Holokauszt-áldozatok örökösei egymilliárd dollárra perlik a MÁV-ot

Beperelték a Magyar Államvasutakat (MÁV) egy chicagói bíróságon a magyarországi holokauszt áldozatainak örökösei; jóvátételt követelnek, amiért a cég a II. világháború idején közreműködött zsidók deportálásában. A keresetet 95 személy nevében nyújtották be.

MTI

Nemzetközi jogász: számos kérdésben kell az amerikai bíróságnak döntenie

Az amerikai bíróságnak számos kérdésben döntenie kell, amíg állást tud foglalni arról, hogy a MÁV részt vett-e a holokausztban és felelős-e 437 ezer zsidó Auschwitzba deportálásáét - mondta Kende Tamás nemzetközi jogász csütörtökön az MTI-nek.A Magyar Államvasutakat (MÁV) a chicagói bíróságon perelték be a magyarországi holokauszt áldozatainak örökösei, akik jóvátételt követelnek, amiért a cég a II. világháború idején közreműködött zsidók deportálásában.

Kende Tamás, az ELTE jogi karának adjunktusa azt mondta: a bíróságnak először arról kell döntenie, van-e joghatósága az ügy elbírálására. Emlékeztetett arra: az Egyesült Államokban több címen is lehet külföldi vállalatok ellen pert indítani, annak megállapításához pedig, hogy az amerikai bíróság joghatósággal rendelkezik-e az ügy elbírálására, nem feltétel, hogy a cselekmény bármilyen módon kötődjön az Egyesült Államokhoz. 
 
Más jogcímek mellett, például ha valaki azt állítja, hogy őt vagy felmenőit károsodás érte, mert valakik megsértették a népek jogát - amely nagyjából a nemzetközi jognak felel meg -, az amerikai bíróságnak akkor is van joghatósága, ha az érintettek közül senki nem amerikai és a cselekményből semmi nem történt Amerikában - mondta. 
 
Hozzátette: az Egyesült Államok egy, az amerikai forradalom időszakából származó jogszabályban nyitotta meg bíróságait más államok "rémtettei" előtt, arra hivatkozva, hogy az Egyesült Államok a világ egyetlen demokratikus országa. Az amerikai úgynevezett területen kívüli joghatóságot ebben és más ügyekben is sok állam vitatja, de az amerikai bíróságok viszonylag gyakran befogadnak ilyen kereseteket. Egy híres esetben egy paraguayi által Paraguayban megkínzott paraguayi ügyében állapította meg joghatóságát a kerületi bíróság. 
 
A szakértő szerint tehát nem kizárt, hogy az amerikai bíróságnak joghatósága lesz a MÁV-val szemben indított kereset elbírálására. 

Ezt követően a bíróságnak döntenie kell arról, hogy a cselekmény nem évült-e még el. Kifejtette: a keresetben a felperesek olyan nemzetközi jogi tényállásra hivatkoznak, mint a népirtás, részben azért, mert a holokausztot a közfelfogás ilyennek tekinti, és vélhetően azért is, hogy elkerüljék keresetük elévülés miatti elutasítását, illetve hogy "beférjenek" például a már említett amerikai jogszabály hatálya alá. 
 
A népirtás bűncselekményének elévülésével kapcsolatban rámutatott: a népirtás elévülhetetlenségéről szóló egyezménynek - tudomása szerint - nem részese az Egyesült Államok, ezért érdekes lesz annak bizonyítása, hogy a népirtás elévülésének tilalma olyan szokásjog-e, amit az Egyesült Államok magára nézve kötelezőnek ismer el. 
 
Az amerikai bíróságnak állást kell foglalnia abban is, hogy az, amit a MÁV tett, megvalósította-e a népirtást, vagy elősegítette-e azt. Vizsgálnia kell a bíróságnak azt is, hogy a MÁV (hadiüzemként) a cselekmény elkövetése idején - különösen a nyilas puccs után - független vállalatként önálló döntéseket hozott-e, vagy a magyar állam döntött minden kérdésben - magyarázta. 
 
Kende Tamás emlékeztetett arra: Magyarország részben a háború alatt, részben utána jelentős amerikai vagyont államosított, köztük olyan magánszemélyek vagyonát is, akik utóbb amerikai állampolgárok lettek. Részben ezen személyek igényei miatt nem volt lehetséges semmilyen gazdasági kapcsolat az Egyesült Államok és Magyarország között az 1950-es, 1960-as években, hiszen, ha egy magyar hajó befutott volna egy amerikai kikötőbe, akkor azt rögtön lefoglalhatták volna az államosított vagyon miatti kárpótlásként. 
 
