Iszapkatasztrófa: nőtt a repedés a sérült tározón

A környezetvédelmi államtitkár szerint még mindig fennáll egy esetleges újabb gátszakadás veszélye, de a sérült tározó közelében épített hármas körgát, valamint a Kolontár közepén átívelő 600 méteres védmű megóvná a falut és Devecsert.

Vasárnap három-négy repedést lehetett látni a megsérült vörösiszap-tározó északi gátján. Közülük kettő nagyjából fél méter széles és 25-30 méter hosszú. 

Illés Zoltán közölte: a tározónál védőfalat akarnak építeni, amihez az izraeli és az osztrák hadsereg hadmérnökeinek a segítségét is kérik. Az államtitkár a munka nagyságát érzékeltetve azt mondta: ez akkora feladat, mintha három tízemeletes betonházat kellene felépíteni két hónap alatt.

Péntek déltől újra termel a Mal Zrt.

Péntek déltől újra termel az ajkai timföldgyárat üzemeltető, állami felügyelet alatt működő Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. - közölte a vállalatot felügyelő kormánybiztos szóvivője Kolontáron az MTI-vel.

Petróczi Tímea közölte: a biztonságos működést a hatósági engedélyek alátámasztják. A szóvivő tájékoztatása szerint a cég felügyelői már valamennyi dokumentumot átvették. Az újraindított termelés során keletkező vörösiszapot egy új, eddig még nem használt, de a szükséges engedélyekkel rendelkező tározóba fejtik. A működés beindításához már korábban felfűtötték a gépeket.

Új vasúti pályát építenek Kolontáron

OLDALTÖRÉS: Új vasúti pályát építenek Kolontáron

Új vasúti pályát építenek a Veszprém megyei Kolontáron, ahol a múlt hétfői iszapömlés következtében használhatatlanná vált a pályaszerkezet.

Új vasúti pályát építenek a Veszprém megyei Kolontáron, ahol a múlt hétfői iszapömlés következtében használhatatlanná vált a pályaszerkezet.

Új vasúti pályát építenek a Veszprém megyei Kolontáron, ahol a múlt hétfői iszapömlés következtében használhatatlanná vált a pályaszerkezet.

A kiürített település egykori megállójához már kiszállították a vasúti síneket, zajlik a pálya alapozása - tapasztalták a katasztrófa sújtotta településen csütörtökön tartott sajtóbejáráson a médiumok képviselői.

A Torna-patakon a katonák által korábban épített ponton-hidat már elbontották, a települést kettészelő védőgát oldalát erősítik, teherautók hordják az ahhoz szükséges köveket, földet. Már felsorakoztak a munkagépek, hogy ledózerolják a bontásra ítélt nyolc házat. A kiürített település utcáit gipsszel felszórták, a falut elhagyó autókat pedig lemossák.

A múlt hétfői katasztrófa következtében kilenc helybéli vesztette életét. Múlt szombaton, egy újabb gátszakadás veszélye miatt a falu teljes lakosságát kitelepítették. Ők péntek déltől térhetnek vissza településükre, de az iszappal elöntött területen ezentúl senki nem lakhat.

A csütörtöki sajtóbejáráson mintegy száz újságíró és operatőr, illetve fotóriporter vett részt. A három autóbusszal szállított médiamunkások felmehettek a megsérült tározó tetején lévő gátra, majd megnézhették Kolontár védekezési munkáit. A sajtó munkatársainak Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár és Dobson Tibor ezredes, kármentesítési szóvivő adott tájékoztatást. Vasárnap szintén sajtóbejárást tartottak a katasztrófa sújtotta térségben.

Illés Zoltán hatósági jogköröket venne el a jegyzőktől

OLDALTÖRÉS: Illés Zoltán hatósági jogköröket venne el a jegyzőktől

Törvénymódosítást kezdeményez a környezetvédelmi államtitkár, hogy a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok tárolására, gyártására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket vegyék el a jegyzőktől, és adják át a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelőknek, illetve az erre kijelölendő vagy létrehozandó hatóságnak.

Törvénymódosítást kezdeményez a környezetvédelmi államtitkár, hogy a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok tárolására, gyártására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket vegyék el a jegyzőktől, és adják át a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelőknek, illetve az erre kijelölendő vagy létrehozandó hatóságnak.

Törvénymódosítást kezdeményez a környezetvédelmi államtitkár, hogy a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok tárolására, gyártására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket vegyék el a jegyzőktől, és adják át a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelőknek, illetve az erre kijelölendő vagy létrehozandó hatóságnak.

