Életemben engem így még nem csaptak be!

Házaló faárusok csaptak be egy idős embert január végén. A 78 esztendős Czittel Lajos mások okulására írta le, majd mesélte el nem mindennapi történetét.

Nagy Ildikó

- Életemben engem így még nem csaptak be - kesereg a garázsban a 78 éves Czittel Lajos.

Reggel malacot vágott, épp hurkát tölt, a hatalmas húsostál mellől tessékel be minket a konyhába. Jobb is, hogy félbehagyja a munkát, mert úgy potyognak a könnyei, hogy félő, elsózná a hurkát...

Lajos bácsi először levelet küldött szerkesztőségünkbe. Ahogy írja, a maga becsapásáról, mások okulására.

El is mesélte a történetét.

Január 28-án egy pótkocsis teherautó lassított le a háza előtt. Tűzifát kínált a sofőr, szép, kályhakészre aprított csert, mázsáját 1700 forintért. A nyugdíjas bácsinak kapóra jött az ajánlat, meg is állapodtak a vételben. Az árussal volt két fiatalember, azok rakták le a fát az udvarra. Méghozzá elég furfangos módon. Legelébb is hoztak egy ötvenliteres műanyag benzines kannát, aminek le volt vágva a teteje. Telepakolták fahasábokkal, rárakták egy mérlegre, hogy tudják: egy kanna fa épp harminc kiló.
 
- Aztán a kezembe adtak egy noteszt meg egy tollat. Mondták, hogy húzogassam a rovátkákat: egy kanna, egy rovátka. Tettem is a dolgom, de közben észrevettem, hogy a kannát sohasem ürítik ki teljesen, csak a fa felét dobálják ki belőle. Rájuk szóltam, utána rendesen ürítették, de amint nem figyeltem, megint csaltak - idézi fel az udvari ügylet részleteit az idős férfi.
 
- De az igazi zsiványság csak aztán jött - folytatja, és közben megint elered a könnye. - A rakodók mondták, hogy megszomjaztak. Betessékeltem őket, öntöttem nekik egy-egy pohár bort. Közben az egyikük visszament az udvarra, és mire mi is kimentünk, a kint hagyott noteszben tizenöt rovátkával több volt, mint előtte. Tudom, mert én a lapnak csak a bal felére írtam, a hozzácsalt tételek meg a jobb felén sorakoztak. Összeadták a rovátkákat, és kijött az eredmény: 130 ezer forintot kell fizetnem a fáért. Tudtam én, hogy becsaptak, mondtam is, hogy nem fizetem ki, inkább hívom a rendőrséget. De megmondom őszintén, megijedtem. Olyan csúnyán követelték a pénzt, hogy inkább odaadtam. Utánuk mentem, de nem tudtam leolvasni a teherautó rendszámát. A szomszéd fiatalember segített összerakni a fát, ő mondta: magát nagyon becsapták Lajos bácsi, mert ez alig lehet több harminc mázsánál...
 
- Három napig aludni sem tudtam, azt hittem, tán meg is bolondulok. Bementem a rendőrségre, de sem az autó rendszámát, sem az árus nevét nem tudtam megmondani.

- Most mondja meg, így becsapni egy öreg embert! Azért írtam le és mondtam el a történetemet, hogy mások okuljanak belőle, és ne álljanak szóba idegen árusokkal és házalókkal - mondja.

A celldömölki rendőrkapitányságon csalás bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás az ügyben, ismeretlen tettes ellen. Kovács József rendőrkapitány azt mondja, nincs tudomásuk több, hasonló módon becsapott károsultról.
 
Munkatársunk jegyzete

Ezerhétszáz forint mázsája: azt mondják, korrekt ár ez a házhoz vitt, kályhakész cserért. Lajos bácsi is így gondolta, azért ment bele az üzletbe. Figyelt ő, számolt is, miközben a rovátkákat húzta: egy kanna harminc kiló, egy mázsa ezerhétszáz...

Aztán, amikor észrevette, hogy a harminc kilónak mindig csak a felét borítják ki, már késő volt... Megijedt, és fizetett. Azóta se nyugodott meg. Akárhányszor megrakja a kályhát, elsírja magát. Zsivány világot élünk, csak ezt hajtogatja...

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!