Székely gyors: zarándokvonattal az ezeréves határhoz

Európában eddig példátlan volt, hogy csaknem kétezer zarándok vonattal érje el célját. A Székely gyors áttörést jelentett.

Kozma Gábor

Sokat olvastam a 2008-ban első ízben indult a 17-es sorszámú NOHAB mozdonyról, amely sokak szerint a MÁV legszebb járműve. Ez a gép vitte a Budapestről induló Székely gyors elnevezésű zarándokvonatot. A vontatmány több, mint nyolcszáz utasával Székelyföldre és a Gyimesekbe tartott Észak-Erdélyen keresztül, hogy a zarándokok négy napos útjuk során részt vegyenek a csíksomlyói búcsún. 

Hogy aztán  másnap meglátogassák Gyimesbükköt, a történelmi ezeréves határt, a Rákóczi vár romjait, a kontumáci kápolnát. Hát, belevágtunk mondja dr. Császár Zoltán szombathelyi ügyvéd, aki idén is szeretne felülni a jelképpé vált vonatra.

A nagy érdeklődésre tekintettel az utazást szervezők 2010-ben Csíksomlyó expressz néven egy másik zarándokvonatot is indítottak. Ez  Sopronból indult a GySEV  személykocsijaival, élén a  piros-fehér-zöld homlokzat festésű Taurus villanymozdonnyal. A bivalyerős járgányra az emlékév kapcsán Széchenyi  híres jelmondatát pingálták: Merjünk nagyok lenni!

- Családommal a Csíksomlyó expresszen vettem részt a négynapos zarándokúton. Szombathelyi lakos lévén az utazás előtt Sopronban kellett az éjszakát töltenem, hogy a Csíksomlyó expressz 3 óra 20 perckor történt indulása előtt megérkezzem a vonathoz. A kitűnő szervezésnek köszönhetően mindenki megkapta indulás előtt a beszálló kártyáját, mely tartalmazta a kocsi- és ülőhely számot, valamint azt is, hogy melyik állomáson kell leszállnia Csíkszereda előtt, és melyik családnál szállásolják majd el a  falusi turizmus keretében, folytatta az emlékezést az ügyvéd, aki szerint semmihez sem fogható élmény az ősi magyar tájakon vonatozni. Még ha kétségkívül fárasztó is.

Önmagában már azt is megható volt átélni, amint a Keletiben úgy reggel 6 óra után egymás mellett állt utasaival a Székely gyors és a Csíksomlyó expressz. Magyar zászlókat lengetők az ablakokban és a peronon, fotózás a mozdonyokkal, búcsúzkodás...   Vonatunk a Székely gyors után indulva Szolnok Békéscsaba útvonalon haladva Lökösházánál lépte át a magyar határt.

Majd  Arad, Déva, Gyulafehérvár, Segesvár, Brassó, Sepsiszentgyörgy útvonalon, valamennyi történelmünk egy-egy jeles  városa, érte el Székelyföldet. Úgy idehaza, mint külhonban a nagyobb pályaudvarokon sok-sok magyar várta vonatunkat  zászlókkal, táblákkal. Megható volt.

A Császár Zoltánékat szállító vonat  3 órás késéssel éjjel fél tizenkettőkor, ráadásul szakadó esőben érkezett  Brassóba. A peronon felnőttek és gyerekek vártak őket  ovációval, zászlókat lengetve.

- Nem tudták, mikor érkezünk, mert nem közölték a tömeggel. Csak vártak türelmesen. Vajon mit érezhettek?  Hiszen 64 év után első alkalommal járt magyar mozdony e vonalon. Hogy mi mit éreztünk? Az leírhatatlan... Sokan bizony könnyeztek. Ott, Erdélyben megvan az a szolidaritás még az emberekben, amely itthon már alig-alig lelhető fel. Számomra rendkívül érdekesnek hatott, hogy a különvonat mindvégig értünk jött és hazavitt bennünket arra az állomásra, ahol a szálláshelyünk volt. Ráadásul minden zarándoknak ugyanott volt a helye a vonaton. - 
 
A zarándokok, közte számos vasi, így Sárvárról, Körmendről, a  megtervezett programnak megfelelően Csíksomlyón a pünkösdi búcsún vett részt. A hegy nyergében  immár hagyományosan  több százezer magyar találkozott. A zászlóaljak alatt a menetelés órákig tartott, de senki sem bánta. Császár Zoltánék ekkorra már elbűvölten csodálták a tájat, az embereket. És az élmény csak nőtt.

- Zarándokvonatunkkal a Gyimesekbe, Gyimesbükkre utaztunk, ugyancsak egész napos program keretében. Az állomásról a tömeg a kontumáci kápolnához ment. Itt  egyházi szertartás keretében megemlékeztünk az első és a második világháborúban elhunyt hősi halottakról. Mások az ezeréves határra, a 30-as őrházhoz igyekeztek, köztük mi is. Úgy délután fél három körül érkezett a Tatros hídján át a két magyar mozdony az ezeréves határhoz. Mindenki érezte a pillanat nagyszerűségét és történelmi voltát.  A gyimesbükki polgármester köszöntőjét és a székely himnuszt  könnyes szemekkel hallgattuk. Vonatunkat végig az  útvonalon ott élő testvéreink százai várták. Állomáson, a nyílt pályán, a falvakban, a mezőkön, egy szóval mindenütt - mondta el az emlékezéstől csillogó szemekkel az ügyvéd, aki szeretné életre szóló élményét mind több honfitársával megosztani.

Felvetettem a szervezőknek, hogy a Sopronból induló Csíksomlyó expressz  Szombathelyről közvetlen kocsikkal, Bükön át, Sopronban történő szerelvény-egyesítéssel közlekedjen. A válasz kedvező fogadtatásra talált. Amennyiben kellő számú zarándok jelzi azon igényét, mely szerint Szombathelyről szeretni indulni a Csíksomlyó expresszel június 9-én Erdélybe, vonat ide is eljön.

Ezek is érdekelhetik