Tökből faragott csodák (képgalériával)

Soha nem készültem művészi pályára. Vendéglátós lettem, Budapesten dolgoztam, és érdeklődve lapozgattam a távol-keleti gasztronómiai szaklapokat meséli a toronyi kötődésű, jelenleg Zalaegerszegen élő fiatalember, akinek csodálatos alkotásait a vasi gasztronómiai rendezvényeken  így a vasvári rétesfesztiválon is  megcsodálhatták a látogatók.

 Kínában, Thaiföldön és Japánban nagy kultusza van a gyümölcs- és zöldségfaragásnak. Gondoltam, én is megpróbálom  meséli.
Róbert  bár néhány fővárosi kolléga mozdulatait is elleste  főleg autodidakta módon tanulta a faragást, és saját maga tapasztalta meg, hogy melyik zöldésg és gyümölcs mire jó.

 Az almán például remekül lehet gyakorolni, mert könnyen faragható, viszont nem sokáig gyönyörködhetek az alkotásban, mert hamar megbarnul  jegyzi meg.
Cukkini, tök, uborka, sárgarépa, sárga- és görögdinnye: sorolja, mi mindenből készíthető mutatós asztal- és lakásdísz.

Kérdem, mi lesz a gyakorlás során keletkezett maradékkal, és megjegyzem: aki ennyi zöldséget és gyümölcsöt eszik, biztosan nagyon egészséges.    Nagy hallgatás a válasz, majd jön a  beismerő vallomás: Robi annyit dolgozik egy-egy darabon, hogy jó ideje már nincs gusztusa a zöldségekre.

A fiatalember eddigi legnagyobb sikereként tartja számon egy két évvel ezelőtti munkáját: a budapesti NATO  csúcstalálkozó vacsoraasztalára kellett díszeket faragnia. Kétszáz kilogramm dinnyéből készített szobrokat, egy hétig folyamatosan dolgozott, úgy, hogy  naponta csupán néhány órát aludt.

A görögdinnyéből mutatós díszeket lehet készíteni, hiszen adott a három szín: a zöld héj, a z alatta lévő fehér rész és a piros hús  sorolja az alapanyag előnyeit.
 Róbert októberben érthető módon főleg tökökre szakosodik, hiszen közeleg a Halloween, aminek elengedhetetlen kellékei a töklámpások.

 A sütőtöknek kemény a héja és a húsa, nehezebb megmunkálni, viszont tovább szép marad. Az olajtökkel ez pont fordítva van  magyarázza. Kezei közül gyönyörű, indákkal és virágmotívumokkal díszített tökök kerülnek ki, de vicsorgó-vigyorgó szellemekkel is szívesen bíbelődik. 

  A lényeg az, hogy a késnek hosszú, éles pengéje legyen  mondja. Kedvence egy sárgaréz nyelű kés, amivel elmondása szerint könnyen lehet dolgozni.
Keglovics Róbert hobbija különleges, hiszen alkotásai múlandóak: megsárgulnak, megbarnulnak, elrohadnak. Ám ő ezt egy cseppet sem bánja, mondván: mindig van új feladat és új kihívás.