Vádemelés Biszku Béla ellen

A Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség vádiratot nyújtott be B. Béla ellen a "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" bűntette miatt - tájékoztatta Skoda Gabriella, a Fővárosi Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t. 

Hozzátette: a vádirat lényege szerint B. Béla egy 2010. augusztus 4-én közzétett televíziós műsorban nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel - közölte a szóvivő. Az eljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság folytatja.

Biszku Béla tavaly augusztus 4-én a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának mondta. Az egykori belügyminiszter úgy fogalmazott: elszenvedője volt a Rákosi-rendszernek és az általa máig ellenforradalomnak tekintett 1956-os eseményeknek, amelyek
idején az angyalföldi pártbizottság titkára volt.  

"Nem akartam belügyminiszter lenni" - jelentette ki Biszku Béla, szavai szerint azonban a Politikai Bizottság döntése után "nem volt fellebbezési lehetőség", így övé lett a pozíció, négy miniszteri éve alatt pedig "a közbiztonság helyreállt az országban". 

A forradalom utáni megtorlásokról azt mondta: "akik a rendszer ellen vétettek, azok felelősségre vonását a rendszer kezdeményezte". 

Saját szerepéről szólva úgy fogalmazott: politikai vezető volt, a megtorló ítéleteket - köztük a halálos ítéleteket - nem ő hozta. Tagadta, hogy a büntetőeljárásokba beavatkozott, így azt is, hogy kifogásolta "a fizikai megsemmisítések" alacsony számát, ugyanakkor elmondta, hogy a forradalom után indult eljárásokat nem tekinti
koncepciós pereknek, mert azok szerinte "elkövetett cselekmények miatt" indultak. 

"Rettenetesen sajnálok minden embert, akinek az életét elvették vagy megcsonkították" - mondta azzal kapcsolatban, hogy a róla készült dokumentumfilmben Nagy Imrével kapcsolatban úgy fogalmazott, "megérdemelte a sorsát". A megtorlásokért nem kért bocsánatot. 

Nyugdíjazásáról elmondta, hogy ő kezdeményezte, mivel több ügyben nem értett egyet Kádár Jánossal, akit "a huszadik század legnagyobb politikai egyéniségének" nevezett. 

Biszku Béla a Duna Televíziónak adott nyilatkozatában cáfolta azt a híresztelést, miszerint több mint hatszázezer forint a nyugdíja. Mint mondta, 240 ezer forintos ellátást kap. Hozzátette: 1989-ben nem félt, nem volt félnivalója, mivel korábban "a nép érdekeit" szolgálta. 

A korábbi belügyminiszter a tavaly róla készült dokumentumfilmről azt mondta, hogy a film kizárólag a készítők - a Mandiner két újságírója, Novák Tamás és Skrabski Fruzsina - politikai véleményét tükrözi, mivel a vele folytatott beszélgetésből "önkényesen kiragadtak részleteket", annak teljes szövegét azonban
nem hozták nyilvánosságra. 

A Duna Televízió műsora után két nappal a Jobbik egyik politikusa bejelentette, hogy a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadása miatt feljelenti Biszku Béla egykori belügyminisztert.  Pár nappal később a BRFK nyomozást indított a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett elkövetésének gyanúja miatt az egykori magas rangú MSZMP-politikus ellen.

Biszku Bélát feljelentették emberiesség elleni bűncselekményért is. A Magyar Nemzet december 1-jén számolt be arról, hogy felterjesztették a Legfőbb Ügyészséghez Biszku Béla ügyét, miután a Fővárosi Főügyészség október végén e tárgyban elutasította a feljelentést. Az eljárást Gellért Ádám jogi tanácsadó kezdeményezte. Beadványa szerint a Kádár-rendszer belügyminisztere, az állampárt Politikai Bizottságának tagja felelőssé tehető azért, hogy Maléter Pált, Szilágyi Józsefet, Gimes Miklós és Nagy Imrét 1958 nyarán koncepciós eljárásban halálra ítélték, majd kivégezték. 

Az 1921-ben született Biszku Béla belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1961-től két éven át miniszterelnök-helyettes, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára volt. Az elmúlt húsz évben nem adott interjút, és tavaly nyáron először állt a nyilvánosság elé az után, hogy a mozikban júniusban bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.

A "nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása" bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.A Jobbik üdvözli a Biszku Béla elleni vádemelést

OLDALTÖRÉS: A Jobbik üdvözli a Biszku Béla elleni vádemelést

A Jobbik örömmel vette tudomásul, hogy az Budapesti I. és XII. kerületi ügyészség vádiratot nyújtott be Biszku Béla ellen a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Szilágyi György.

A jobbikos képviselő - aki a vádemelést eredményező feljelentést tette - hangsúlyozta: remélik, hogy nem felfüggesztett, hanem letöltendő börtönbüntetést kap Biszku Béla. Az 1956-utáni pártállami rendszer belügyminisztere ellen egy tavaly augusztus 4-i televíziós műsorban elhangzottak miatt tett vádemelési javaslatot az ügyészség, mert a műsorban Biszku nagy nyilvánosság előtt a kommunista rendszer bűneit jelentéktelen színben tűntette fel.  

Szilágyi György csütörtökön hangsúlyozta: az 1956-os forradalom utáni "megtorlásokat irányító" Biszku Bélának "nem azért kellene bűnhődnie, amit mondott, hanem amit tett, hiszen 1956 után több ezer családot tett tönkre azzal, hogy több száz embert megkínoztatott, vagy megöletett". 

A Jobbik nem tett le arról, hogy olyan törvényeket nyújtson be és fogadtasson el az Országgyűléssel, amelyek megalapozhatják az 1956-os bűnöket elkövető emberek megbüntetését - mondta.

Szilágyi György tavaly augusztus 6-án jelentette be, hogy a Jobbik feljelenti Biszku Bélát. Akkor elmondta, véleményük szerint a volt belügyminiszter bűncselekményt követett el azzal, hogy a Duna Televízió két nappal azelőtti esti műsorában ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, valamint igazságosnak és jogszerűnek tüntette fel a megtorlások idején lefolytatott koncepciós büntetőeljárásokat, így a meghozott halálos 
ítéleteket. 

A büntető törvénykönyv módosítását, amelynek alapján aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista 
vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, tavaly június 8-án fogadta el az
Országgyűlés. (A nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntett három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.)

A Jobbik nem szavazta meg a szigorítást, mert - akkori közleményük szerint - a szólásszabadság korlátozásaként értékelték a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák bűneinek tagadására vonatkozó rendelkezést.