Megújulás előtt a Vasi Múzeumfalu

A lótartó Babos Imre és a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága között 2009. szeptember 1-én jött létre az az együttműködési megállapodás, mi szerint a lótulajdonos egész évben ott tarthatja két lovát az általa kialakított istállóban. A múzeumfalu rendelkezésre bocsátotta a takarmány tárolására az istálló melletti pajtát, és egy helyiséget a nyergek tárolására.  A lótratás feltételeit, a lovak ellátását a tulajdonosnak kellett biztosítani (élelem, karám, villanypásztor, állatorvosi felügyelet). A megállapodásban benne van, hogy a múzeumfalu rendezvényeinek idején a VAMMI rendelkezésére bocsájtja a lovakat, vagy saját felelősségére lovagoltathat, amiért díjazásban részesül; lovagolni szándlékozó vendégek lójegyet válthatnak...

- A szerződésünket a múzeum felmondta. Augusztus 3-ig el kell vinnünk a lovakat a múzeumfaluból. Nekünk ez nagyon jó volt, nem is kellett fizetnünk a helyért. De fizettünk volna, ha kérik, de nem kérték Eddig elég volt, hogy itt vagyunk, a ló mint látványosság szolgálta a gyerekeket, akik mindig jöttek, simogatták, etették őket - mondja Babos Imréné, aki mindenhova fordul, hogy támogatókat szerezzen: hadd maradjanak a lovaik a múzeumfaluban. - A férjemnek ez volt az álma, hogy lovai legyenek, nem tudom, hogy most hova vigyük őket. Kétségtelen, nem tudunk lovagoltatni, ahhoz szakképesítési papír kéne, és nekünk nincs.  Lójegyet akarnak árulni, hallottuk, hogy kocsiztatni is akarnak... Nekünk ez a hobbink. Semmi hasznunk nincs rajta, csak viszi a pénzt. Ha mást nem, el kell adnunk őket, de a szívünk szakad meg...

A megállapodás határozatlan időre szólt. Rögzítették, hogy  annak felbontását bármelyik fél kezdeményezheti, és  ezt a szándékot három hónappal korábban köteles jelezni. Ez megtörtént, hiszen május 3-án kelt a felmondó levél, amely arra kéri a lótartókat, hogy augusztus 3-ig a lovakat szállítsák el, a tartásukat szolgáló helyiségeket tisztán, kiürítve adják vissza. 

Erről szól a július 19-én kelt figyelmeztető levél is.

A Vasi Múzeumfalura nemrégiben új stratégiai terv készült. Ennek részleteiről kérdeztük a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága munkatársait.

- A botanika és az állatok ügyében változás lesz. A Szentendrén szerzett tapasztalatainkat szeretnénk átültetni ide, hogy a magunk képére formálhassuk a múzeumfalut - mondta a szabadságán telefonon elért  múzeumigazgató, dr. Nagy Zoltán. - A régészetet is szeretném bevinni a múzeumfaluba, esetleg egy öntőműhelyet kialakítani, felépítjük itt a megye kocsmáját, a nicki kocsmát.

Miben újul meg a múzeumfalu? - kérdeztük Illés Péter osztályvezető néprajzos muzeológust.

- Hosszú távú cél a látogatottság növelése a tudományos koncepcióra épülő szakmai hitelesség megtartásával illetve a korszerű műtárgyvédelmi követelményeknek megfelelő környezet tereinek kialakításával. Ezek azok a minőségi jellemzők, melyek egy szabadtéri néprajzi közgyűjteményt valóban egyedivé tesznek a kulturális, turisztikai piacon. Ehhez egymást erősítő fejlesztési projektek szükségesek, melyek mind a pénzügyi, mind a  szakmai fenntarthatóságot segítik - foglalta össze  az osztályvezető. - Szentendrén világhírű skanzen található. Kollégámmal Balogh Lajos botanikus muzeológussal 2008-ban részt vettünk ott egy vezetői képzésen, megismerkedtünk a korszerű múzeumi működtetés gyakorlatával. Utána készítettünk egy stratégiai tervet, amit szeretnénk megvalósítani.

Miért kell elmenni a lovaknak? - kérdeztük Illés Pétert, aki elmondta: - Két lóval kicserélődik az állatállomány. A lovak megtekinthetősége mellett fontosnak gondoljuk, hogy a hagyomány átélhetőségét is biztosítsuk, feltételeit megteremtsük. Kipróbálhatóvá kell tenni a hagyományos életforma minél több elemét. Ennek része az állat és ember közti harmónia újraélése. Szeretnénk bevezetni a lovagoltatást és a kocsiztatást. Ehhez olyan lótartó kell, aki erre képes. Ezért cserélődnek ki a lovak a múzeumfaluban. Lesznek lovak, de nem helyben tartva, hanem külső szolgáltató bevonásával, aki alkalomra hozza oda a lovakat.

A Vasi Múzeumfaluban tizenegy darab hagyományos magyar racka juh is van. Egy karámban élnek, de kijöhetnek legelni, így a fűnyírásba is besegítenek. Felügyelettel vannak, a látogatókat nem zavarják, a rendezvények idején nem engedik ki őket. Van egy szamár, két mangalica, csirkék, libák és kacsák. utóbbiak ki-be sétálnak szabadon a Csónakázó-tóhoz meg vissza. A hat házinyulat egy 19. századi disznóólban tartják, mert ott tudták őket elhelyezni. A gyerekek nagyon szeretik a nyuszikat. És mivel kell, hogy az ember és a hagyományos világ valahol találkozzon, ezért néha engednek a szigorú szabályokból.

A múzeumfalu új eleme lesz a temetőkert is, ahol régi sírjeleket gyűjtenek majd. A temető is a falu része, kápolna már van, szeretnénk iskolát és kocsmát is.

- A Vasi Múzeumfalu eredeti célja, hogy begyűjtse,  őrizze és bemutassa a népi építészet örökségét. Most szeretnénk megteremteni a vasi tájakhoz illő növényi környezetet is. Ez a falusi házak környezetének élővilágát, a falvak határában álló fákat, őshonos cserjéket jelenti - tudtuk meg Balogh Lajos tárvezetőtől. - A növényi házkörnyezethez tartoznak az ablakok, tornácok virágai, a zöldséges és virágos kertek. Létesítettünk gyümölcsös kertet, amibe régi - elöregedő, kivesző - tájfajtákat gyűjtünk. Szabó T. Attila professzorral kísérletileg vetettünk alakort, vagyis ősi egyszemű búzát a múzeumfalu Beythe-kertjébe, de a birkák sajnos lelegelték. Társadalmi segítség kéne a birkák őrzéséhez. A növényi fejlesztés és az állattartás pillanatnyilag sakkban tartják egymás lehetőségeit.

A Vasi Múzeumfaluban tavaly ősszel 150 fát ültettek el, az erdőszéleken, kertek alján megjelenő cserjés tájképi habitusát megidézve. Tölgy, bükk, hárs, kányabangita, veresgyűrű som, vadrózsa, kökény kerültek oda.
A csemetekert a régi falusi kertek, hagyományos gyümölcs tájfajták sokféleségét kívánja megőrizni az építendő harasztifalui iskola kertjében.