MSZOSZ: nyílt hadüzenet a sztrájkjog tervezett megnyirbálása

Pataky Péter nem tartja megfelelőnek a minimálbér-emelést, valamint a nyugdíjreformot. Homályba burkolóznak a kormányhivatalok.

Prófusz Péter

Az Országos Érdekegyeztető Tanácson nemrég megszületett a jövő évi bérmegállapodás. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke szerint az új adózási szisztéma a magasabb jövedelműeknek kedvez, vagyis a bruttó 350 ezer forintot meghaladó bérrel rendelekezők esetében az adócsökkenés a nettó jövedelem emelkedéséhez vezet. Akik ennél kevesebbet keresnek (és természetesen ők vannak többségben, hangsúlyozza az elnök), azoknak az adójóváírás - összegének és jogosultsági körének - megnyirbálása, továbbá a fél százalékos nyugdíjjárulék-emelés miatt csökkenő nettó bérekkel kell számolniuk.

Ráadásul a kormány a jövő évi költségvetésben három és fél százalékos inflációval számol. Éppen ezért a bértárgyalásokon szakszervezeti szempontból nehéz feladat volt, hogy első lépésben kompenzálni kellett az adójárulék-változásokat.

A bértárgyalás ténylegesen csak ezután kezdődhetett, ahol az MSZOSZ minimális célja a nettó bérek szinten tartása volt. Az igazi eredmény egy közel tizenöt százalékos egyszeri bruttó emelés lett volna. Pataky Péter elmondta: a tárgyalások révén január 1-től a minimálbér 78 ezer forint lesz, ám a bruttó 4 ezer 500 forintos emelés nettóban mindössze 154 forint pluszt jelent. Az elnök szerint ez nem elég, ám jelenleg eddig sikerült eljutniuk. Bérajánlás címén a szakszervezet négy-hat, a kormány öt százalékos emelést javasolt. A munkaadókat végül azzal sikerült meggyőzni, hogy lesz olyan jövedelmi sáv, ahol kizárólag a kompenzációhoz hat százalékra lesz szükség.

Az elnök a nyugdíjvédelem kapcsán kiemelte: a szakszervezetek nem a magánpénztárakat, hanem azok tagjait védik. Az MSZOSZ szerint a drasztikus átalakítás helyett egységes, jól működő rendszert kéne létrehozni.

(Az elnök hangsúlyozta: a szakszervezeteket leginkábbb az zavarja, hogy a kormány félrebeszél, gyermeknek nézi a felnőttkorú lakosságot .)

A korkedvezményes nyugdíj rendszere 2013-ig érvényben marad, vagyis senki nem esik ki belőle, aki eddig jogosult volt rá. Másrészt át kell tekinteni azt az elavult jegyzéket, amelybe már új, veszélyeztetett munkaköröket is fel kellene venni.

Pataky Péter a korengedményes nyugdíjról elmondta: támogatják azt a tervet, amely szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb öt évvel szerződést köthet a munkavállaló, a munkáltató és a nyugdíjigazgatóság. A kontraktusban kiszámítják, hogy mennyi lenne a dolgozó nyugdíja, a járulékot a munkáltató befizetné az államkasszába, és ennek eredményeként a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne.

Az MSZOSZ szerint ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, hiszen a munkáltatók sok 55 év körüli dolgozót tehetnek utcára, akiknek már esélyük sincs új munkahelyet találni. Pataky Péter úgy látja, hogy ezzel a segítséggel biztosan élnének a munkavállalók. (Kiemelte: a kormány egyelőre hezitál, pedig egy rendelettel megoldható lenne a probléma.) Az elnök úgy véli, hogy idén nyugdíjügyben is csak eddig sikerült eljutniuk.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

Az elnök a nyugdíjvédelem kapcsán kiemelte: a szakszervezetek nem a magánpénztárakat, hanem azok tagjait védik. Az MSZOSZ szerint a drasztikus átalakítás helyett egységes, jól működő rendszert kéne létrehozni.

(Az elnök hangsúlyozta: a szakszervezeteket leginkábbb az zavarja, hogy a kormány félrebeszél, gyermeknek nézi a felnőttkorú lakosságot .)

A korkedvezményes nyugdíj rendszere 2013-ig érvényben marad, vagyis senki nem esik ki belőle, aki eddig jogosult volt rá. Másrészt át kell tekinteni azt az elavult jegyzéket, amelybe már új, veszélyeztetett munkaköröket is fel kellene venni.

Pataky Péter a korengedményes nyugdíjról elmondta: támogatják azt a tervet, amely szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb öt évvel szerződést köthet a munkavállaló, a munkáltató és a nyugdíjigazgatóság. A kontraktusban kiszámítják, hogy mennyi lenne a dolgozó nyugdíja, a járulékot a munkáltató befizetné az államkasszába, és ennek eredményeként a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne.