Az 1970-es évek elején a két ország megállapodott ezekről az igényekről, a megállapodás elsősorban a kisajátított vagyonról szólt, de foglalkozott a háború alatt keletkezett igényekkel is, így ennek az egyezménynek is lehet hatása a jogvita eldöntésére, figyelemmel arra, hogy az is szerződésen kívüli kártérítési igényeket rendezett - tette hozzá. 
 
Mint mondta, az ilyen típusú ügyek - mint a svájci bankok, biztosítótársaságok, illetve osztrák műgyűjtemények elleni perek - általában nem ítélettel végződnek, hanem a peres felek egyezséget kötnek, mert a bepereltek végül nem bírják a nyomást és a költségeket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy ha mégsem születik egyezség az ügyben, akkor is kérdéses, hogy miként lehet végrehajtani Magyarországon az amerikai bíróság ítéletét - ha az megállapítja a MÁV felelősségét -, ezt ugyanis egyezmény alapján nem, csak viszonosság alapján lehet megtenni. 
 
A bírósági ítélet végrehajtásához az kell, hogy vagy a konkrét esetre nézve, vagy a gyakorlatban legyen a két ország között egyezmény vagy viszonosság, de az amerikai rendes bíróságok ítéletei vonatkozásában nincs ilyen egyezmény - szögezte le Kende Tamás, hozzátéve, hogy tudtával nincs viszonosság. 
 
Ha azonban a MÁV-nak van az USA-ban vagyona, vagy van olyan országban tulajdona - például úgy, hogy "kimegy" a szerelvénye -, amelynek az Egyesült Államokkal egyezménye van, vagy viszonossági gyakorlatot folytat a bírósági ítéletek végrehajtására, akkor elvben ezt a vasúti szerelvényt végrehajtás alá lehetne vonni, sőt esetleg akár biztosítási intézkedés tárgya is lehet - jegyezte meg az ELTE jogi karának adjunktusa.

OLDALTÖRÉS: Feldmájer Péter: nem indítható per erkölcsileg a MÁV ellen a holokauszt borzalmaiért

 

 

 

 Feldmájer Péter: nem indítható per erkölcsileg a MÁV ellen a holokauszt borzalmaiért

 Nem indítható per erkölcsi értelemben a MÁV ellen a holokauszt borzalmaiért, mert ezért a magyar állam, és nem kifejezetten a MÁV felelős - mondta Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke csütörtökön az MTI-nek annak kapcsán, hogy az Egyesült Államokban kártérítési pert indítottak a MÁV ellen a holokauszt magyar áldozatainak örökösei.

A MÁV elleni per a Mazsihisz véleménye szerint "nem olyan, amely erkölcsileg megindítható". A magyarországi zsidóság túlnyomó részének meggyilkolásáért, vagyonuk elkobzásáért ugyanis az akkori magyar társadalom túlnyomó része felelős, ezért a felelősséget pedig a magyar államnak kell viselnie - fogalmazott Feldmájer Péter.

Megemlítette, hogy a MÁV "külön ebből a felelősségi körből nem emelhető ki, és a felelősség ilyen szétbontása nem is volna helyes, mert ez esetben (...) a helyi önkormányzatokat, valamennyi (...) állami intézményt vagy gazdasági csoportot perelni lehetne, és ez nem vezetne sehova".

Feldmájer Péter rámutatott: a magyar állam a felelősségét elismerte a holokauszttal összefüggésben egyrészt az 1946. évi 25. törvényben, másrészt az 1947. február 10-én megkötött párizsi békeszerződésben. Az állam ennek megfelelően vállalta, hogy kompenzációt nyújt a zsidó közösségnek, s ez a folyamat ma is zajlik Magyarországon.
 
A Mazsihisz elnöke arról is beszélt, hogy a kártalanításról szóló tárgyalások az állammal húsz éve folynak, "egyes kormányok aktívabban, más kormányok kevésbé aktívan gondolkodtak erről", de ez a folyamat nem szakadt meg a rendszerváltás óta. Utalt arra is, hogy 2007-ben, kormányhatározat alapján, létrejött egy ezzel a kérdéssel foglalkozó vegyes bizottság.
 