Illés Zoltán csütörtökön, az ajkai zagytározónál, a megsérült X. számú kazetta gátjának tetején újságíróknak azt mondta: elfogadhatatlan, hogy a veszélyes a anyagokkal foglalkozó építményekre a jegyző adhatja ki az építési engedélyt, és a hatályos törvény szerint a környezetvédelmi hatóság például nem ellenőrizheti a vörösiszap-tározó gátját.

A jegyzőknek úgy kell ellátniuk ezt az ellenőrzési feladatot, hogy a veszélyes üzemek vonatkozásában se képzettségük, se ismeretük nincs, ami botrányos - fogalmazott.

Az államtitkár azt mondta: az ipari katasztrófát okozó Mal Zrt. hazudott, amikor azt állította, hogy a gátszakadás előtt két héttel a környezetvédelmi főfelügyelőség ellenőrizte a cég tevékenységét, és mindent rendben talált. Csak a technológiával kapcsolatban és a szennyvíz, valamint a kommunális hulladék kezelését illetően nem találtak hibát, a gátak állagát nem ellenőrizhették - jelentette ki.

Mivel a jegyző képtelen ellenőrizni például a zagytározó gátjának állagát, azt az adott cégnek kell megtennie, hiszen az ő területéről, anyagáról van szó - tette hozzá. 

A környezetvédelmi államtitkár elmondta azt is, hogy 2002-ben buzgárok, repedések keletkeztek a tározó oldalfalán, de akkor sikerült megakadályozni a katasztrófát. Most, nyolc évvel később viszont elmaradt a javítás, ezért csúszhatott meg az alap nélküli tározó gátja.

Az államtitkár kijelentését megerősítette a gáttetőn megjelent volt Mal-vezérigazgató, Baksa György is, aki 2002-ig irányította a céget. 

Illés Zoltán szólt arról is, hogy a cég öt évre kapta meg az engedélyt e technológia alkalmazására, azzal a feltétellel, hogy évente felülvizsgálják. Szavai szerint a Mal Zrt. jelenlegi kapacitásával egy évig tud üzemelni, ezért új technológiai elemet kell bevezetni. Az alumíniumgyártásban már használnak olyan eljárást, amellyel a vörösiszap-mennyiséget 25 százalék alá viszik, és az anyag jelenlegi 12-13-as pH-értéke 10 alá csökkenthető - mondta.

A megsérült tározó mögé gátfalat kell építeni, a száradó vörös iszapot pedig gipsszel vagy földdel kell lefedni, hogy ne szennyezze a környezetet - közölte Illés Zoltán.

Korábban is szennyezett lakóházakat a vörösiszap a volt cégvezető szerint

OLDALTÖRÉS: Korábban is szennyezett lakóházakat a vörösiszap a volt cégvezető szerint

Már korábban, 13 évvel ezelőtt is okozott szennyeződést az ajkai zagytározó vörösiszapja, és ezért kártérítést fizettek a károsultaknak - mondta a kiürített Kolontáron csütörtökön az MTI tudósítójának Baksa György, aki 2002-ig vezérigazgatóként irányította a timföldgyárat.

Már korábban, 13 évvel ezelőtt is okozott szennyeződést az ajkai zagytározó vörösiszapja, és ezért kártérítést fizettek a károsultaknak - mondta a kiürített Kolontáron csütörtökön az MTI tudósítójának Baksa György, aki 2002-ig vezérigazgatóként irányította a timföldgyárat.

Már korábban, 13 évvel ezelőtt is okozott szennyeződést az ajkai zagytározó vörösiszapja, és ezért kártérítést fizettek a károsultaknak - mondta a kiürített Kolontáron csütörtökön az MTI tudósítójának Baksa György, aki 2002-ig vezérigazgatóként irányította a timföldgyárat.

A volt cégvezető elmondása szerint 1997 áprilisában a VI-os tározó még rekultiválatlan részén egy ezer négyzetméternyi területről a kiszáradt vörösiszapot széthordta a rendkívül erős, csaknem 100 km/órás szél, és beterítette Ajka-Tósokberénd egy részét.

A házak falai, az udvaron száradó ruhák, gyermekjátékok beszennyeződtek, és az utakat, udvarokat lepelként borította a vörösiszap - mondta a volt cégvezető, hozzátéve, a keletkezett károkért akkoriban a cég kártérítést fizetett minden érintettnek.

Elmondása szerint a vörösiszappal már telített tározókat szürkeiszappal fedik le, majd arra földet helyeznek, így rekultiválják a területet.

