Médiatörvény: vasi politikusok, intézményvezető, főiskolai docens véleménye

Elsőként dr. Ipkovich György MSZP-s országgyűlési képviselőt kérdeztük. - A médiatörvény nem más, mint  a sajtószabadság megsértése. Hogy mennyire működik, azt  jelzi: a közmédiában csupán perceket  szántak a nemzetközi közvéleményt is foglalkoztató témának. Súlyos csapásnak tartom a médiatörvény elfogadását a sajtószabadságra nézve, mintha a 20 évvel ezelőtti állapotok tértek volna vissza. -

- Az a véleményem, hogy a lehető leggyorsabban el kell törölni ezt a törvényt, visszaállítva a sajtó szabadságát. Úgy is mondom ezt, mint  a médiával foglalkozó jogász. Az 1996-os sajtószabályozást konszenzussal fogadta el a parlament, holott a Horn-kormánynak 72 százalékos többsége volt. Ily módon a Horn- kormány megmutatta, hogy miként kell méltó módon viselni a kétharmados többséget. -

Bebes István országgyűlési képviselő, FIDESZ-KDNP: - Meggyőződésem, hogy egy olyan médiaszabályozás kialakítása indult most el, amely jó irányba mutat. Kötelessége is volt már az Országgyűlésnek, hogy megalkossa ezt a törvényt, mert alapvetően megváltozott a médiavilág, hogy csak az internet megjelenésére utaljak. Fontos nemzeti értékek jelennek meg ebben a törvényben. Így például a határon túli magyarokkal való törődés, az önérzet, a hazafiasság, a hazaszeretet.

Törekszik ez a törvény arra is, hogy  visszafogja a ránk zúduló bulváros botrányt, szennyet, mocskos beszédet. Nem hinném, hogy ez utóbbira szüksége lenne a nemzetnek. Ami a tiltakozást illeti:  nem illő ott  farkast kiáltani, ahol még a bárányt  sem látjuk. A médiatörvény akkor működik jól, ha megfelelően  alkalmazzák. Hiszem, hogy az ezért  felelős intézmények  felkészültek. és új minőséget nyitnak a hazai médiavilágban.

Dr. Murai András főiskolai docens, a Kommunikáció Tanszék vezetője, NymE-SEK: Erős állami felügyelet és nevelő szándék, ezt a kettősséget tükrözi a törvény.  Szükségességét, azt hiszem, senki nem vonja kétségbe, hiszen a korábbi, 1996-os sok szempontból idejét múlta. Gondoljunk csak a televíziózás közeljövőben várható digitális átállására. Az új médiatörvény két fő jellemzője az erős kormányzati ellenőrzés beépítése, valamint a műsorok tartalmát illetően a nevelő szándék.

Első olvasatra is szembetűnő, a hazai és külföldi kemény kritikák is erre vonatkoznak,  a komoly állami felügyelet. Erre vonatkozóan két dologról. Az egyik a közszolgálati hírgyártás, amelyet a törvény szerint központilag az MTI végez. Hogyan fog így megvalósulni a közszolgálatiságtól elvárható, több szempontú, sokoldalú és kiegyensúlyozott tájékoztatás? A másik a médiatanács szerepe: olyan testületről van szó, amely komoly bírsággal, 10-200 millió forintig, sújthatja a törvény megszegőit, a médiatanács elnökének pedig rendeletalkotási joga lesz a frekvenciadíjakra vonatkozólag.

Vannak olyan részek, amelyek számomra szimpatikusak, például az, hogy a reklám nem lehet hangosabb, mint az általa megszakított műsor. Ugyanakkor túlzónak tartom az olyan szabályozást, ami a bűnügyi tematikájú híranyagra vonatkozik, miszerint  nem lehet hosszabb éves átlagban a műsor időtartamának 20 százalékánál. Talán nem a médiatörvényben kellene ilyen direkt módon a tudatos és elemző  médiahasználatra nevelni a magyar társadalmat.

Gulyás Gergely listás vasi országgyűlési képviselő, FIDESZ -KDNP: A korábbi, 1996-os törvény nem váltotta be a reményeket. Gondoljunk csak a média akkori állapotára, a csonka kuratóriumokra. A mostani törvény figyelembe veszi a változásokat, sokoldalúan  kezeli a média világát, miközben a sajtószabadság sem vész el. Az ezzel kapcsolatos kritikák túlzóak, néha hisztérikusak, nemegyszer átgondolatlanok. 

Nyilvánvaló, hogy az új törvény szellemében a hatóságok kialakítják azt a hatósági és bírósági gyakorlatot, amely a körülmények ismeretében kizárólag szakmailag jár majd el. Megjegyezném, a médiatanácsban nem fideszesek ülnek. És ha a gyakorlat úgy hozza, önkorrekcióra is szükség lehet.

Dr. Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár NymE-SEK, intézményvezető: Azt megértem, hogy az elmúlt 8 év aránytalanságait és egyoldalúságát ki akarják egyensúlyozni. De az nehezen érthető, hogy egy ekkora többségű kormánynak miért nem futja gesztusokra. A konszenzust újra és újra meg kell teremteni. A demokrácia lényege  ugyanis, hogy nyitott a sokszínűségre, védi a kisebbségi véleményt.

Magyarországon, de egész Közép-Kelet-Európában nagyon sok félelmi góc van elrejtve. Ha zavaros, nehezen értelmezhető törvények születnek, akkor ezek a félelmek előjönnek. Az újságírók előbb szorongnak, majd protestálnak.  Ez most egy rossz irány, remélem, rövidesen változtatnak rajta.