Egy párt, vagy egy nemzet alkotmánya?

A KDNP szombathelyi szervezetének meghívására kedd este a városba látogatott dr. Salamon László, a párt frakcióvezető-helyettese, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke. Az alkotmányjogász-politikus a hétfőn elfogadott új alaptörvényről tartott előadást a városháza nagytermében. 

Salamon László - egyebek mellett - legfontosabb változásokról is beszélt. Az új alaptörvény megőrzi  a hagyományos, eddigi polgári alkotmányosság értékeit.  Hangsúlyos szerepet kap benne a család, a házasság, a magántulajdon és a nemzeti vagyon védelme. Az államszervezet  parlamentáris köztársaság (kancellárdemokrácia) marad. Bár felvetődött az amerikai típusú elnöki rendszer megvalósításának ötlete is, melyben a végrehajtó hatalom csúcsán az elnök áll, aki a hazai értelemben vett  államfő és  kormányfő szerepét is betölti.

Az Alkotmánybíróság (Ab) csak akkor kaphatja vissza a költségvetési és adótörvények ellenőrzési jogát, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá megy (A büdzsé tervezetét viszont a Költségvetési Tanács, amely alkotmányos szerv, megvétózhatja). Az Ab tagjainak mandátumát 9-ről 12 évre emelik, s a jövőben 11 helyett 15 fő alkothatja a taláros testületet. Az önkormányzatok felett szorosabbá válik a felügyelet, hiteleket például csak a területileg illetékes kormányhivatal beleegyezésével vehetnek majd fel.
Amennyiben az önkormányzatok nem tesznek eleget rendeletalkotási kötelezettségüknek, akkor azt bírósági döntés alapján az illetékes kormányszerv teszi meg.

Salamon László végezetül sajnálatát fejezte ki, hogy az ellenzék nem vett részt az alkotmányozási folyamatban. Úgy látja, éppen ezért nem mondhatják az új alaptörvényre, hogy pártalkotmány, hiszen semmit sem tettek ellene. A nemzet alaptörvénye értékeinek gyakorlati érvényesüléséhez arra lenne szükség, hogy a fejekben minden szinten rend legyen.