Utcahossznyi Fidesz-fölény, de sokan unják a pártokat

A Századvég és a Forsense novemberi közvélemény-kutatása szerint csaknem háromszoros a különbség a Fidesz és az MSZP támogatottsága között; a kormánypárté tíz százalék alá esett

MTI

A közlemény szerint a választásra jogosultak kevesebb mint fele (47 százaléka) tudja/árulja el, hogy melyik pártra szavazna. Az összes válaszoló körében a Fidesz továbbra is tartja jelentős, majdnem háromszoros előnyét az MSZP-vel szemben: a legnagyobb ellenzéki párt támogatottsága 26 százalékos, az MSZP szavazóinak aránya 9 százalékra zsugorodott. A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz 59 százalékot ért el, az MSZP 20-at, a Jobbik 12-t, az LMP es az MDF 3-3 százalékot, az SZDSZ pedig 1 százalékot.

A Bajnai-kormány megítélése nem változott jelentősen októberhez képest, a megkérdezettek 53 százaléka adott "egyes vagy kettes osztályzatot" a teljesítményére. Az ellenzék munkáját a kérdezettek 58 százaléka bírálta. A Századvég és a Forsense elemzői azonban hozzátették ehhez, hogy az "ellenzék" szó jelenleg több pártot és "széles vertikumú politikai megnyilvánulásokat takar". A kormány és az ellenzék munkáját negatívan ítéli meg 28 százalék.

Bajnai Gordon es Orbán Viktor közül továbbra is a volt kormányfőt tartja alkalmasabb miniszterelnöknek a választók relatív többsége. Orbán a megkérdezettek 36 százaléka, Bajnai pedig 28 százalék szerint alkalmasabb. A Fidesz-szavazók 88 százaléka Orbán Viktort, az MSZP támogatóinak 91 százaléka Bajnai Gordont tartja alkalmasabbnak a poszt betöltésére.

Egy "most vasárnapi" választásra a szavazók 60 százaléka menne el biztosan, ez az arány gyakorlatilag megegyezik a korábbi hónapokban mértekkel. A választásra jogosultak kevesebb mint fele (47 százalék) tudja, illetve árulja el, hogy melyik politikai erőre adná a voksát, ez a csaknem 8 millió választásra jogosultból mintegy 3 millió 750 ezer embert jelent. 

A pártot választók arányának csökkenése összefügghet azzal, hogy novemberben az emberek érdeklődésének középpontjában elsősorban nem politikai témák álltak - írták az elemzők. Arra a kérdésre, hogy melyek voltak az elmúlt hetek legfontosabb eseményei, a válaszadók több mint kétharmada tudott felelni. Akik legalább egy témát említettek, azok többsége az új influenzáról beszélt. 
 
A biztos szavazó pártot választók aránya továbbra is alacsony. Novemberben a választópolgárok 37 százaléka állította, hogy biztosan az urnához járulna egy "most vasárnap" esedékes parlamenti választáson, illetve közölte, melyik pártra szavazna (ez mintegy 3 millió embert jelent).
 
A reprezentatív felmérés november 5. és 20. között készült, ezer ember megkérdezésével.

A Nézőpont Intézet novemberi felmérése szerint az összes megkérdezett körében a Fidesz 39 százalékot ért el, az MSZP 10-et, a Jobbik pedig 9 százalékon áll. A politikailag aktív szavazók között a Fidesz támogatottsága 48 százalékos, az MSZP 11 százalékot, a Jobbik 9 százalékot ért el. 
 
 
Tárki novemberi felmérése szerint a Fidesz támogatottsága a teljes felnőtt lakosság körében 39 százalék, az MSZP-é 11 , a Jobbiké 6 százaléknyi. A biztos szavazó pártválasztók közül 68 százalék a Fideszt támogatja, míg az MSZP szavazótábora 17 százalékon áll. A parlamentbe jutó harmadik párt a Tárki szerint továbbra is a Jobbik lehet.
Medián: alig változik a pártok támogatottsága

 

OLDALTÖRÉS: Medián: morzsolódik a Fidesz-tábor

Októberről novemberre alig történt változás a pártok támogatottságában, legfeljebb annyi, hogy folytatódott a Fidesz szavazótáborának lassú lemorzsolódása – derütl ki a Medián novemberi közvélemény-kutatásából, amelyet a Heti Világgazdaság (HVG) számára készített.
 
