontosságára hívta fel a figyelmet. Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója ehhez kapcsolódva ismertette, hogy az általa vezetett intézmény több módon próbál (például a civilek megszólításával) hatni a társadalomra, különös tekintettel a fiatalokra, akik számára létrehozzák a szakmák színházát. A fiatalok sorsának alakulása valóban össztársadalmi sorskérdés, erősítette meg utolsó hozzászólóként a sárvári polgármesteri hivatal munkatársa, Kovács Attila, aki a külföldre távozott ifjú szakemberek hazacsábításának fontosságára hívta fel a figyelmet.

Tennivaló tehát akad bőven, a vasegerszegi délután azonban azt is jelezte, hogy tettrekész emberek is vannak. És ez jó.

Ezek is érdekelhetik