Doni vérzivatar: a magyar tisztek között alig akadt rátermett katona

A doni áttörés emlékének 68. évfordulója alkalmából tartott csütörtöki ünnepi megemlékezésen dr. Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere elmondta: nagybátyja is részt vett abban a harcban, amit a szovjet ágyúk  és a vörös csillagos tankok ereje határozott meg. A polgármester nagybátyját Sztarioszkol térségében vették fel a visszavonuló társak.

A megyében alig harmincan élnek a doni harcosok közül, ezért a polgármester szerint az emlékezés az utódok feladata. Így a jelenlévők a doni áttörés áldozatainak, a több ezer jeltelen sírban fekvő katona emlékének adózva helyezték el koszorúikat a Martineum Felnőttképző Akadémia udvarán.

- A megyéből a kőszegi zászlóaljt már 1941-ben kivezényelték - mondta a 91 esztendős, celldömölki Szimedli József, aki testközelből élte át a keleti front viszontagságait. A szombathelyi és a körmendi zászlóalj csak később követte őket. Mindannyian büszkén mentünk a háborúba. Megfelelő fegyverünk, ruházatunk nem volt, s hamarosan rájöttünk, hogy a szovjetekkel sem létszámban, sem felkészültségben nem tudjuk felvenni a harcot. A tisztek között alig akadt  igazán rátermett katona. Nagyrészük iskolai parancsnok és tartalékos tiszt volt. -

Szimedli József 22 évesen keveredett a második világháború közepébe. Elmondása szerint a magyar katonai vezetés még be is csapta a németeket, ugyanis a megszokott három helyett mindössze két ezredből állított fel egy hadosztályt, ráadásul azok is csupán könnyű hadosztályok voltak. Az összecsapás végkimenetele így nem lehetett kérdéses.

A hegyfalui világháborús katonák közül a 95 esztendős Sali László személyében mindössze egy ember van, aki élve tért vissza a keleti frontról. Története nem hétköznapi, ugyanis  jelentettek eltűnéséről, ám családja meglepetésére valahogy mégis sikerült hazajutnia.

1942. április 12-én 650 szombathelyi híradóst vezényeltek a keleti frontra. Egyetlen élő tagjuk a celldömölki Kazári József. Mint elmondta: visszavonuláskor a mínusz 30-35 fokos szovjet télben mintegy 500 kilométert kellett gyalogolniuk. Kazári József szerint azok, akik részt vettek a háborúban, sosem feledik el az ott szerzett fájó  emlékeket.

A kemény orosz télben mintegy 50 ezer magyar katona életét követelte a doni katasztrófa

1942 tavaszán a második magyar hadsereget, közel negyedmillió katonával, a keleti frontra vezényelték. Ez a hadsereg a Don irányába haladt, a folyót elérve pedig megkezdődtek a hídfőcsaták.

A szovjetek 1943. január 12-én az urivi hídfőnél nagy erejű, összpontosított támadást indítottak a gyengén felfegyverzett, megfelelő felszerelés nélkül harcoló magyar katonák ellen. Hadseregünk vezetője vitéz Jány Gusztáv vezérezredes volt.

A kemény orosz télben mintegy 50 ezer magyar katona életét követelte a doni katasztrófa. A sebesültek és fogságba esettek száma körülbelül 65-70 ezerre tehető. 1943 tavaszán Horthy Miklós kormányzó Hitlerhez írt levelében 126 ezer fős veszteségről számolt be.