Baksa György az MTI tudósítójának azt mondta: 1968-ban került a timföldgyárba, néhány év múlva már üzemvezetőként dolgozott, és 1988 decemberében nevezték ki vezérigazgatónak, és ezt a munkakört 2002-ig látta el.

A volt cégvezető azt mondta: az ő irányítása alatt naponta ellenőrizték a tározók gátjainak állapotát, vörösiszap-szennyeződés pedig az 1997-es eseményt kivéve nem történt. Arra volt példa, hogy lúgos anyag került a gyár területéről a szennyvízvezetéken a Torna-patakba, de cáfolta a kolontári lakosok korábbi kijelentését, hogy 1986-ban átszakadt volna a tározó.

Baksa György szerint a tározóknál dolgozóknak észlelniük kellett volna a X-es kazettán keletkezett repedéseket, buzgárokat, és ha megfelelően védekeznek, el lehetett volna kerülni a katasztrófát, mint ahogyan 2002-ben már egyszer megtették.

Levélben kéri a magyarok segítségét az államfő és a kormányfő

OLDALTÖRÉS: Levélben kéri a magyarok segítségét az államfő és a kormányfő

Közös levélben kér segítséget a magyar állampolgároktól a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő.

Közös levélben kér segítséget a magyar állampolgároktól a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő.

Közös levélben kér segítséget a magyar állampolgároktól a vörösiszap-katasztrófa károsultjai számára Schmitt Pál köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a közjogi méltóságok valamennyi háztartásba el kívánják juttatni levelüket, amelyben a magyar emberek csatlakozását kérik az Ajka mellett történt szerencsétlenség megsegítésére kialakult széles körű összefogáshoz.

A szóvivő kitért arra, hogy a Magyar Kármentő Alapba történt felajánlások összege csütörtökön délelőtt 11 óráig már meghaladta a 200 millió forintot.

Hozzátette: George Patakinak, New York állam volt kormányzójának köszönhetően az Egyesült Államokban immár három szervezet, a Magyar Amerikai Koalíció és a Magyar Amerikai Szövetség mellett a Katolikus Kármentő Alap is segít a nemzetköz adománygyűjtésben.    

Schmitt Pál és Orbán Viktor közös levelét pénteken már mintegy 200 ezren vehetik kézhez, a hétvégétől pedig az újságok és az internetes portálok is közzéteszik ingyenes társadalmi hirdetés formájában - mondta Szijjártó Péter.

Az államfő és a miniszterelnök levelükben úgy fogalmaznak, hogy Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája történt október 4-én, amely után "nagy és cselekvő összefogás jött létre", ennek köszönhetően pedig uralni lehetett a helyzetet. Schmitt Pál és Orbán Viktor mindenkit arra kér, hogy lehetőségeihez mérten adakozzon a károsultak számára, az így létrejövő alap ugyanis az élet minél gyorsabb helyreállításában, újrakezdésében segít.

Orbán Viktor már október 9-én, a Facebook közösségi portálon azt kérte, minden magyar, aki teheti, társuljon ahhoz az összefogáshoz, amely a bajbajutottak megsegítésére jött létre.

Károly Róbert Főiskola: félévente kellene repülőről vizsgálni a zagytározókat

Legalább félévente fel kellene mérni repülőről a három magyarországi zagytározó állapotát, hogy az esetleges újabb katasztrófák megelőzhetők legyenek - mondta Bíró Tibor, a Károly Róbert Főiskola dékánja az MTI-nek csütörtökön.

Magyarországon három helyen tárolnak a timföldgyártásnál keletkezett vörösiszapot: az ajkai tározón kívül a mosonmagyaróváriban és az almásfüzitőiben.

A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola szakértői a napokban már adatgyűjtő repülést végeztek a tíz napja megsérült ajkai tározónál, csütörtökön pedig a két másik vörösiszap-tározót mérik fel. A gátak állapotát és az iszap helyzetét is különlegesen nagy pontosságú speciális lézerműszerekkel rögzítik, így az újabb felmérés esetén már az egészen kis elmozdulások is láthatóvá válnak.

Bíró Tibor elmondta, hogy legalább félévente szükség volna újabb repülőről elvégzett mérésekre ahhoz, hogy a gát elmozdulását felismerjék, és az esetleges kedvezőtlen változásokat, gátszakadásokat előre jelezzék. A mérések gyakorisága függhet egyebek mellett az időjárástól, a hidrológiai ciklustól és a talajvíztől - tette hozzá a szakember.

