Munkaalkalmassági vizsgálat - A megelőzés mindig olcsóbb, mint a betegség gyógyítása

Az 1994. januárjától érvényben levő, többször módosított munkavédelmi törvény előírása szerint Magyarországon minden szervezett munkavégzésben foglalkoztatott munkavállalónak érvényes munkaköri alkalmassági vizsgálattal és alkalmas minősítéssel kell rendelkeznie.

Minden vállalkozásnak valamilyen formában kötelező munkavállalói részére foglalkozás egészségügyi ellátást biztosítania. A köztudattal ellentétben ezen szolgáltatás nemcsak az alább felsorolt alkalmassági vizsgálatok elvégzésére terjed ki.

A szakorvosnak széleskörű ismeretekkel kell rendelkeznie, és a munkahelyi speciális körülményeket, kóroki tényezőket figyelembe véve kissé előre kell látnia, hogy a veszélyeket, kockázatokat időben felismerve a dolgozó egészségét védeni tudja.

Tehát tényleges preventív, azaz betegséget, baleset megelőző szolgáltatás, gyógyítás mellett. Visszatérve az alkalmassági vizsgálathoz, mindjárt adja magát egy kiskapu: a törvény hatálya sajnos csak a szervezett munkavégzésre vonatkozik, az egyéni vállalkozókra nem.

Az alkalmassági vizsgálatnak három fajtája létezik. Az egyik az előzetes, amit a munkakör és - környezet ismeretében a munkába állás előtt kell elvégeznie a munkáltató által megbízott foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának.

Csak alkalmas minősítés birtokában foglalkoztatható a munkavállaló. A következő az időszakos alkalmassági vizsgálat, amely munkakörönként, adott esetben egyénenként változó gyakorisággal történik. Végül létezik az úgynevezett soron kívüli vizsgálat. A vonatkozó jogszabályok pontosan feltüntetik, mely esetben kötelező végzésük, ki kérheti és milyen esetben ezeket. Cél ezzel mind a dolgozó mind a munkatársai egészségének a védelme.

 - Vas megyében jelenleg körülbelül kilencven, erre a területre szakosodott foglakozás egészségügyi vállalkozó szakorvos dolgozik a cégekkel kötött szerződés alapján - tudtuk meg dr. Horváth Judittól. A vállalkozások ellenőrzésében a Munkavédelmi Felügyelőségnek komoly feladata van.

A rendszer tehát 1993-1995 óta gyakorlatilag kiépített és számos munkáltató esetében működik is, azonban nagyon sok a lyuk ezen a hálón. Holott a rendszeres munkaalkalmassági vizsgálat nemcsak a biztonságot, hanem a megelőzést, a betegségek kiszűrését is szolgálná.

Kezdődik ott, hogy a kisebb létszámot foglalkoztató cégek hajlamosak elbliccelni ezt a kötelezettséget. Mindez nem jelenti azt, hogy közalkalmazottak, köztisztviselők esetében ne fordulna elő a kötelező vizsgálat elfelejtése. A munkáltató spórol, egyszerűsít, a munkavállaló pedig hallgat. Ki az, aki a mai ínséges időkben követelni merné az alkalmassági vizsgálat elvégeztetését, kockáztatva ezzel a nehezen megszerzett állást ? Gond az is, hogy behatárolt az ellenőrző kapacitás, és a szankciók sem elég elrettentőek. Néhány munkáltató úgy érzi, jobban jön ki, ha megfizeti a bírságot.

Vannak megoldatlan problémák az alkalmasságot vizsgáló végző orvos szempontjából is. Tizenöt éve nem tudták elérni a foglalkozás-egészségügyi szakorvosok, hogy beutalójuk alapján OEP finanszírozással lehessen elvégezni a munkakör ellátásához szükséges szakorvosi vizsgálatokat.

Így például, ha az egyén egészségi állapotának pontosabb megítéléséhez röntgenre vagy labor-, kardiológiai vizsgálatra lenne szükség, a foglakozásegészségügyi orvos a biztosító terhére az illetőt nem tudja beutalni. Neki a vizsgálatkor szinte azonnal kell döntenie az alkalmasságról, de a magyar lakosság nagy része egészségi állapotával kapcsolatos leletekkel, szűrővizsgálati eredményekkel nem rendelkezik.

Így aztán itt is kiskapu keresés kezdődik: az illető a háziorvosától kérjen beutalókat. Nem kell mondani, mennyi időveszteséggel jár ez mondjuk egy kis faluban élő munkavállaló számára.

Egyes cégek hirtelen megszűnéssel bújnak ki a kötelezettség alól, úgy, hogy az szinte követhetetlen. Új helyzet az is, hogy ma magasabb a szellemi munkakörök aránya, mint korábban. A közfelfogás hajlamos azt gondolni, hogy csak a forgácsolóknak vagy a darukezelőknek van szükségük alkalmassági vizsgálatra, holott az irodai munka is számos kóroki tényezővel jár. Elég, ha csak a számítógép előtti munka szemészeti, mozgásszervi, vagy akár idegrendszeri rizikóira gondolunk.