Az MSZOSZ szerint ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, hiszen a munkáltatók sok 55 év körüli dolgozót tehetnek utcára, akiknek már esélyük sincs új munkahelyet találni. Pataky Péter úgy látja, hogy ezzel a segítséggel biztosan élnének a munkavállalók. (Kiemelte: a kormány egyelőre hezitál, pedig egy rendelettel megoldható lenne a probléma.) Az elnök úgy véli, hogy idén nyugdíjügyben is csak eddig sikerült eljutniuk.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

(Az elnök hangsúlyozta: a szakszervezeteket leginkábbb az zavarja, hogy a kormány félrebeszél, gyermeknek nézi a felnőttkorú lakosságot .)

A korkedvezményes nyugdíj rendszere 2013-ig érvényben marad, vagyis senki nem esik ki belőle, aki eddig jogosult volt rá. Másrészt át kell tekinteni azt az elavult jegyzéket, amelybe már új, veszélyeztetett munkaköröket is fel kellene venni.

Pataky Péter a korengedményes nyugdíjról elmondta: támogatják azt a tervet, amely szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb öt évvel szerződést köthet a munkavállaló, a munkáltató és a nyugdíjigazgatóság. A kontraktusban kiszámítják, hogy mennyi lenne a dolgozó nyugdíja, a járulékot a munkáltató befizetné az államkasszába, és ennek eredményeként a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne.

Az MSZOSZ szerint ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, hiszen a munkáltatók sok 55 év körüli dolgozót tehetnek utcára, akiknek már esélyük sincs új munkahelyet találni. Pataky Péter úgy látja, hogy ezzel a segítséggel biztosan élnének a munkavállalók. (Kiemelte: a kormány egyelőre hezitál, pedig egy rendelettel megoldható lenne a probléma.) Az elnök úgy véli, hogy idén nyugdíjügyben is csak eddig sikerült eljutniuk.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

(Az elnök hangsúlyozta: a szakszervezeteket leginkábbb az zavarja, hogy a kormány félrebeszél, gyermeknek nézi a felnőttkorú lakosságot .)

A korkedvezményes nyugdíj rendszere 2013-ig érvényben marad, vagyis senki nem esik ki belőle, aki eddig jogosult volt rá. Másrészt át kell tekinteni azt az elavult jegyzéket, amelybe már új, veszélyeztetett munkaköröket is fel kellene venni.

Pataky Péter a korengedményes nyugdíjról elmondta: támogatják azt a tervet, amely szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb öt évvel szerződést köthet a munkavállaló, a munkáltató és a nyugdíjigazgatóság. A kontraktusban kiszámítják, hogy mennyi lenne a dolgozó nyugdíja, a járulékot a munkáltató befizetné az államkasszába, és ennek eredményeként a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne.

Az MSZOSZ szerint ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, hiszen a munkáltatók sok 55 év körüli dolgozót tehetnek utcára, akiknek már esélyük sincs új munkahelyet találni. Pataky Péter úgy látja, hogy ezzel a segítséggel biztosan élnének a munkavállalók. (Kiemelte: a kormány egyelőre hezitál, pedig egy rendelettel megoldható lenne a probléma.) Az elnök úgy véli, hogy idén nyugdíjügyben is csak eddig sikerült eljutniuk.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

A korkedvezményes nyugdíj rendszere 2013-ig érvényben marad, vagyis senki nem esik ki belőle, aki eddig jogosult volt rá. Másrészt át kell tekinteni azt az elavult jegyzéket, amelybe már új, veszélyeztetett munkaköröket is fel kellene venni.

Pataky Péter a korengedményes nyugdíjról elmondta: támogatják azt a tervet, amely szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb öt évvel szerződést köthet a munkavállaló, a munkáltató és a nyugdíjigazgatóság. A kontraktusban kiszámítják, hogy mennyi lenne a dolgozó nyugdíja, a járulékot a munkáltató befizetné az államkasszába, és ennek eredményeként a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne.

Az MSZOSZ szerint ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, hiszen a munkáltatók sok 55 év körüli dolgozót tehetnek utcára, akiknek már esélyük sincs új munkahelyet találni. Pataky Péter úgy látja, hogy ezzel a segítséggel biztosan élnének a munkavállalók. (Kiemelte: a kormány egyelőre hezitál, pedig egy rendelettel megoldható lenne a probléma.) Az elnök úgy véli, hogy idén nyugdíjügyben is csak eddig sikerült eljutniuk.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

A korkedvezményes nyugdíj rendszere 2013-ig érvényben marad, vagyis senki nem esik ki belőle, aki eddig jogosult volt rá. Másrészt át kell tekinteni azt az elavult jegyzéket, amelybe már új, veszélyeztetett munkaköröket is fel kellene venni.