Arra a kérdésre, hogy milyen költségei vannak a méréseknek, egyelőre nem tudtak válaszolni a főiskolán. Az MTI-vel korábban közölték, hogy az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Károly Róbert Főiskola szakértőit bízta meg az ajkai zagytározó gátszakadása következtében kialakult károk légi felmérésével.

A gyöngyösi főiskola ugyanazt a technológiát alkalmazza, amelyet korábban is sikeresen használt a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa hatásainak feltérképezésében.

A FAZ az ajkai katasztrófáról és a privatizáció haszonélvezőiről

Régi magyar ballasztok címmel közölt terjedelmes írást csütörtöki számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung a dunántúli katasztrófa kapcsán.

Veszprémi keltezésű beszámolójában a német konzervatív újság bécsi tudósítója rámutat: a természeti csapást kizáró kormányfői megállapítás után Papcsák Ferenc kormánymegbízott nyomban kiterjesztette vizsgálódásait a 90-es években a szocialista kormány alatt privatizált alumíniumiparra. Ezt már korábban sürgette Jávor Benedek LMP-képviselő, nyílt levélben kérve Fellegi Tamás minisztertől a Mal Rt. privatizációs szerződéseinek nyilvánosságra hozatalát.

 "Az LMP kezdeményezése egybeesik a kormány, a Fidesz-MPSZ és a KDNP szándékaival. A Fidesz feni a fogát arra, hogy ahol csak lehet, kivetnivalót találjon a korábbi szocialista-liberális kormányokon. Az LMP följelentette Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnököt, arra hivatkozva, hogy annak kormánya jogellenes módon különösen jelentősnek minősített egy Budapest közelébe tervezett kaszinóvárost. A törvény az LMP szerint lehetővé teszi bizonyos befektetői körök kedvező elbírálását" - írta a FAZ tudósítója.

Papcsák szerint több egykori kormánytag gyanúba keveredett kétes tanácsadói szerződések kapcsán. A kormánymegbízott jelentése lesz hivatott annak bizonyítására, mekkora kárt okozott az államnak a nyolc évi szocialista kormányzás alatt a központi korrupció. A lap idézi Papcsákot, aki szerint Gyurcsánynak eddig csak a politikai felelősségét sikerült megállapítani, a büntetőjogit még nem.

Az ajkai katasztrófa nyomán Gyurcsány újból előtérbe került, állítólag élénk üzleti kapcsolatban állt a Mal Rt. tulajdonosaival. "Újabban azzal gyanúsítják, hogy kormányfőként elérte az (alumínium)ipar messzemenő mentesítését a (környezeti) előírások betartása alól. Habár a bauxit- és alumíniumgyártás még az olcsó munkabérű országokban, így Magyarországon is alig hoz nyereséget, a Mal Rt. tulajdonosai - akik amúgy is az 50 leggazdagabb magyar közé tartoznak, jól kerestek" - emlékeztetett a német tudósító.

A nagy vagyonok láttán Magyarországon mindig fölmerül a gyanú: ilyen mértékű vagyonosodás azért vált lehetségessé, mert az üzemek kijátszották a munkavédelmi, környezetvédelmi vagy termékminőségi előírásokat - már ha léteztek egyáltalán ilyenek. A FAZ idézi egy neve elhallgatását kérő szakember véleményét, aki négy évtizedig dolgozott gazdasági területen. "Egyazon érme két oldaláról van szó. A nemzetközi versenyben álló vállalatok érdekében a kormány vezetősége biztosította az alacsony termelési költségeket, elsősorban a villanyáram tarifája révén. Ugyanakkor a szocialista pártelnök rendre hivatkozhatott az ezáltal megőrzött munkahelyekre."

Péntekre elkészül Kolontáron a védőgát

OLDALTÖRÉS: Péntekre elkészül Kolontáron a védőgát

A Kolontárt átszelő új gát megfelelő biztonságot nyújt a Veszprém megyei településen élőknek - mondta az államtitkár. Az új védmű mögötti falurész, amelyet múlt hétfőn elöntött a vörösiszap, lakhatatlan, ott kilenc házat kell megsemmisíteni, és feltehetően a Torna-patakon túli részt le kell majd bontani – fűzte hozzá.

A Kolontárról kitelepített 715 embert csütörtökön tájékoztatják arról, hogy péntek déltől szervezett formában hazatérhetnek.

