Pedagógusi pálya: hamarosan elfogynak a fizika- és kémiatanárok

Éveken belül hiány lesz a kémia, fizika és biológia szakos tanárokból. Sokan közülük elérik a nyugdíj korhatárt, az utánpótlás pedig minimális. 2009-ben kémiából hárman, fizikából 14-en, míg biológiából 28-an jelentkeztek tanárnak nappali képzésre. Megyénkben is kevés a tanár, bár tavaly az egyetemen már nappali képzést is indítottak a fent említett tantárgyakból.

Bajdó Bettina

Sokan mennek évről-évre nyugdíjba, utánpótlás pedig alig van. Tanárnak nappalira 2009-ben három diák jelentkezett kémiából, 14 fizikából és 28 biológiából. A bolognai rendszerben ehhez közép szintű érettségi kell, de még így is alig jelentkeznek. Az, hogy kevés a tanár, még nem érződik, mert elég alacsony az óraszám. Rövid időn belül azonban érzékelni fogják az iskolák a problémákat, mivel nem tudják majd betölteni a szükséges állásokat. Sokak szerint át kellene alakítani az oktatást, s kötelezővé kellene tenni a középiskolában legalább egy emelt szintű érettségit, hogy legyen értéke a természettudományos tárgyaknak. Továbbá pénzre is szükség lenne, hogy érdekessé tegyék kísérletekkel a tantárgyakat.

Dr. Czetter Ibolya, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának elnökhelyettese szerint is nagyon kevesen jelentkeztek az elmúlt években kémia, fizika és biológia szakra, de kiemelte, hogy némi javulás tapasztalható ezen a területen.

- Az elmúlt években sokan jelentkeztek bölcsészettudományi képzésre, s háttérbe szorult a természettudományi terület - folytatta az elnökhelyettes. - Az oktatási kormányzat döntése szerint vissza kell szorítani a bölcsészképzést, s ösztönözni kell a fiatalokat arra, hogy a természettudományos területekre adják be a jelentkezésüket. Némi előrelépés tapasztalható az egyetemünkön is, hiszen korábban csak levelező tagozaton tudunk kémia- és fizikatanárokat képezni, tavaly azonban már indítottunk nappali képzést is. Ez annak is köszönhető, hogy sokan érdeklődnek a környezetvédelem iránt, s most már a mesterképzést is elindítottunk kémia szakon.

Dr. Czetter Ibolya véleménye szerint ahhoz, hogy egy fiatal kémiát vagy fizikát tanuljon, elszántság kell. Nem elég az alapműveltség, ezekhez a tantárgyakhoz tehetségre is szükség van. Az elnökhelyettes úgy vélte, hogy már a középfokú oktatásban fel kellene készíteni a diákokat ezekre a képzésekre. Az egyetemen nemrég elindult egy kezdeményezés, mely a kutatók éjszakája elnevezést kapta. Azért találták ki, hogy a fiatalok kedvet kapjanak a tudományos területekhez. Látványos kísérletekkel, érdekes előadásokkal próbálnak még több fiatalt a tudományos területre vezényelni. Hogy ez idén mennyire járt sikerrel, hamarosan kiderül, ugyanis december 15-én megjelenik a felsőoktatási tájékoztató, s a diákok elkezdhetnek gondolkodni azon, hogy milyen szakra adják be a jelentkezésüket.

Nagy gondok vannak a képzéssel - ez a véleménye Módos Tibornak, a Kanizsai Dorottya Gimnázium igazgatójának. - Tíz év múlva hatalmas gondok lesznek az utánpótlással - hangsúlyozta az igazgató. - Nem lesz majd, aki a diákjainkat bevezetné a fizika, kémia és biológia világába. Szerintem a képzés sem indult el megfelelően, még mindig nagyon kevés a jelentkező ezekre a szakokra. Sürgős lépésekre lenne szükség ahhoz, hogy változzon a helyzet. Át kellene alakítani a képzést, ahol hiány van, ott több fizetést kellene adni. A diákok többsége autóval jár iskolába, s azt látják, hogy a tanároknak még erre sem futja. Egyértelmű, hogy nem tanári pályát választanak maguknak, hanem valamilyen divatos, jól fizető szakmát.

Módos Tibor elárulta, ő is matematika-fizika szakos tanár. Mindig is úgy vélte, hogy csak a szóból nem lehet megélni, cselekvő emberekre van szükség. Mindennek az alapja a jó természettudományos képzés.

- Rengeteg a bölcsészszakos hallgató és a végzett, diplomás szakember is - fűzte hozzá az igazgató. - Nyelvszakos tanárokból például Dunát lehetne rekeszteni, viszont ahhoz, hogy találjak egy kémia tanár, körülbelül két évre van szükség. Mi most szerencsés helyzetben vagyunk, évek óta stabil nálunk a gárda. Vannak természettudományi tantárgyakat oktató tanáraink, s nemcsak nyugdíj előtt álló kollégák, hanem a harmincas éveinél járó szakemberek is.

Elrettentő a száraz tananyag

Mindig is utáltam a természettudományos tárgyakat. Irtóztam a gondolattól is, hogy le kell ülnöm a könyv fölé, s meg kell próbálnom megérteni azt, amit meglátásom szerint nem lehet. Az iskolában sem a látványos kísérletekről szóltak az órák, hanem a száraz tananyagról, s a bonyolult képletekről. Hálát adtam, amikor befejeztem a középiskolát, s megszabadultam a fizikától, kémiától. Aztán pár éve elmentem a kutatók éjszakájára, s teljesen más megvilágításban láttam a fizikát és a kémiát. Boldogan vettem részt a kísérleteken, élveztem, ahogy a mozdulatlan anyag élővé válik a kémcsőben, s a szám is tátva maradt, amikor megelevenedtek a színek. Talán, ha a középiskolában is így oktattak volna, játszva szerettük volna meg a tudományos tárgyakat.

 

 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!