Megjegyezte, hogy a magyar állam a nem vagyoni károk terén a világon egyedülálló módon "a zsidó emberek meggyilkolásával okozott károk bizonyos részével szembenézett", és a meggyilkoltak testvéreinek vagy leszármazottainak "hajlandó volt, ha nem is egy túl nagy összegű, de egy mindenképpen számottevő összegű kártalanítást fizetni".
 
A MÁV-ot egy chicagói bíróságon a magyarországi holokauszt áldozatainak 95 örököse perelte be: jóvátételt követelnek, amiért a cég a II. világháború idején közreműködött zsidók deportálásában. A felperesek 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Előbbi a holokauszt áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntető jellegű jóvátétel, amiért a MÁV "gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban".
 
A MÁV Zrt. a médiából értesült a holokauszt magyar áldozatainak örökösei által, a chicagói bíróságon indított jóvátételi perről - közölte a vasúttársaság csütörtökön az MTI-vel. A cég a beadvány tartalmáról az interneten keresztül tájékozódott. A MÁV Zrt. az álláspontját az állami szervekkel közösen, a keresetlevél hivatalos megérkezését követően alakítja ki.
 
Az Egyesült Államokban kedden beadott kártérítési keresetben az áll, hogy a beadvány benyújtását kilenc év kutatómunka előzte meg. A kutatás során - amelyet a magyar kormány együttműködése vagy közbenjárása nélkül végeztek el - több tízezer hivatalos dokumentumot vizsgáltak át kelet-európai és német levéltárakból és izraeli irattárakból. Felhasználtak a holokauszt túlélői és történészek birtokában levő okmányokat és anyagokat a washingtoni Holokauszt Múzeum dokumentum-gyűjteményéből.
 
A holokauszt áldozatainak örökösei és közeli hozzátartozói egyebek között azért perlik a MÁV-ot, mert az "tudatosan biztosított" szerelvényeket ahhoz, hogy 1944 márciusa és októbere között 437 ezer magyar zsidót szállítsanak az auschwitzi gázkamrákba, valamint azért, mert megfosztotta az áldozatokat vagyonuktól és értékeiktől, megszegve ezzel a népirtás tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt.
 
Az illinois-i északi kerületi bíróságon az ügyben már kijelölték a bírót. A felperesek közül 23-an amerikai lakhellyel rendelkeznek, 69-en Izraelben élnek, egy-egy személy Nagy-Britanniában, Brazíliában, illetve Magyarországon lakik. 

OLDALTÖRÉS: Kártérítési pert indítottak a MÁV ellen a holokauszt magyar áldozatainak örökösei


Kártérítési pert indítottak a MÁV ellen a holokauszt magyar áldozatainak örökösei 


Kártérítési pert indítottak a MÁV ellen a holokauszt magyar áldozatainak örökösei 


Kártérítési pert indítottak a MÁV ellen a holokauszt magyar áldozatainak örökösei 

 Beperelték a Magyar Államvasutakat (MÁV) egy chicagói bíróságon a magyarországi holokauszt áldozatainak örökösei; jóvátételt követelnek, amiért a cég a II. világháború idején közreműködött zsidók deportálásában. A keresetet 95 személy nevében nyújtották be.

A kártérítési keresetben az áll, hogy a beadvány benyújtását kilenc év kutatómunka előzte meg. A kutatás során - amelyet a magyar kormány együttműködése vagy közbenjárása nélkül végeztek el - több tízezer hivatalos dokumentumot vizsgáltak át kelet-európai és német levéltárakból és izraeli irattárakból. Felhasználtak a holokauszt túlélői és történészek birtokában levő okmányokat és anyagokat a washingtoni Holokauszt Múzeum dokumentum-gyűjteményéből - jelentette Hofer László, az MTI tudósítója.
 
A felperesek - túlnyomórészt a magyar holokauszt áldozatainak izraeli és egyesült államokbeli lakhellyel rendelkező hozzátartozói - 240 millió dollár vagyoni kár és egymilliárd dollár nem vagyoni kár megtérítését követelik. Előbbi a holokauszt áldozataitól eltulajdonított vagyon mai áron számolt értéke, utóbbi pedig büntető jellegű jóvátétel, amiért a MÁV "gyalázatos és buzgó módon részt vett a népirtásban". 
 
Az MTI telefonon elérte a felpereseket képviselő Monico Pavich & Spevack chicagói ügyvédi irodát: ott visszahívást ígértek, de erre egyelőre nem került sor.  