Azok a kolontáriak, akik fedél nélkül maradtak, átmenetileg ismerősöknél, rokonoknál maradnak, de szükség esetén közösségi szállást is biztosítanak számukra – mondta Illés Zoltán. Ők később vagy a településen újonnan épülő lakóparkban, vagy cserelakásban kezdhetik újra életüket, amihez a kormány minden segítséget megad - tette hozzá.

AZ ÚJ VÉDŐGÁT

670 méter hosszú, 20 méter széles, koronamagassága egy méterrel meghaladja a kiöntött iszap magasságát. Ez jelentős biztonságot nyújt a kolontári és devecseri lakosoknak, ezért feloldották a kitelepítési készültséget, az ehhez kivezényelt erőket pedig visszavonták a területről. A MÁV is elvontatja azokat a kocsikat, amik a kitelepítést szolgálták volna - közölte  Pintér Sándor belügyminiszter a kihelyezett kormányülés után Veszprémben tartott sajtótájékoztatón. Hozzáfűzte:  - A teljes veszélyhelyzet még nem múlt el. Ha megáll a fal kicsúszása, ha az iszap benntartását megoldottuk, akkor lehet feloldani a készültséget. A kolontáriak leghamarabb a védőgát elkészülése után költözhetnek haza, ami péntekre várható. A visszaköltözéshez segítséget ígért.

Mal: teljes körű átvilágítás

Bakondi György, a Mal Zrt. irányítására kirendelt katasztrófavédelmi biztos elmondta, szakértőket kért fel a timföldgyár különböző területeinek irányítására. A vizsgálat folyamatban van a Malnál, teljes körű átvilágítás zajlik. Jövő hét elején alkotható hiteles kép a cég pénzügyi helyzetéről. A trevek szerint csütörtökön vagy pénteken újraindítják az üzemben a termelést. A keletkező vörösiszapot egy új, eddig még nem használt, de engedélyekkel rendelkező tározóba fejtik majd.

Lapunk kérdésére, miszerint mit válaszol a zöld szervezetek azon kérésére, hogy tisztázza az egymásnak ellentmondó mérési adatokat és mi ezekről a legfrissebb információja, a belügyminiszter azt válaszolta: a méréseket nem a Belügyminisztérium végezte el, hanem a Magyar Tudományos Akadémia és a Greenpeace szakértői. Hogy az ellentmondásokat fel tudják oldani, az Európai Uniótól egy ötfős szakértői bizottság érkezett, akik mérnek és elemzik az értékeket. Rajtuk kívül Svájcból is szakértőket várnak, hogy "pontos, ellentmondásmentes szakértői véleményeket kapjunk". A mért adatokat összevetik, s az eredményt nyilvánosságra hozzák, ígérte a belügyminiszter.

Felvetésünkre, miszerint a veszprémieknek azért is fontosak az adatok, mert félő, hogy a vörös port a megyeszékhely és a Balaton felé viszi a szél, Pintér Sándor kifejtette: a zagy egyelőre nedves, a vörös por olyan mértékű megnövekedése, ami nagyon veszélyes lenne az egészségre, nem tapasztalható. Az átlagosnál magasabb, ezt tudni kell, mondta, s természetesen minden eszközt bevetnek, hogy "jelentős egészségkárosodás sem Devecserben, sem Veszprémben ne történhessen". A vasúti közlekedés helyreállítása folytatódik, a töltés oldalát bazaltkövekkel erősítik meg, ismertette.

A helyi önkormányzatok védekezési költségei 500 millió forintba kerültek eddig, az állam kiadásait Bakondi szerint felírjuk, de nem számoljuk. Ezek jelentősek, hiszen kilencedik napja vesznek részt az állami szervezetek nagy számban és óriási eszközparkkal a védekezésben. A biztos emlékeztetett a Magyar Polgári Törvénykönyv útmutatására, mely szerint, aki másnak kárt okoz, azt köteles megtéríteni.

A VESZÉLYES ANYAGOK nem haladják meg a határértéket a Magyar Tudományos Akadémia tájékoztatása szerint. A Magyar Állami Földtani Intézet és egy független szervezet munkatársai eddig összesen 16, Kolontár és Devecser térségében összegyűjtött vörösiszapminta elemzését végezték el, közölte az Akadémia. A különböző helyekről vett minta elemzése alapján a tározóból kifolyt anyag pH-ja (lúgos kémhatása) 11-14 között változik. Ennek alapján a vörösiszap a környezetre veszélyes anyagnak tekintendő.

