Változó önkormányzatiság: kisebb hatáskör, kevesebb testület?

Új hatáskörök, szűkített büdzsék, netán megszűnő képviselő-testületek, járások, új törvények, jogszabályok: a változás eléri az önkormányzatokat is.

Kozma Gábor

Wiktoráné Németh Klára, Sé község címzetes főjegyzője  naprakész önkormányzati jogi ügyekből. Mint mondja, figyelemmel kíséri a mostani fejleményeket is. Számára egyértelmű, hogy a kormány programjában hangsúlyos szerepet kapott a közigazgatás, az önkormányzati rendszer átalakítása. Az is tény, hogy a helyi  képviseletekre, a kialakult és jelenleg is működő normatív támogatási rendszer mellet,  a közoktatás, és az egészségügy fenntartása rendkívül nagy terhet ró.
 
- Sajnos, a központi költségvetésből az e célokra nyújtott támogatás csak részben fedezi az intézményrendszerek megfelelő szintű működtetését. Az önkormányzatok többsége, az egyéb kötelező és önként vállalt feladataik mellett komoly erőfeszítésekkel tud eleget tenni e  rendszerek  fenntartásának - fogalmaz.  Gyorsan hozzá teszi: a várhatóan gyökeres átalakítás a fenntartás és működtetés kapcsán azonban számos   kérdést, gondot vethet fel.
 
- A fenntartás, működtetés tekintetében felvetődik az ingatlanok tulajdonjogának kérdése. Felvetődik az önkormányzati törvény módosítása mellett az államháztartási, pénzügyi, számviteli jogszabályi módosítás kérdésköre csakúgy, mint a közalkalmazottak jogállásáról való rendelkezés. A jelenlegi önkormányzati törvény is foglalkozik azzal az alapelvvel, hogy a feladat- és hatáskör telepítés legyen összhangban a lakosságszámmal, és a teljesítőképességgel - mondja.

Markó Sándor szattai polgármester száz lélekszám alatti települést vezet, immáron több ciklus óta. Mint mondja,  polgármester társaitól egy ideje folyamatosan azt hallja, hogy hátrányos lehet számukra  a tervezett változtatás,  közte a hatáskörök eltelepítése, az ezzel járó támogatás megszüntetése, bizonyos lélekszám alatt a választott  önkormányzati testületek, polgármesteri posztok  megszüntetése.
  
- Az iskola, óvoda esetén, azt hallottuk, hogy az állam finanszírozná a béreket, járulékokat. Tekintettel arra, hogy mindkét intézménynél a kiadás nagy részét ez teszi ki, emiatt önerőből sokat kell az önkormányzatoknak hozzátenni, így ez a megoldás nem biztos, hogy hátrányosan érintené a fenntartókat  bizakodik. A járások visszahozása érinti majd az önkormányzatok szuverenitását; nem tudni, hogy csak hatósági ügyek kerülnének-e oda, vagy önkormányzati feladatok is. Nem tudni, hogy mekkora, milyen körzethatárok szerint szerveződne a járás?  Az Őrség a sajátos jellege, problémái miatt önálló körzet fenntartását indokolja  - fejti ki. 

Zongor Gáborral, a települési önkormányzatok országos szövetségének főtitkárával ért egyet, miszerint az önkormányzati büdzsé tovább nem csökkenthető. Olyan kis képviseletnek is, mint a szattai, több milliós a hiánya,  napi gondokkal küzdenek.

- A képviselő-testület megszüntetését egyértelműen elutasítjuk, hisz az önállóság, a demokratikus döntés ezáltal megszűnne. Az anyagi függetlenség is kétségessé válna, az adott településre nem garantált, hogy jutna forrás - fejti ki Markó Sándor.

Wiktoráné Németh Klára ez utóbbiról, vagyis a testületek megszüntetésének tervéről azt mondja, hogy a különböző nagyságú települések lakosságát, állampolgárát azonos demokratikus jogok illetik meg.  

Ha nincs polgármester és testület, akkor ki képviseli a lakosságot, a település érdekeit? Ki fordít gondot a működési feltételek biztosítására, ki dönt a fejlesztésekről? Az állampolgár a véleményével, javaslatival, gondjaival vajon kihez fordul? Netán egy  állami hivatalnokhoz? - sorakoztatja a kérdéseket.    

- Vagy nem hívjuk polgármesternek, hanem elöljárónak, a testületet pedig nem képviselő-testületnek, hanem elöljáróságnak, mint a múlt rendszerben? Ezekre is meg kell felelni, a tervezet indokai egyenlőre még nem átláthatóak - mondja, majd némi matematikával világít rá a jól csengő spórolásra. 

- Sokszor elhangzik a gazdaságosság. Az ország legkisebb településein, ha már ezt a meghatározást használjuk,  néhány kivétel mellett a polgármesterek és képviselők nem vesznek fel tiszteletdíjat, vagy csupán 5-10 ezer  forintot. Ezzel országosan sem lehet nagyon spórolni. Nem mellesleg, egy városi képviselő havi tiszteletdíja  sokszor több, mint a kis falvak egész testületéé...  Kérdés: ha elöljáró lesz a polgármester helyett, más jogosítványok fogják megilletni? Gondolni kell arra is, hogy egy esetleges átszervezés nem feltétlenül jár költségtakarékossággal. Tény, hogy bizonyos szabályozási változtatásokra szükség van, de szerintem kiemelten kell arra figyelni, hogy az önkormányzatiság tartalmilag ne üresedjen ki. A kistelepülések csak a legritkább esetben alkalmaznak önálló jegyzőt, többnyire körjegyzőségek működnek. Nyilvánvalóan minden település, minden képviselő-testület és minden jegyző a saját helyzete alapján ítéli meg a tervezett változtatásokat és alakítja ki véleményét. Tudomásul kell venni, hogy minden olyan hatáskört érintő intézkedés, ami a helyi közigazgatást gyengíti, azt azzal együtt távolabb is viszi a lakosságtól.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!