Pataky Péter a korengedményes nyugdíjról elmondta: támogatják azt a tervet, amely szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb öt évvel szerződést köthet a munkavállaló, a munkáltató és a nyugdíjigazgatóság. A kontraktusban kiszámítják, hogy mennyi lenne a dolgozó nyugdíja, a járulékot a munkáltató befizetné az államkasszába, és ennek eredményeként a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne.

Az MSZOSZ szerint ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, hiszen a munkáltatók sok 55 év körüli dolgozót tehetnek utcára, akiknek már esélyük sincs új munkahelyet találni. Pataky Péter úgy látja, hogy ezzel a segítséggel biztosan élnének a munkavállalók. (Kiemelte: a kormány egyelőre hezitál, pedig egy rendelettel megoldható lenne a probléma.) Az elnök úgy véli, hogy idén nyugdíjügyben is csak eddig sikerült eljutniuk.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

Pataky Péter a korengedményes nyugdíjról elmondta: támogatják azt a tervet, amely szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb öt évvel szerződést köthet a munkavállaló, a munkáltató és a nyugdíjigazgatóság. A kontraktusban kiszámítják, hogy mennyi lenne a dolgozó nyugdíja, a járulékot a munkáltató befizetné az államkasszába, és ennek eredményeként a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne.

Az MSZOSZ szerint ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, hiszen a munkáltatók sok 55 év körüli dolgozót tehetnek utcára, akiknek már esélyük sincs új munkahelyet találni. Pataky Péter úgy látja, hogy ezzel a segítséggel biztosan élnének a munkavállalók. (Kiemelte: a kormány egyelőre hezitál, pedig egy rendelettel megoldható lenne a probléma.) Az elnök úgy véli, hogy idén nyugdíjügyben is csak eddig sikerült eljutniuk.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

Pataky Péter a korengedményes nyugdíjról elmondta: támogatják azt a tervet, amely szerint a nyugdíjkorhatár elérése előtt legfeljebb öt évvel szerződést köthet a munkavállaló, a munkáltató és a nyugdíjigazgatóság. A kontraktusban kiszámítják, hogy mennyi lenne a dolgozó nyugdíja, a járulékot a munkáltató befizetné az államkasszába, és ennek eredményeként a munkavállaló előrehozott öregségi nyugdíjba mehetne.

Az MSZOSZ szerint ez a foglalkoztatás szempontjából is fontos, hiszen a munkáltatók sok 55 év körüli dolgozót tehetnek utcára, akiknek már esélyük sincs új munkahelyet találni. Pataky Péter úgy látja, hogy ezzel a segítséggel biztosan élnének a munkavállalók. (Kiemelte: a kormány egyelőre hezitál, pedig egy rendelettel megoldható lenne a probléma.) Az elnök úgy véli, hogy idén nyugdíjügyben is csak eddig sikerült eljutniuk.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

A közigazgatás átalakításáról annak ellenére sem lehet konkrétumokat tudni, hogy január 1-től felállnak a megyei kormányhivatalok. Az elnök szerint e témában eddig csak zavart és bizonytalanságot tapasztaltak, mivel egyetlen, foglalkoztatási kérdésben érintett regionális szervezet sem tudja, hogyan integrálódnak megyei szintre.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

Az elnökkel egy kényes témáról is szót ejtettünk, ugyanis nemrég napvilágot látott egy névtelen parlamenti bizottsági módosító javaslat, amely korlátozná a sztrájkjogot (erről később két fideszes országgyűlési képviselő önálló indítványt is benyújtott), illetve megtiltaná a kollektív szerződésben megállapított plusz juttatások kiadását. Ez ellen az összes érdekképviseleti szervezet élesen tiltakozik. Pataky Péter véleménye szerint szintén veszélyes, hogy a javaslat megtiltaná a munkáltatóknak a munkavállalók szakszervezeti tagdíjainak átutalását. (Az elnök a nyílt hadüzenetnek nevezte a lépést, és elmondta: nem szeretnék, ha az Alkománybíróság és a Költségvetési Tanács estéből kiindulva a kormány most a szakszervezeteket akarná félreállítani az útból.)

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

Az elnök szerint a jövő év is sok tennivalót tartogat a szakszervezetek számára, hiszen folytatni kell a megkezdett bértárgyalásokat, valamint javítani kell a válság miatt kialakult munkaügyi helyzetet. Ezért a kormánnyal együttműködve olyan munkahelyeket igyekeznek kialakítani, melyek garantálják a tisztes, biztos és hosszú távú megélhetést.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!