A holokauszt áldozatainak örökösei és közeli hozzátartozói egyebek között azért perlik a MÁV-ot, mert az "tudatosan biztosított" szerelvényeket ahhoz, hogy 1944 márciusa és októbere között 437 ezer magyar zsidót szállítsanak az auschwitzi gázkamrákba, valamint azért, mert megfosztotta az áldozatokat vagyonuktól és értékeiktől, megszegve ezzel a népirtás tilalmáról szóló nemzetközi egyezményt. A perirathoz egy olyan fotót is csatoltak, amelyen MÁV feliratú vagonok és előtte emberek láthatók, az aláírás szerint zsidók szállnak be a kocsikba.
 
A kereset szerint a MÁV "pontosan tudta, mit tesz". Csaknem minden szerelvényét éjjel-nappal arra használta, hogy az embereket Auschwitzba szállítsa. A szerelvények üresek voltak, amikor Magyarországra visszatértek. "Az alperes által biztosított szerelvények nélkül több százezer zsidót nem lehetett volna Auschwitzba szállítani" - olvasható az okmányban.
 
A dokumentum szerint bár szükségképpen érzéketlenség pénzről tárgyalni a holokauszt áldozatai ellen elkövetett kimondhatatlan gonoszság kapcsán, jogi úton csak pénzügyi kártérítést lehet kapni.
 
A keresetet kedden nyújtották be az illinois-i északi kerületi bíróságon, az ügyben már kijelölték a bírót. A bíróság honlapján fellelhető 10-cv-868 ügyszámú kereset felperesei közül 23-an amerikai lakhellyel rendelkeznek, 69-en Izraelben laknak, egy-egy személy Nagy-Britanniában, Brazíliában, illetve Magyarországon él. A kereset az alábbi  internetes címen érhető el. 
 
Hasonló eset egyébként már történt Franciaországban, ahol a bordeaux-i francia fellebbviteli bíróság 2007 márciusában érvénytelenített - az elsőfokú bíróság illetéktelenségére hivatkozva - egy 2006-os ítéletet, amelyben kártérítésre kötelezték a francia államot és az állami vasúttársaságot (SNCF) egy francia zsidó család második világháborús koncentrációs táborba hurcolásában való közreműködéséért.
 
Toulouse város közigazgatási bírósága 2006 júniusában Alain Lipietz európai parlamenti zöld párti képviselő, valamint húga és nagybátyja keresete alapján 62 ezer eurónyi kártérítésre kötelezte a francia államot és az SNCF-et azért a szerepéért - "emberiesség elleni bűnök elkövetésében való részességükért" -, amelyet 1944-ben játszottak Lipietz apjának és nagybátyjának és még két családtagjának a drancy-i gyűjtőtáborba szállításában. A második világháború alatt mintegy 76 ezer francia zsidót tartottak fogva drancy-i gyűjtőtáborban, mielőtt borzalmas körülmények között, marhavagonokban az auschwitzi haláltáborba szállították őket.
 
A bordeaux-i közigazgatási fellebbviteli bíróság 2007-es ítélete szerint viszont a közigazgatási bíróságok nem illetékesek vizsgálni az SNCF jogi felelősségét ebben az ügyben. Az ítélet szerint az SNCF "magánjog hatálya alá tartozó jogi személy, amelynek ügye büntetőbíróság illetékességi körébe tartozik", s a szöveg  hozzáteszi, hogy a szóban forgó szállítást a francia államvasutak nem hatóságként, hanem parancsra hajtotta végre.
 
A döntés azt jelenti, hogy a franciaországi felpereseknek és sok száz további panaszosnak polgári vagy büntetőbírósághoz kell fordulniuk, ahol jogászok szerint sokkal kevesebb esélyük van kedvező ítéletre. Egy hasonló, polgári bírósághoz beadott keresetet 2003-ban a 30 éves elévülési időre hivatkozva utasítottak vissza. A közigazgatási bíróságokra nem vonatkoznak ezek az elévülési szabályok.
 
Az SCNF vasúttársaság azzal védekezett a perben, hogy a kollaboráns Vichy-kormány és a német megszálló erők kötelezték a deportálások végrehajtására. Az elsőfokú ítélet ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a vasúttársaság "soha nem tett ellenvetést vagy élt tiltakozással a deportálások végrehajtása miatt". A bírósági ítélet kiemeli, hogy az SCNF a szállítások költségét ráadásul ráterhelte az államra, és azok ellenértékét még a felszabadulás után is követelte. A felperesek az SCNF védekezésével szemben azt is hangsúlyozták, miszerint a társaságot senki sem kényszerítette arra, hogy marhavagonokban szállítsa a foglyokat.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!