A tudósok megállapították, hogy a vörösiszapminták a szennyvíz- iszapokra megengedett határértékeknél kisebb, esetenként jóval kisebb koncentráció- ban tartalmaznak kadmiumot, krómot, higanyt, nikkelt, ólmot és cinket. Az arzéntartalom az MTA KK AKI Kolompár külterületén vett mintájánál és a Bálint Analitika által vizsgált mintáknál ugyancsak kisebb a szennyvíziszap határértékénél; az MTA KK AKI a gátszakadás közelében vett mintánál és a MÁFI által gyűjtött mintáknál a táblázatban szereplő határértéknél magasabb arzéntartalmakat mért; az eltérések okainak felderítéséhez további mérésekre van szükség, ezek megkezdődtek.
 
A vörösiszap fémtartalma akkor jelent valós környezeti veszélyt, ha a fémek kioldódnak a vörösiszapból, de a mérési adatok alapján a vizsgált fémek nem oldódnak ki az adott feltételek mellett. Megállapították azt is, hogy a vörösiszapban található legveszélyesebb és legkönnyebben elmozduló nehézfémek sem jutottak 10 cm-nél mélyebbre a talajba, és ott sem haladják meg a szennyezettségi határértéket. Tehát az első vízadó réteg közvetlenül nem veszélyeztetett.
 

A Pannon Egyetem szakértői modellezték a talajfelszínre kiömlött vörösiszap fokozatos kiszáradásának, azaz kiporzásának következményeit is. A modellkísérletekből kiderült, hogy a belélegezhető szállópor a vörösiszap teljes tömegének mintegy ezredrészét teszi ki, ami magas arány más ömlesztett szilárd anyagok és természetes talajok porként belélegezhető hányadához képest. A szállópor durva szemcséi hatására a légzőrendszerben erősen lúgos hatású váladék jelenhet meg, ami komoly veszélyt jelent, különösen nagyobb mennyiségű vörösiszappor belélegzésekor.

A tüdő léghólyagocskáiba bejutó finom részecskék lúgosító, s emiatt egészségkárosító hatása ennél is jelentősebb lehet. A Kolontár lezárt területére belépőknek védőmaszkot, védőszem- üveget és védőruházatot kell viselniük. Devecser érintett területén a porszennyezés jelenleg nem kritikus.

KILENCRE NŐTT a katasztrófa halálos áldozatainak száma. Az ajkai kórházban elhunyt a 84 éves kolontári Szanyi János, aki a sérülésén kívül más súlyos betegségektől is szenvedett.

Somlószőlősön megkezdődött a devecseri iskola diákjainak tanítása. Tegnap reggel háromnegyed 8-kor öt autóbusszal indult 277 diák az ideiglenesen kijelölt épületbe. Befűtött osztálytermek, kulturált körülmények fogadták őket.

NEM VOLT ELÉGEDETT Illés Zoltán. A lapunkban is bemutatott Mal üzemi lapban megjelentekről megkérdeztük dr. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkárt, aki pontosította: nem volt elégedett a környezetvédelmi munkával, dicsérő szavakat a környezetvédelmi rendszer egyes létesítményire, így például a résfalra, valamint a feltöltött zagykazetta gyors rekultivációjáért mondott. A résfal, amit több méter mélyen a földbe építenek, azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza a vörösiszap kiáramlását a tározóból.
A felhagyott zagykazetta rekultivációja pedig azért volt jelentős lépés, mert ezáltal megszűnt a vörösiszap kiporzása, s Ajkára kevesebb jutott a vörös porból.

Szerintem

Egy kétségbeesett kolontári  asszony telefonált a szerkesztőségünkbe: házát, értékeit semmivé tette a vö- rösiszap. Abban kérte a segítségünket, hogy szerezzük meg a térségben összeszedett állatok elérhetőségét. Eltűnt ugyanis a kutyája, melyet néhány évvel ezelőtt egy menhelyről fogadott örökbe. A számára nagyon kedves állat addig is sokat szenvedett, amíg hozzá került, és nem szeretné, ha újra gazdátlanként kellene tengetnie az életét. A katasztrófa sújtotta területre több állatvédő szervezet küldte el a tagjait, s jó néhány kutyát, macskát szedtek össze. Kevés egészséges van közöttük, többségük állatorvosi ellátásra szorul. Az állatok azonosítása nehéz, hiszen egyikük bőre alatt sem találtak azonosító csipet. A vörösiszappal borított területeken élő emberek többsége  azonban nem akar megválni a  kedvenc állatától, keresi, reméli, hogy túlélte a borzalmakat.

Varga Ibolya
[email protected]