Az 1200 fő személyes megkérdezésével november 6. és 10. között készített felmérés a HVG csütörtöki számában jelent meg. A cikk szerint májusban, az EP-választási kampány finisében még a teljes népesség 48 százaléka szavazott volna a Fideszre, azóta kisebb hullámzásokkal tarkítva lassan mérséklődött a támogatottsága, november elejére 43 százalékra.
 
A Fidesz így is "utcahosszal" vezet az MSZP (14 százalék) előtt, ráadásul a szavazóik elszántsága is jóval nagyobb a szocialistákénál, így a választani tudó biztos szavazók körében nem is csökkent a két párt közötti különbség: 66 százalék a Fideszre, 19 az MSZP-re szavazna.

 Az EP-választáson berobbant Jobbik szavazóinak száma sem nagyon változott az utóbbi szűk fél évben (7 százalék).  A hatalmas Fidesz-táborból lemorzsolódó szavazók valószínűleg a pártpreferencia nélküliek arányát növelték, ami április óta most a legmagasabb, 31 százalék - írja a lap.

A politikusok népszerűségi listáján újra Sólyom László került az élre, akit öt fideszes vezető követ.

Októberről novemberre alig történt változás a pártok támogatottságában, legfeljebb annyi, hogy folytatódott a Fidesz szavazótáborának lassú lemorzsolódása – derütl ki a Medián novemberi közvélemény-kutatásából, amelyet a Heti Világgazdaság (HVG) számára készített.
 
Az 1200 fő személyes megkérdezésével november 6. és 10. között készített felmérés a HVG csütörtöki számában jelent meg. A cikk szerint májusban, az EP-választási kampány finisében még a teljes népesség 48 százaléka szavazott volna a Fideszre, azóta kisebb hullámzásokkal tarkítva lassan mérséklődött a támogatottsága, november elejére 43 százalékra.
 
A Fidesz így is "utcahosszal" vezet az MSZP (14 százalék) előtt, ráadásul a szavazóik elszántsága is jóval nagyobb a szocialistákénál, így a választani tudó biztos szavazók körében nem is csökkent a két párt közötti különbség: 66 százalék a Fideszre, 19 az MSZP-re szavazna.

 Az EP-választáson berobbant Jobbik szavazóinak száma sem nagyon változott az utóbbi szűk fél évben (7 százalék).  A hatalmas Fidesz-táborból lemorzsolódó szavazók valószínűleg a pártpreferencia nélküliek arányát növelték, ami április óta most a legmagasabb, 31 százalék - írja a lap.

A politikusok népszerűségi listáján újra Sólyom László került az élre, akit öt fideszes vezető követ.

Októberről novemberre alig történt változás a pártok támogatottságában, legfeljebb annyi, hogy folytatódott a Fidesz szavazótáborának lassú lemorzsolódása – derütl ki a Medián novemberi közvélemény-kutatásából, amelyet a Heti Világgazdaság (HVG) számára készített.
 
Az 1200 fő személyes megkérdezésével november 6. és 10. között készített felmérés a HVG csütörtöki számában jelent meg. A cikk szerint májusban, az EP-választási kampány finisében még a teljes népesség 48 százaléka szavazott volna a Fideszre, azóta kisebb hullámzásokkal tarkítva lassan mérséklődött a támogatottsága, november elejére 43 százalékra.
 
A Fidesz így is "utcahosszal" vezet az MSZP (14 százalék) előtt, ráadásul a szavazóik elszántsága is jóval nagyobb a szocialistákénál, így a választani tudó biztos szavazók körében nem is csökkent a két párt közötti különbség: 66 százalék a Fideszre, 19 az MSZP-re szavazna.

 Az EP-választáson berobbant Jobbik szavazóinak száma sem nagyon változott az utóbbi szűk fél évben (7 százalék).  A hatalmas Fidesz-táborból lemorzsolódó szavazók valószínűleg a pártpreferencia nélküliek arányát növelték, ami április óta most a legmagasabb, 31 százalék - írja a lap.

A politikusok népszerűségi listáján újra Sólyom László került az élre, akit öt fideszes vezető követ.

Ezek is érdekelhetik